Ízek, színek, emberek – Őszi lelassulás Encstől Telkibányáig

Szerző: Szántó Zoltán

Forrás: turizmus.com

 2020. november 17. 13:58

Az idei nyáron sokan gondolták idehaza úgy, hogy a természet közelében, hegyek-völgyek, erdők és mezők ölelésében falvakban és szálláshelyeken biztonságosan élvezhetik a pihenést. A korábban megszokott 2-3 éjszakás tartózkodást többen egyhetesre nyújtották meg.

A természetközeli nyaralások népszerűbbé válása persze nem az idén kezdődött. A városlakók egyre inkább igénylik, hogy tiszta vidéki levegőt szívjanak be a szállásuk tornácáról, és reggelire vagy vacsorára helyi lekvárt, tojást, friss zöldséget fogyasszanak, sőt akár maguk is kipróbálják a kenyérsütést vagy a kecskefejést.

Néhány héttel ezelőtt, az arany ősz legszebb napjaiban az ország egyik olyan vidékén tettünk rövid kirándulást, ahol a fent leírt és a szakmai zsargonban slow turizmusnak nevezett dolgot profin művelik.

Erdőfürdő a Zemplénben

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

A szakmai igényesség mellett persze az egésznek belülről kell fakadnia: a szállásadónak, a vendéglátónak is hinnie kell abban, hogy a kerti zöldség, a hajnalban fejt tehén teje, az erdőben gyűjtött gomba, vagy éppen az ezerféle méz olyan egyedi vonzerőt ad a helynek, ami valóban különlegessé és egyedivé teszi.

A némiképp szárazra sikerült bevezető után lássuk, mit is nyújt az egykori Abaúj vármegye Encstől Telkibányáig tartó része a lelassulni vágyók számára, ami miatt érdemes itt egy hétvégét vagy akár egy hosszabb üdülést is eltölteni.

Az M3-as autópályán Miskolcot elkerülve könnyen és gyorsan érjük el a térséget, ugyanakkor a megyeszékhelyet elhagyva már jóval lassabb tempóra számítsunk. Most épül ugyanis a sztráda további szakasza, amely majd Kassát köti össze Miskolccal. Az utolsó néhány tucat kilométeren legalább felkészülhetünk arra a lassulásra, amiben hamarosan részünk lehet.

 

Református bisztró Göncruszkán

Első megállónk a vadonatúj göncruszkai Tejjel-mézzel étterem volt, ahol rögtön egy izgalmas kísérlet részesei lehettünk. A takaros épület kertjében még folyt a parkosítás, de a barátságos belső térben már zajlott a kiszolgálás.

Bisztró Göncruszkán

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

A bisztró stílusú étterem különlegessége, hogy a településen tehetséggondozó iskolát, biokertészetet és méhészetet is üzemeltető református közösség alapítványa üzemelteti, és pályázati támogatásból valósult meg. Az elgondolás pofonegyszerű: főzni mindenképpen kell az iskolásoknak, óvodásoknak, időseknek, miért ne lehetne akkor erre egy éttermet is ráépíteni. Az ötletet tett követte, melynek eredménye a világos, jó ízléssel berendezett Tejjel-mézzel étterem, amely akár csoportok étkeztetésére is alkalmas.

Csirkeaprólék-levesük, töltött csirkemellük bármelyik városi étteremben megállná a helyét, az árát viszont le sem merem írni, annyira baráti. Aki próbálná a bisztrót, az előre jelentkezzen be, mert az a la carte étkeztetés csak később indul!

Ebéd a Tejjel-mézzel étteremben

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

Az étterem ideális választás lehet azok számára is, akik a környék látnivalóit tervezik felkeresni. Nem is kell messzire menni, alig pár kilométer innen a szomszédos település, Vizsoly, amelyet az erre járók nyilván nem fognak kihagyni. Nem is szabad, hiszen annál autentikusabb élményt nem is lehet elképzelni, mint a nyomtatás eredeti helyszínén megtekinteti az első teljes magyar nyelvű bibliafordítás egyik eredeti példányát.

A vizsolyi biblia egyik eredeti példánya látható a vizsolyi református templomban

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

A könyvet érthető módon kézbe ugyan nem vehetjük a helyi, román korból származó református templomban, ugyanakkor egy fakszimile kiadványt végiglapozhatunk. A templom, amelyet egyébként szakavatott vezető segítségével tekinthetünk meg, a biblia nélkül is hihetetlen látványosság, falain számos freskótöredék maradt ránk a reformáció ideje óta felkent mészrétegek alatt.

A vizsolyi református templom

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

A szomszédos látogatóközpontban mi is kipróbálhatjuk a nyomtatást a korabeli módszerrel, és a környék borkészítő hagyományait is megismerhetjük. A két dolog összefügg, Krakkó és a Tokaj-Hegyalja között nem csak a jó borok utaztak rendszeresen, hanem az eszmék és a nyomdászathoz szükséges szaktudás is.

