Konferencia Fertődön a kertművészet és a zene kapcsolatáról

A Mőcsényi Mihály konferencia központjában idén a kertművészet és a zene kapcsolata áll, így a neves hazai kerttörténészek mellett zenetörténészek is bepillantást engednek a kert- és zeneművészet nagy találkozásaiba. Így többek között a konferencia előadói közt szerepel Mona Dániel zenetörténész, aki azon túl, hogy beavatja a résztvevőket Beethoven és Martonvásár kapcsolatába, „Hangok a kertből” címmel interaktív zenés sétára kíséri október 1-én, a Zene Világnapján a résztvevőket.

Rácz Márton karmesterként, Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas magyar építészmérnök, egyetemi tanár pedig a magyarországi Wagner Társaság elnökeként tart előadást a kertek és zene kapcsolatáról.

Bősze Ádám zenetörténész, a Bartók Rádió műsorvezetője a romantika mesterének, Mendelssohn-nak és családjának kertjükhöz fűződő különleges kapcsolatáról tart előadást október 1-jén a családi nap keretében, nem csupán a szakmai közönség számára.

A konferencia nemzetközi előadói online kapcsolódnak a szimpóziumhoz, akik révén a résztvevők a többi között megismerhetik, milyen szerepet játszott a zeneművészet az angol, francia és olasz történeti kertek fejlődésében régen és napjainkban.

A tanácskozáson felszólal többek között Gillian Mawrey, a Historic Gardens Foundation alapítója és elnöke, valamint Stefano Trevisi, a Benetton Alapítvány Musica Antica in Casa Cozzi program művészeti igazgatója.

A nemzetközi konferenciát Lázár János építési és beruházási miniszter nyitotta meg

Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány

A háromnapos konferencián a szakmai és művészeti programok mellett ingyenesen látogatható gyermek- és családi programok is várják az érdeklődőket.

Diákcsoportok számára pedig ingyenes, szervezett pedagógiai programot kínálnak a szervezők, amelyek segítségével közelebb kerülhetnek a zene- és a kertművészet érdekességeihez.

A nemzetközi konferencia megnyitóján Lázár János építési és beruházási miniszter kifejtette: 30 év után először van újra építésügyi minisztérium hazánkban, ennek köszönhetően szervezetileg, érdekérvényesítő képességének méltó helyére kerülhet a magyar kulturális örökségvédelem is.

„2030-ra Magyarországon el kell érni, hogy a műemlékek újjáépüljenek és megtalálják új funkciójukat. Ehhez új szabályozásra, új üzleti konstrukciókra, de elsősorban társadalmi támogatásra van szükség” – szögezte le Lázár János.

Herczeg Ágnes a konferenciát szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke felidézte, egy évvel ezelőtt Eszterházán jelentették be a Magyar Kertörökség Alapítvány működésének megkezdését. Szakmai civil ernyőszervezetként nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy a hazánkban található csaknem kétezer történeti és történeti értékű kert megőrzésében és megújításában vezető szerepet vállaljanak a jogszabályi környezet kidolgozásában való aktív részvételtől a gazdasági és ökológiai fenntarthatósági modellek kidolgozásán keresztül a kertörökség ügyének újra köztudatba emeléséig.

Egresitsné Firtl Katalin, a társszervező házigazda Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében emlékeztetett: Eszterháza három pillére az épített, a természeti és a kulturális-szellemi örökség, ezen belül is Haydn munkásságának köszönhetően a zenei örökség.

Egresitsné Firtl Katalin szerint ahogy Esterházy Fényes Miklós a 18. században ismeretlen, kuriózumnak számító növényekkel gazdagította és alkotta meg ezt az egyedülálló barokk tájat, úgy napjainkban is meg kell találni az épített örökséghez illeszkedő, fenntartható természeti környezetet.