Közép-Európa Central Parkja lehet a Városliget

A múzeumi szakemberek egyetértettek abban, hogy a Budapestnek nagy vonzerőt jelentő egyedülálló kulturális fejlesztés akkor lesz teljes, ha a megépülhet a Városligetben az Új Nemzeti Galéria is.

Mi lehet a nagyszabású multifunkcionális kulturális beruházások lehetséges küldetése? – erre a kérdésre kereste a választ az a panelbeszélgetés, amelynek fő témája az volt, hogy a nagy volumenű és összetett kulturális infrastruktúrafejlesztések világszerte az innováció hajtóerejeként és a kulturális fogyasztás katalizátoraként működnek.

Az Új Nemzeti Galériát a Városliget kiterjesztéseként tervezték meg

Fotó: Liget Budapest

A világ jelenleg is folyamatban lévő nagyszabású multifunkcionális fejlesztéseinek egyike a Liget Budapest, amelyet gyakran (New York után) „Közép-Európa Central Parkjának” is neveznek.

A Liget Budapest a panelbeszélgetéshez kapcsolódóan releváns esettanulmányként és megvitatásra alkalmas referenciapontként került bemutatásra, bevonva a témára globális rálátással bíró, a várostervezés, az infrastruktúrafejlesztés és a kulturális beruházások világából érkező vezető szereplőket.

Az Új Nemzeti Galéria központi fogadóterének látványterve

Fotó: Liget Budapest

David Greenbaum, a világ egyik legelismertebb múzeumtervező szakembere – nevéhez olyan intézmények fűződnek, mint a washingtoni Biblia Múzeum, Smithsonian Nemzeti Afrikai Történelmi és Kulturális Múzeum Washingtonban, illetve a normandiai Amerikai Temető látogatóközpontja Franciaországban – a panelbeszélgetésen úgy fogalmazott: attól lehet ma sikeres és vonzó egy város, ha gazdag kulturális élettel és élhető közterekkel rendelkezik.

Az International Museum Construction Congress (IMCC), a világ legjelentősebb múzeumépítési szakmai konferenciája vezető testületének elnöke szerint a kulturális nagyberuházások költségesek és gyakran generálnak társadalmi vitákat, de ha jól illeszkednek a város szövetébe, életre keltik a környezetüket, akkor a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként tudnak működni.

David Greenbaum a Liget Budapest projektet méltatva kiemelte: az egész projektet jellemzi az átjárhatóság, példaként említve a transzparens tereivel a zöld környezetébe illeszkedő hamarosan megnyíló Magyar Zene Házát.

A Galéria konferenciatermének látványterve

Fotó: Liget Budapest

Serena Di Giuliano olasz építész, a SANAA tervezője kiemelte, hogy az Új Nemzeti Galériát úgy tervezték meg, a majdani látogatók a parkból szinte észrevétlenül sétáljanak be a múzeumba, ezért az épületet a Városliget kiterjesztéseként tervezték meg. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen projektet elsősorban az tud sikeressé tenni, ha új kapcsolódási pontokat tud kialakítani a környezetével.

Emlékeztetett rá, hogy a SANAA-t alapító Nisizava Rjúe alapelve az emberekhez közel hozni az építészetet, olyanokat is bevonzani, akiket esetleg nem érdekel a kultúra.

Az építész szerint a tervezés során alapvető szempont volt, hogy az Új Nemzeti Galéria épülete ne zavarja a park használatát, hanem illeszkedjen ahhoz, továbbá várható ökológiai lábnyoma ne legyen nagyobb a Petőfi Csarnokénál.

A Liget Budapest projektben a szépség és a fenntarthatóság együtt van jelen

Fotó: Liget Budapest

Graham Bell, a Cultural Trust brit műemlékvédelmi szervezet igazgatója fontosnak nevezte, hogy a most zajló Liget Budapest projekt hosszú távon fenntartható kulturális beruházás, mert kreatív dinamizmussal viszonyul a Városliget tradícióihoz. Graham Bell szerint a világjárvány a kulturális örökségről vallott gondolkodást is megváltoztatta, így már nem elég, hogy bemegyünk a múzeumba, megnézzük a műtárgyat, és magunkban továbbgondoljuk, hanem részévé akarunk válni a történetnek.

A brit szakember szerint a Liget Budapest projekt erről is szól, ráadásul a szépség és a fenntarthatóság együtt van jelen benne, ezért ebben is több, mint például a berlini Museumsinsel (Múzeum-sziget).