Közel-keleti kaleidoszkóp: Jordánia

A 2000-es évek elején egyszer már bekerült a magyarok kedvelt úti céljai közé az ország. A királyság jelentős anyagi támogatásával akkor több ezer honfitársunk utazhatott hihetetlenül alacsony árakon az országba. A támogatott charterjáratok megszűnése után azonban a fellendülés véget ért, az olcsónak amúgy nem mondható desztináció piaci alapon már nem vonzott tömegeket.

A Ryanair légitársaság, amely folyamatosan nyit új útvonalakat Budapestről, tavaly ősszel elindított ammani járatával újra népszerűvé teheti Jordániát honfitársaink körében. A járat indulásakor kiadott közleményük szerint a Ryanair nagy fantáziát lát a Közel-Keletre közlekedő járat elindításában részben azért, mert Ammán még télen is kellemes, mediterrán klímával várja a látogatókat, részben pedig azért, mert Jordánia biztonságos.

Jordánia királyság, az uralkodó képével sokfelé találkozhatunk. II. Abdullah király fehér bőrét és kék szemét angol édeasanyjától örökölte

Fotó: Turimus.com / Szántó Zoltán

Tény, hogy az akciós áraknak köszönhetően telt házzal közlekednek a járatok, az időjárás ősszel és télen kifejezetten kellemes, a turisztikai infrastruktúra pedig kifejezetten fejlett.

A Ryanair és a Jordán Turisztikai Minisztérium rövid tanulmányútján én is bepillantást nyerhettem a közel-keleti ország sokszínű mindennapjaiba.

A tízezer éves város

Az Alia királynéről elnevezett reptérről autópályán 40 perc alatt érkeztünk meg a látványosan dimbes-dombos Ammán belvárosába. Útközben feltűnik, hogy mennyire kopár, kietlen a táj, idegenvezetőnk megjegyzi, hogy a folyamatosan terjeszkedő nagyváros lassan elfoglalja a környező domboldalakat a kecskéket és juhokat legeltető beduinoktól.

Ammán, a dombokra épült város

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Az eredetileg hét dombra épült, ma már 16 dombon elterülő városban aztán gyorsan kiderül, mennyire mozgalmas és sokszínű hely Ammán, amely a világ egyik legrégebbi, folyamatosan lakott települése, a régészek szerint már i.e. 8500 óta élnek itt emberek.

Ennek ellenére Jordánia mint önálló állam meglehetősen rövid történelemmel rendelkezik: az ottomán birodalom szertehullása után a britek és franciák által felosztott Közel-Kelet tervezőasztalon meghúzott határain belül előbb brit protektorátus lett, majd 1949-ben önállóvá vált.

A túlnyomó többségében arabok által lakott ország kultúrájának egyik jellemzője a befogadás. Ezt az is bizonyítja, hogy a jordán uralkodó család sem helybeli: őseik alig 100 évvel ezelőtt érkeztek Mekkából. A hasemita dinasztia Mohamed próféta leszármazottjának tekinti magát, őseik felügyelik Mekkát, az iszlám szent helyet a 10. század óta. Amikor 1924-ben a szaúdi ház megdöntötte uralmukat Arábiában, menekülni kényszerültek, és Jordániában leltek új otthonra.

A vidék „őslakosai” amúgy a lakosság 1-2%-át kitevő arameusok, akik az Újszövetség nyelvét beszélik. A lakosság jelentős része azonban palesztin, akik többségükben Izrael állam megszületése után több hullámban érkeztek Jordániába. Rajtuk kívül cserkeszek, csecsenek, kurdok és örmények élnek még jelentősebb számban az országban.

Az is érdekes, hogy a keresztény örmények templomokat is építhettek maguknak, ahol szabadon gyakorolhatják vallásukat. Az egyes népcsoportok Ammán különböző részein telepedtek le, külön városnegyedük van a cserkeszeknek és a csecseneknek, a palesztin menekülteknek és az örményeknek is. A piacokon külön utcákban sorakoznak standjaik, ahol egzotikus fűszerek, édességek, zöldségek és gyümölcsök kínálják magukat színes halmokban.

A télen is kellemes klíma miatt mindig van friss zöldség, gyümölcs a piacon

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Róma, Bizánc és az Ummayadok

E kissé hosszadalmas kultúrtörténeti bevezető után tényleg lássuk, mit érdemes megnézni Ammánban és környékén. A legjobb, ha a Citadellával kezdjük a felfedezést, mivel itt rögtön látjuk, hány történelmi korszak és kultúra hagyta nyomát a városon. Az óvárost alkotó hét domb egyikén Herkules templomának romjai mellett bizánci templom és az Ummayad dinasztia uralkodóinak palotája áll, miközben körbetekintve látjuk a hárommillió lakosú nagyváros különböző negyedeit.

