Látogatóközpontot adtak át a Pál-völgyi-barlangnál
A legenda szerint a Pál-völgyi barlang felfedezése egy eltévedt birkának köszönhető. Történt, hogy a bánya keleti részében egy legelésző birka alatt beszakadt az agyagréteg, és az állat egy mély üregbe bukott. A bányafelügyelő fia, Bagyura János pedig, hogy kimentse az állatot, lemászott az üregbe és álmélkodva látta, hogy annak folytatása is van. Ám a keddi avatás alkalmával elhangzott, ez csupán egy legenda, a valóságban vélhetően szakavatott kutatás eredménye a barlang első járatainak feltárása.
Persze, legendákra szükség van, de a keddi sajtóbejárás természetesen a tényekről és a jelenről szólt. Elsőként Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója beszélt a természet megőrzésének, a természetvédelmi területek óvásának fontosságáról. kiemelve, hogy ők az élőhelyek és a fajok védelmét szolgálják, nem véletlen, hogy 39 személy naponta látja el a természetvédelmi feladatokat a nemzeti parkban egész területén.
 |
|
Bányászőrházból alakították ki a látogatóközpontot |
|
Fotó: Turizmus.com / Irházi János |
Elmondta, száz évvel ezelőtt bányászőrház működött a jelenlegi látogatóközpont egykori épületében, amely aztán az évtizedek során több funkciót is betöltött.
Az épületet megújítása, a földszinti kiállítás tervezése-kivitelezése 234,99 millió forintos, vissza nem térítendő európai uniós forrásból valósult meg a Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Program keretében, a teljes projekt költsége bruttó 254,5 millió forint volt. Az interaktív kiállításon a látogató megismerheti a barlang történetét, cseppkövekre teheti rá a kezét, amit érdemes kihasználni, mert aztán lent a barlangban tilos.
„Virgács helyett egy XXI. századi látogatóközpontot hozott a Mikulás” – mondta a megnyitón Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár, megjegyezve, hogy Budapest a barlangok fővárosa is, népszerűsíteni kell ezeket a látványosságokat, hogy a magyarországi látogatók mellett a külföldieknek is népszerűsíteni kell ezeket az értékeket.
A Pál-völgyi barlangot a Szépvölgyi út mellett található, ma már nem aktív kőfejtőben fedezték fel, és egy néhány száz méteres szakaszt tártak fel belőle. Nem sokkal később látogathatóvá vált, a folyamatos kutatásnak köszönhetően pedig összekötötték más barlangrendszerekkel: 31 kilométerével ma Magyarország leghosszabb barlangrendszere.
A túrázók a kiépített, 500 méteres útvonalon változatos cseppköveket, gömbszerű hévizes oldásformákat, csillogó kalcikristályokat és még ősi kagylólenyomatokat is megcsodálhatnak ebben az évezredek óta megdermedt, változatlan földalatti világban.
Ennek egy részét a barlangtúra során mi is megcsodálhattuk.
 |
|
Részlet a földszinti kiállításból |
|
Fotó: Turizmus.com / Irházi János |
A Pál-völgyi barlangot évente 34-35 ezren látogatják, így kiemelkedően fontos volt, hogy olyan környezetbe érkezhessenek az érdeklődők, ahol megismerkedhetnek a Natura 2000 jelölő élőhelyekkel és a hozzájuk kapcsolódó élővilággal is.
A barlang kizárólag szervezett túrákkal látogatható, ezek feltételeiről, időpontjairól érdemes előre informálódni a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján.
