Magyarország vár: A néma barátok nyomában

A 18. században épült, Európában is kuriózumnak számító műemlékegyüttes 70 év pusztulás után most újra teljes területén felújítva várja a szerzetesek titokzatos, zárt világára kíváncsi látogatókat a fővárostól nem messze.

A Vértes sűrű erdeiben bújik meg a majki kamalduli remeteség

Fotó: NÖF Nonprofit Kft.

Az 1200 holdas hatalmas birtokot, a tavakat és malmokat gróf Esterházy József adományozta a kamalduli rend tagjainak 1733-ban. E szigorú, rejtőzködő szerzetesrendet Szent Romuald alapította 1012-ben Olaszországban.

A csend világa

Majkon, a foresteriának nevezett barokk főépület – amelyet az Esterházyak később vadászkastéllyá alakítottak – fogadja a látogatókat, akik a „beszélő kapun" áthaladva léphetnek be a csend világába. Az interaktív kiállítások, a kamalduliak konyhája, műhelyei, könyvtára, kápolnája bepillantást nyújtanak a hajdanán e falak közt élt szerzetesek mindennapjaiba.

A szerzetesek egykori konyhájába is bepillanthatunk

Fotó: NÖF Nonprofit Kft.

A bencés rend fehérbe öltözött és némasági fogadalomban élt tagjai szigorú napirendet követtek, hétköznapjaik az év nagy részében böjtölve, a megszabott imaórák zsolozsmáival, a cellaházak kápolnájában végzett egyéni imádságokkal, magányos elmélkedésekkel és fizikai munkával teltek. A némaság alól évente kétszer nyertek feloldást, ilyenkor a foresteria refektóriumában gyűltek össze. A barokk pompát megidőző díszebédlő falain és mennyezetén Vogl Gergely festőművész vallási témájú freskóit csodálhatja meg az ide látogató.

Kilátás a Vértesre

A világi élettől fallal elzárt területen, a klauzúrában – ahova csak a fogadalmat tett remeték léphettek – található a korábban villám sújtotta templom épen maradt tornya és a 17 apró cellaház. A felújított templomtorony ma kilátópontként szolgál, fentről megkapó látvány nyílik az egész kolostorra és a Vértes hegységre.

A felújított templomtorony ma kilátópontként szolgál

Fotó: NÖF Nonprofit Kft.

Immár bejárható a templom alatt nemrég feltárt szerzetesi kripta is.

Mesélő cellaházak

Az egységes mintára készült, puritán remetelakok főúri családok adományaiból épültek, ezt jelzik a különböző címerek a fehérre meszelt házak homlokzatán. Mindegyikhez tartozott lakószoba, saját kápolna és műhely, valamint egy parányi zárt kert, amit a szerzetesek maguk műveltek.

Az apró cellaházak bemutatják, hogyan éltek hajdan a némaságot fogadó szerzetesek

Fotó: NÖF Nonprofit Kft.

A cellaházakban berendezett tárlat interaktív módon, tapintható, kipróbálható eszközökkel vonja be a látogatókat és mutatja be a szerzetesi élet, valamint a kolostorgazdálkodás hagyományait.

A fejlesztés a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. közreműködésével, hazai és uniós forrásból valósult meg.

A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány "Magyarország vár" című kiadványában jelent meg. A lap főtámogatója: