Kecskemét 650 éve a Cifrapalotában

A tárlat megnyitóján Virág Zsolt, a Miniszterelnökség Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa elmondta: a Kecskemét 650 című kiállítás egy szerteágazó tematikára építve tulajdonképpen hidat képez múlt és jelen között, s egy digitális térbeli olvasókönyvként is felfogható.

Az élményszerű formában megrendezett kiállítás öt részre tagolódik: az idővonal folyósóra, a „magasság és mélység” termére, az épületek termére, a kereskedelem és ipar termére, és ezt egészíti ki az „egykor és ma” terme, valamint a múzeumpedagógia.

A kecskeméti városháza díszes épülete korabeli metszeten

Fotó: kecskemet650.hu

Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója kiemelte: a Duna-Tisza közének kiemelkedő stratégiai pontjaként a Kecskemét a történelem szinte valamennyi korszakában fontos, központi hely volt. Történelme során prosperáló és nehéz időszakok váltották egymást. Ahogy a város jelmondata is utal rá, a magasság és a mélység egyaránt része volt a hat és fél évszázadnak.

A település túlélt tűzvészeket, pestisjárványokat, homokveszedelmet, rác pusztítást vagy a 20. század emberéletet semmibe vevő diktatúráit, de minden helyzetben előre tudott tekinteni, és talpra állt – hangzott el a megnyitón.

A kiállítás Kecskemét emblematikus épületében, a Cifrapalotában látható

Fotó: iranykecskemet.hu

A kiállítás megnyitásának napjául nem véletlenül választották Szent Miklós napját. A szent életű püspökről közismert, hogy a házasság, az anyaság oltalmazója és a gyermekek barátja volt. Kevésbé ismert azonban, hogy a Miklós-kultusz virágzott a kalmárok és a tőzsérek körében is. Kecskemét kereskedelmi utak találkozásánál fekszik, és a középkor folyamán része volt a Szent Miklós oltalma alatt álló kereskedő városok hálózatának. A település lakói neki ajánlották második plébániatemplomukat, és a város 14. századi pecsétjén is megtalálható Kecskemét egykori védőszentjének ábrázolása.