Magyarország vár – Középkori templomok nyomában a Dél-Alföldön
Makó és környéke a kiépített bicikliutaknak és a sík vidéknek köszönhetően ideális terep a kerékpáros turisták számára.
Kiszombor
Csanád megye egykori székhelyéről elsőként az alig néhány kilométerre fekvő Kiszomborra tekerünk, ahol egy gyönyörűen helyreállított, román kori kerektemplomot csodálhatunk meg.
 |
|
Különleges érték a román kori kerektemplom |
|
Fotó: Szántó Zoltán |
Az egyszerűségében is megigéző épület szerényen meghúzódik a település központjában álló katolikus templom főhajója mögött, így nem könnyű észrevenni. Igazi építészeti ritkaságról van szó, ugyanis hasonló szerkezetű – belül hatkaréjos, kívül kerek – templom csupán három található Európában, mind az egykori Magyar Királyság területén. Legkorábbi falfestményei a 14. században készültek.
Óföldeák
Visszatérve Makóra, vegyük az irányt a tizenegy kilométerre fekvő Maroslele felé, szintén első osztályú kerékpárúton. Innen még hét kilométert kell megtenni egy alacsony forgalmú közúton, hogy elérjük a környék legszebb és legkülönlegesebb középkori épületét, a közelmúltban szintén teljeskörűen felújított óföldeáki erődtemplomot.
 |
|
A gótikus erődtemplom egy kunhalomra épült |
|
Fotó: Civertan Grafikai Stúdió – légifotó |
A 15. századi eredetű, gótikus stílusú templom egy kunhalomra épült, védőfal és vizesárok veszi körül.
Nagykopáncs
Akiben tart még a lendület, annak érdemes továbbkerekezni Földeákon és a Bogárzó nevű tanyaközponton át a Tótkomlós határában fekvő nagykopáncsi templomhoz, a környék nevezetes búcsújáró helyéig.
 |
|
A pusztán áll az Árpád-kori templom |
|
Fotó: Civertan Grafikai Stúdió – légifotó |
A puszta közepén álló, román és gótikus stílusú Árpád-kori templom romos állapotban érte meg a 20. század elejét, csupán a főhomlokzat és egy oldalhomlokzat maradt ránk, de 1933-ban helyreállították.
Kun kereszt
Nagykopáncsról Makó-Rákoson, majd Királyhegyesen át dél felé haladva jutunk el a térség legrejtélyesebb középkori emlékéhez, a Kövegy és Magyarcsanád között félúton található kun kereszthez. Több elmélet is létezik, hogy mikor és ki készítette a föld alatti részével együtt közel három méter magas kőkeresztet. Az egyik szerint a lázadók által meggyilkolt IV. (Kun) László sírját jelöli, más vélekedés szerint Csáky Miklós püspöknek állít emléket, akit Dózsa György lázadói karóba húztak.
 |
|
Vajon ki nyugszik alatta? |
|
Fotó: Szántó Zoltán |
Az egykori tsz-majorban, eldugott helyen álló kereszt megtalálása után Apátfalva felé folytassuk utunkat, ahonnan a Maros folyó gátján, kunhalmok, védett ártéri erdők és rétek között tekerhetünk vissza Makóra, túránk kiindulópontjára.
Aki belülről is szeretné megnézni középkori emlékeinket, a kiszombori és az óföldeáki templom kapuján megtalálja a gondnok telefonszámát, míg a nagykopáncsi templomhoz előzetes bejelentkezés javasolt a tótkomlósi önkormányzatnál.
A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány "Magyarország vár" című kiadványában jelent meg. A lap főtámogatója:
 |
