Kerékpáros mintatérség lehet a Velencei-tó
Forrás: turizmus.com
2014. december 01. 15:03
Az eseményen L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes is részt vett, s beszámolt a várható fejlesztésekről.
Mint mondta, a térség egyik kitörési pontja a kerékpáros turizmus, s a cél nem kevesebb, mint hogy a Velencei-tó az ország elsőszámú kerékpáros desztinációja legyen. Ehhez további kerékpárút-fejlesztésekre lesz szükség nemcsak a tó körül, hanem a térségben is, hogy egy komplex hálózat álljon a turisták rendelkezésre, mely miatt több napot is itt töltenek. A Velencei-tó EuroVelo hálózatba való bekapcsolására is készen állnak már a tanulmányok, a fejlesztés források függvénye. Többen megemlítették, hogy a kerékpáros turisták által generált vendégéjszakaszám jelentős növekedését várják a Velencei-tavi kerékpárút Eurovelóba, a Budapest - Balaton vonalba történő bekötésétől, hiszen a desztináció ideális pihenőhely lenne a kerékpáros túrázók számára.
A konferencián Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár is a kerékpáros turizmus mellett érvelt, mint kiemelte, szezonhosszabbító hatású, és jó célcsoport a költési hajlandóságot illetően is. Rámutatott, a GINOP-on (Gazdaság és Innováció Operatív Program) belül várhatóan nyílnak majd pályázati lehetőségek ilyen célokra, hálózatos fejlesztésekre, illetve nagyobb kerékpárutak „ráhordó" útjainak kiépítésére.
Elhangzott az is, hogy rendelkezésre áll a partfal és a kikötőhálózat fejlesztésének megtervezéséhez szükséges forrás, ez a munka, azaz a tervezés 2015 júniusában zárul, ám a projekt forrásigénye milliárdos.
Az eseményen többen kritikát fogalmaztak meg a Velencei-tó kapuja projekttel szemben, amely bár jelentős vonzerőt jelentett átadását követően, nem hoz plusz vendégéjszakát a tónak, és ingyenessé tétele bevételt se eredményez, viszont terhet ró a településre. Ezért megfogalmazódott az igény a létesítmény valamilyen bevételgeneráló turisztikai funkcióval törtnő ellátására.
Bár országos szinten a szakemberek általában azt szokták hangsúlyozni, hogy sokkal fontosabb lenne a szálláshelyek minőségét, nem pedig mennyiségét fejleszteni, a Velencei-tónál viszont kissé más a helyzet. A tó továbbfejlődése érdekében mindenképpen a minőségi szálláshely-kínálat bővítése szükséges, a magasabb és az alacsonyabb kategóriában egyaránt – emelték ki a helyi szolgáltatók. Emellett viszont egyéb szolgáltatásokra is szükség lenne, amelyek vonzóak a turisták számára – éttermek, kávézók, attrakciók.
A fejlődés egyik gátjaként merült fel, hogy a tó körüli közlekedés jelenleg autó nélkül nem megoldott. Ötletként felvetettek egy tó körüli buszjáratot is fix menetrenddel, ám ahogy sok más, ez is annak a függvénye, hogy látnak-e benne fantáziát vállalkozók.
Az utóbbi években csökkent a tónál a tartózkodási idő és a vendégéjszaka-szám is, ezt a folyamatot meg kell állítani ahhoz, hogy a tó továbbra is méltó helyet foglaljon el a hazai turisztikai térképen. A tét, hogy növekedési pályán tud-e maradni a térség.
A térség gazdasági fejlődéséhez a kínálat összehangolt menedzselésére, promóciójára van szükség, ezért – mint fogalmaztak - a turisztikai szervezeti rendszert a piaci versenyképesség és a méretgazdaságosság szempontjait figyelembe véve erősítik meg, amihez nélkülözhetetlen a tókörnyéki települések szolgáltatóinak az eddiginél hatékonyabb összefogása.
Országszerte egyfajta tisztulási folyamat elindulása látszik a turisztikai desztinációk körében, és az összefogás jelentősége is minden eddiginél nagyobb. A Velencei-tó azon túl, hogy a jövőben egységes desztinációként lép fel, gondolkodik egy észak-déli irányú nyitáson is, a Duna-Gerecse-Vértes, illetve a Mezőföld felé.