Kastélyok emlékdús története és a szerzetesi béke szigete

A csapat első megállója a köztudatban „Ördöglovas-kastély” néven ismert bajnai Sándor-Metternich kastélyban volt, ahol Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntötte a szakmai látogatókat. A Nemzeti Kastélyprogram keretében zajló felújítási munkálatok a decemberre tervezett nyitásig gőzerővel folynak, ám a szakmai csoport most lehetőséget kapott egy előzetes bejárásra, hogy azután januártól az utazási irodák már ajánlhassák, az országjáró turisták pedig naptárjukba véssék ezt a desztinációt.

Az Ördöglovas, gróf Sándor Móric kastélya

Fotó: turizmus.com

Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélyegyüttesét a történelem, a romantika, de főként legendák szövik át a legkisebb melléképülettől a hercegi kastélyig. Az egykori vadászlakot gróf Sándor Móric, az Ördöglovas építtette át 59 szobás főúri kastéllyá, hogy imponálhasson jövendőbelijének, aki nem volt más, mint Lothar von Metternich herceg és kancellár leánya, Leontine. Egyetlen lányuk született, a minden téren szenvedélyes életmódot folytató Paulina, akitől a szájhagyomány szerint csípős nyelve miatt még a férfiak is rettegtek, ugyanakkor kora meghatározó személyisége, divatdiktátora volt. Ezért aztán a látogatók a kastélyban a kiállítási termekben az Európa-szerte akkor már hírhedt Ördöglovasnak és Paulinának az életébe, kalandjaiba kukkanthatnak bele, akár interaktív módon is.

Sándor Móric állítólag a kastély belső termei között is rendszeresen, de főleg szívesen közlekedett lóháton, és legismertebb bravúrjaként emlegetik, amikor leugratott a rezidencia erkélyéről.

A történelem és a legendák útvesztőjébe elmerült látogató a kávéházban vagy az udvaron sétálva dolgozhatja fel az élményeket. A kastély kiváló rendezvényhelyszín céges események, esküvők, előadások, konferenciák vagy filmforgatások számára.

A most még restaurálás alatt álló Ördöglovas-kastéllyal ellentétben

a tatai Esterházy-kastély

a 2018-2020 közötti felújítási munkálatok I. szakaszát követően már fogadja az egyre nagyobb számban érkező egyéni vagy csoportos látogatókat. Az első ütemben restaurálták a főépületet, a kiskastély egy részét, valamint a díszudvart. A program következő ütemében pedig a kastélyegyüttes többi része nyeri vissza eredeti szépségét.

A látogató maga dönti el, hogy a kastély bebarangolása előtt, vagy utána sétál egyet a szemközti Öreg-tó partján. Hisz a kastély felfedezésekor csupán a hosszabb idegenvezetéssel szippantható fel az Esterházy-család tatai életének színes és izgalmas világa.

A tatai főúri rezidencia lelke az emeleti díszterem, az ebédlő. A Zöld szalon falát családi portrék ékesítik, a szakemberekkel való egyeztetést követően pedig megoldják a szalon klimatizálását, hisz remek helyszín kisebb koncertekre, előadásokra, családi vagy céges rendezvényekre.

A lakószobák egyik fő ékessége a két fürdőszoba: az egyik a grófnői lakosztályhoz tartozó, rózsaszín árnyalatú, márványborítású, fürdőkehely formára faragott márvány mosdókagylóval díszítve, a másik pedig a gyermekszobához tartozó kék, hollandi csempés. De maradandó emléket nyújt a látogatónak például a Béke-szoba, ahol állítólag I. Ferenc írta alá a schönbrunni békeszerződést, vagy a grófnői lakosztályból nyíló háromablakos, csendet és nyugalmat sugárzó toronyszoba.

A tatai kastélyban

Fotó: turizmus.com

A tatai Esterházy-kastély berendezett szobái, folyosói, bútorai zsibongó történelemmel, korabeli pletykákkal és intrikaszövésekkel árasztják el a vendégeket.

Ezért aztán a két kastély körbejárását követően érdemes egy cseppnyi üdítő lelki nyugalomért, békéért és nem utolsósorban az Esterházy-családhoz köthető emlékhelyek megismerésének fonalát folytatva ellátogatni a

majki kamalduli remeteségbe,

ahol megállt az idő. Ahol a hely szellemisége, nyugalma senkit sem hagy érintetlenül. Ahol az idő képletes megállását csupán a némasági fogadalmat tett szerzetesek cellái, a közös helyiségek, az udvar körbejárása, az egykori lakók életvitelének megismerése sugallja.

Mert a mai hétköznapokat tekintve az idő pörög, hisz folyamatban van a remeteség három ütemben zajló felújítási projektje. És hogy bárki láthassa, honnan hova jutottak, azt a folyosókon kihelyezett, a munkálatok kezdetekor készült fotók illusztrálják a legszemléletesebben.

A kamalduli remeteség bizonyos részei – refektórium, díszterem, káptalanterem, kápolna, a kamalduli rend általános és magyarországi történetét bemutató, Hallgatás ereje című kiállítása, az Esterházy-család grófi ágának vadászkastély időszakát, illetve II. Rákóczi Ferenc és a kamalduli rend kapcsolatát bemutató kiállítás – a felújítás ellenére látogathatóak.

Ki és mikor oszlatta fel a szerzetesrendet? Mikor távozott az utolsó páter Majkról? Mit jelentett a rend életében a 2x3? Mi a kapcsolat a kamalduli remeteség és az Esterházy-család között? Ki volt az a grófnő, aki lakhatott a híressé vált 13-as cellában? Miként csordogáltak a rend tagjainak hétköznapjai? Miként gondoskodtak önmagukról?

Egy csokornyi azokból a kérdésekből, amelyekre a látogató választ kap, miután végigjárja a folyosókat, a berendezett szobákat-cellákat.

A tervek szerint a cellaházakban négyszemélyes szálláshelyeket alakítanak ki azok számára, akik a hétköznapi gyűrődésből kiszakadnának néhány napra, de a közeljövőben átadják majd a lenti tó mellett a fogadóházat is, ahol étkezési lehetőség is lesz.