 

Mézes Gergő élményt ad a méz mellé

Vizsolyban azonban más érdekes programlehetőséget is találunk. A falu túlsó végén elterülő tágas portán gazdálkodik „Mézes" Gergő, akinek az „igazi" családnevét – Molnár - talán csak a helyeik ismerik. A fiatal szakember 12 évesen kezdett el méhészkedni, követve a családi hagyományt, és mára egy komplex vállalkozást épített a méhek szeretetére. Itt is jobb talán a száraz tények helyett leírni, hogy Gergő milyen lehengerlő lendülettel és mekkora odaadással tud mesélni a méhészetről és a különféle mézekről.

Mézes Gergő mesél

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

Az udvaron azonnal elmerülhetünk az apikultúra világában, a kiállított kaptárak egy részében ottjártunkkor is rajzottak a méhek. Kicsik és nagyok megnézhetik, hogy néz ki a lép, mekkora egy királynő, mindezt persze Gergő szakavatott beszámolójával kísérve. A nagymamájától kapott kaptárral, kölcsönautóval piaci árusítással kezdő szakember ma már rengetegféle különleges mézet készít, amelyeket kis boltjában meg is lehet vásárolni, köztük olyan csemegékkel, mint a méhpempő vagy a fokhagymás, mákos vagy éppen levendulás méz.

Rengeteget tanulhatunk Gergőtől a méhek hasznáról

Fotó: turzimus.com / Szántó Zoltán

A gazda a későbbiekben szálláshellyel bővítette portáját, ma már fél tucat apartman közül lehet válogatni, az udvaron játszótérrel, dézsafürdővel és szaunával. A komplexum igazi különlegessége az apiterápiás ház: a faépület alján kialakított kaptárakban méhek rajzanak, az ő dongásuk, mozgásuk olyan rezgést bocsát ki, amely megnyugtatja a közelébe kerülő embert. Aki egy órát eltölt a kis házban, átáll a helyi, lelassult időszámításra.

 

A legjobb, ami a gönci barackkal történhet

Sietni csak akkor kell, ha már éppen várnak a következő helyszínen, mondjuk, a közeli Boldogkőváralján. Elkésni pedig kár lenne, mert nem mindennapi finomságokat kóstolhatunk. A pálinkakedvelők körében immár évek óta fogalom a Bestillo neve, a főzde a legmagasabb minőségű párlatokat állítja elő.

A kóstolóházban Czakó Mónikától, a főzde egyik alapító-tulajdonosától minden fontos részletet megtudunk. Az alapítók pár éves új-zélandi tartózkodás után döntöttek úgy, hogy hazaköltöznek, és pálinkafőzdét alapítanak. Kezdetben bérfőzést vállaltak, majd elkezdték kialakítani a saját szortimentjüket. Választásuk elsőként egy ősi helyi fajtára, a gönci magyar kajszira esett. Ez a gyümölcs kiváló ízű, viszont borzasztóan kényes, könnyen sérül, emiatt szállításra, hosszabb tárolásra nem alkalmas, minél előbb fel kell dolgozni.

A gönci barackpálinka lekváros fánkkal együtt is kiváló

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

Göncön és a környék további 41 településén, az ország legészakibb gyümölcstermő vidékén immár több mint 300 éve termesztik ezt a különleges fajtát, emiatt uniós eredetvédettséget kapott. Bár a gönci magyar kajszi mellett további közel tucatnyi barackot is lehet itt termeszteni, a legjelentősebb mennyiséget még mindig ez a fajta adja.

A kajszi mellett azután megjelentek a kínálatukban más, elsősorban a környéken termesztett vagy gyűjtött gyümölcsök, például a szilva, a körte, a birs és a különböző erdei bogyósok. Minden téren vonzódnak az egyedi, különleges termékekhez, a kiváló ízű Piros Vilmoskörtéből, az erőben szedett vadcseresznyéből például nem mindennapi párlat készül.

És ha már szóba került a gönci barack: a pálinkát lehet, hogy nem mindenki szereti, a friss baracklekváros fánkot viszont biztosan. Kmetzné Bodnár Enikő finomságai után tényleg a tíz ujjunkat nyaltuk meg. Érdemes összekóstolni a gönci barackpálinkát a helyben főzött házi baracklekvárral, kiváló párosítás!

 

Útszéli presszóból gasztronómiai fellegvár

Miután a pálinkakóstolóval felcsigáztuk érzékeinket, elérkezett az ideje, hogy vacsora után nézzünk! Ha Abaúj és vacsora, akkor az encsi Anyukám mondta étterem egyre többeknek jut eszébe. Az egyik bevásárlóudvar belsejében eldugott vendéglőt kár lenne kihagyni, ha erre járunk, ide aztán tényleg érdemes asztalt foglalni előre, mert akadnak, akik Budapesten nem restellnek autóba ülni egy itteni vacsora kedvéért.

Sült kacsa birslekvárral az Anyukám mondta étteremben

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

Az alapító testvérpár, Dudás Szabolcs és Szilárd is azoknak a helyi vállalkozóknak a sorát gyarapítja, akik elmentek külföldre világot látni, és az ott tanultakat itthon kamatoztatják. Az olaszországi pizzériákban ellesett finomságokat olyan magas színvonalon hozták frissen megnyitott éttermükben, hogy rövid idő alatt országos rajongótáboruk alakult ki. Az étterem még hétköznap este is közel teltházas, el tudjuk képzelni, mi lehet itt vasárnap délben. Pórhagymakrémleves, kacsasült és bombasztikus pohárkrém került az asztalunkra, minden falat külön élvezetet nyújtott.

 

Kincses Telkibánya

Telkibánya sok dologról nevezetes, az egyik különlegessége, hogy ugyanannyi - nevezetesen 600 - vendégágy található a szlovák határhoz közel eső faluban, mint ahány lakosa van. Itt aztán tényleg mindenki talál a pénztárcájának megfelelő árú és minőségű szálláshelyet a falusi vendégháztól a wellnessrészleggel is rendelkező szállodáig.

Aranybánya Hotel, Telkibánya

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

A turizmust nemcsak a hazai turisták éltetik, hanem Kassa közelsége is, Kelet-Szlovákia központjából jó félóra alatt ideér az ember, ezért sokan ugranak át vacsorázni vagy egy hétvégére, de akad, aki itt rendezi meg az esküvőjét. A hegyek ölelésében fekvő falu és környéke nem csupán a tiszta levegőre és nyugalomra vágyóknak ideális választás: számos páratlan látnivalót is kínál. Nem mindennapi élmény például egy ásványgyűjtő túra a környéken, vagy egy kirándulás egy 1300-évek óta használatban levő, ma már persze elhagyott ezüstbányába, természetesen szakavatott kísérő vezetésével.

Ez a vezető pedig nem más, mint a környéken csak Telki Manóként ismert Bartók József, aki eredeti végzettségét tekintve ugyan asztalos, de nála jobban a környékbeli bányajáratokat, erdőket, mezőket senki nem ismeri. Kellemes erdei sétával indul az elhagyott tárnába vezető kirándulás, ami aztán a hegy gyomrába érve izgalmas kalanddá alakul át.

Bartók József, alias Telki Manó

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

A magunkkal hozott zseblámpáktól megvilágított vágatban alvó denevéreket riasztunk fel, útközben Telki Manó meséli el, hogy termelték ki a föld gyomrából a településnek a középkorban komoly gazdagságot hozó aranyat, ezüstöt. Visszafelé sétálva az erdő élővilágáról, a különböző növényekről és gombákról is sokat megtudhatunk.

Denevérek a tárnában

Fotó: turizmus.coim / Szántó Zoltán

Aki ezek után kedvet kapott ahhoz, hogy elmélyedjen a telkibányai ércbányászat történetében, az akár órákat is eltölthet az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Telkibányai Ipartörténeti Gyűjteményében, ahol egyebek mellett az is kiderül, hogy hazánk első kerámiagyára is itt működött egykor. Ásvány- és ércgyűjtemény, néprajzi kiállítás és malomkőpark ad látnivalót az ide érkezőknek.

Faragott bányászfigurák a múzeum kertjében

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

A múzeumból rövid sétával elérhetjük a dombtetőn álló, fallal körülvett vártemplomot, körülötte a szintén helyi különlegességnek számító fejfás sírokkal.

 

Vendégségben Sándor gazdánál

A kiadós erdei séta, majd a múzeumlátogatás után egy közeli településre, Pányokra vezetett az utunk, Sándor gazda udvarába. Az alig hatvan lelkes falu környéki földeken gazdálkodik a gazda és családja, aki egyébként az Alföldről származik, de úgy megszerette a környéket, hogy semmi pénzért nem költözne el innen. Az alapvetően önellátásra épülő gazdaság az utóbbi időben kezdett el kóstolóprogramokat kínálni az erre járó turistáknak.

Frissen sült kenyérlángos került az asztalra

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

Egy kupica pálinka után rögtön frissen sült kenyér és kenyérlángos kerül a kemencéből az asztalra, mellé többféle házi sajtot és lekvárt kínálnak. A bőséges ebéd után járhatunk egyet a gazda udvarán, megismerkedhetünk a paraszti gazdálkodás kellékeivel és a haszonállatokkal.

Sándor gazda egyik kecskéje

Fotó: turizmus.com / Szántó Zoltán

De a legjobb csak jóllakottan leülni a teraszon a lócára és beszélgetni a háziakkal, közben hallgatni a csendet és beszívni a tiszta zempléni levegőt.

Örökség-hétvégék határon innen és túl

A tanulmányút az Egyszervolt: Go52 örökség hétvége a Kárpátokon innen is túl című nemzetközi pályázat keretében valósult meg. A közvetlenül Brüsszelből finanszírozott projekt egy évvel ezelőtt indult, és célja, hogy hazánk észak-keleti része, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint az ezekkel határos szlovákiai, ukrajnai és romániai régiók sokak számára még ismeretlen tájainak felfedezésére, az élő helyi hagyományok megismerésére csábítsa az utazni vágyókat. A projekt magyarországi partnere az Aba Turisztikai Egyesület.

Kapcsolódó cikkek