A domb lábánál, a belváros közvetlen közelében fekszik az a szinte érintetlenül maradt, lenyűgöző római amfiteátrum, amely i.sz. 138 és 161 között épült és 6000 fő befogadására alkalmas. A kiváló akusztikájú katlanban manapság is rendeznek koncerteket és kulturális eseményeket.

A kulturális csemegék mellett a kulináris élvezeteket is érdemes kipróbálni Ammánban. Erre az egyik legjobb hely a posztindusztriális dizájnt felvonultató Sufra étterem, ahol akár csak vegetariánus előételekből is degeszre ehetjük magunkat. A csicseriborsóból, padlizsánból, friss zöldségekből és fűszerekből készült krémek és saláták elképesztő gazdagságára számítsunk.

Csoda a sziklák között

Egy-két napot bármikor kellemesen eltölthetünk Ammánban, de tény, hogy Jordániában nem a főváros a legfőbb látnivaló. A busszal jó háromórás útra fekvő Petra nemcsak az ország, hanem az egész régió legfőbb látnivalója. Ezt az utat mindenképp érdemes megtennie annak, aki elrepül Ammánba. Azt ugyanakkor fontos tudni, hogy Petrában az egyébként is borsos árú belépőnek (50 dinár) közel a dupláját (90 dinár) fizeti az, aki nem alszik legalább egy éjszakát az országban. Érdemes ugyanakkor akár két vagy akár három napot is eltölteni itt, hiszen akkor a belépő csupán néhány dinárral kerül többe.

Beduin zenész Petrában

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Amikor megérkezünk Ammán felöl a mai Petra település határába, csupán egy hosszan elnyúló hegyvonulatot, a közepén pedig egy szűk és meredek mélyedést látunk. Ez a több kilométer hosszú természetes vájat rejti magában a nabateusok ősi városát. Az egykori kereskedőnép éppen azért rejtette a sziklák mögé a városát, hogy elkerülje az erre tévedő hódítók tekintetét. Még arra is ügyeltek, hogy pár kilométerrel odább felépítsenek egy „Kis-Petrát”, amire azt mondhatták az idegeneknek, hogy az az „igazi” kereskedőváros, amely egyébként egy fontos észak-déli és egy kelet-nyugati irányú karavánút metszéspontjában alakult ki.

A gyakran szinte függőleges sziklafalak között tényleg szűk ösvény kanyarog, amelyen néha őrült tempóban végigvágtat egy-egy lovasfogat, ritkábban teve, hátán turistával. A legjobb azonban, ha rászánjuk az időt, és gyalog megyünk végig az úton a fényképekről ismert, jellegzetes vörös kőből kifaragott Kincstárig, majd egy meredek emelkedőn keresztül a Palotáig.

Petra egyik emblematikus látványossága, a Kincstár

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

A Palota fölött magasodó dombról nem csupán a nabateus város maradványait láthatjuk, hanem a környék, fantasztikus színekben játszó, mesebeli formákat felvonultató hegyvonulataiban is gyönyörködhetünk.

Petrában kiváló a szállodakínálat, aki kíváncsi egy nagyon látványos napfelkeltére vagy naplementére, az válassza a hegytetőre épült Marriott Hotelt, de arra is készüljön fel, hogy a bárban egy kis doboz sörért is közel tíz eurót kell fizetni.

A tenger, amelyben nem lehet elsüllyedni

Rövid jordániai tartózkodásunk a Holt-tengernél zárult, ahol felkerestük azt a helyet, ahol a Biblia szerint Keresztelő Szent János megkeresztelte Jézust. Itt ömlik a Jordán folyó a tengerbe, és a folyó közepe a határvonal Izrael és Jordánia között.

A Holt-tengerben elsüllyedni nem lehet a magas sótartalom miatt

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Az egykor bővizű folyó ma már csupán nagyobbacska patak, a két partján, egymástól alig pár méterre állnak a jórészt keresztény hívőkből álló turistacsoportok. A legelhivatottabbak meg is mártóznak a vízben, egy 50 éves amerikai turistát a szemünk láttára keresztelt meg egy pap.

A Holt-tenger, amelynek zsugorodása egyébként drámai méreteket öltött az utóbbi évtizedekben, nem csupán vallási kegyhely, hanem gyógyüdülőhely is.

Jézus keresztelőhelye, a folyó ma már jó ötven méterrel arrébb folyik

Fotó: Turizmus.com / Szántó Zoltán

Akárcsak az izraeli részen, a jordán oldalon is egymást érik a luxusszállodák, amelyek az extrém sótartalmú vízbe való merülésen túl csúcsminőségű wellness-szolgáltatásokat is kínálnak. Egymás mellett található a Mövenpick Resort, a Kempinski, a Marriott és a Crowner Plaza luxuslétesítménye. Arra azért számítsunk, hogy a közelben egy meglehetősen szolid miniplazán kívül se boltok, se éttermek nincsenek.

A Mövenpick gyönyörű kertje, strandja és medencéi azonban nem is igazán késztetik arra az embert, hogy kimozduljon onnan.