Magyarország vár: Egy titkos mozgalom találkozóhelye

Szabadkőműves központ

A magyarországi szabadkőművesek titkos központjának is tartják a dégi kastélyt, ahol nemcsak találkozásokat és szertartásokat szerveztek, de több mint egy évszázadig itt rejtegették a hazai szabadkőművesek levéltárát is. Az uradalom birtokosa, Festetics Antal gróf maga is tagja volt a titkos társaságnak. A főúri család műveltségéről a zömében 18. századi kötetekből álló könyvtáruk jegyzéke tanúskodik, amely több mint 3900 művet sorol fel, földrajzi, történelmi, asztronómiai és egyéb tudományos munkák mellett szépirodalmi műveket is említve.

Pollack Mihály tervezte a dégi kastélyt

Fotó: NÖF Nonprofit Kft.

Interaktív kiállítás

A korhűen felújított főépület termeiben izgalmas, interaktív kiállítás enged bepillantást a szabadkőművesség szertartásaiba, a birtokhoz és az építtetőkhöz kapcsolódó történetekbe, sőt a tárlaton még egy szabadkőműves gyűlésen is „részt vehetünk". Így nemcsak a családról, a klasszicizmusról, de a misztikus társaságról is átfogó képet kaphat a látogató. A titkos ovális dísztermet például nem a kastély középpontjában helyezték el, hanem elrejtették az épület egyik sarkában. Pollack Mihály zsenialitásának köszönhetően sem formája, sem mérete nem árulkodik kívülről.

Séta a kertben

A kastélyt körülölelő angolpark is több látnivalót rejt, mint elsőre gondolnánk. Tervezői – a különleges növények mellett – arra is odafigyeltek, hogy séta közben milyen kilátás táruljon elénk.

Az angolpark a kis szigeten álló Hollandi-házzal

Fotó: NÖF Nonprofit Kft.

Hajdan nem csupán díszkertként funkcionált, gyümölcsösként és vadaskertként is szolgált. Fácántenyészet és tehenészet is helyet kapott benne, a csónakázótóban halat neveltek. A szigeten álló Hollandi-házat Festetics Pál építtette, a földszintjén tehénistálló, az emeletén betegszoba volt. Piknikezésre, kerékpározásra egyaránt kitűnő helyszín a dégi park, de akár egy egész napot is el lehet tölteni itt.

A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány "Magyarország vár" című magazinjában jelent meg. A lap főtámogatója: