Magyarország vár: Mire jó a Kneipp-kúra?

A Kneipp-kúra történetét kezdhetnénk úgy is, akár egy mesét. Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy szegény bajor házaspár, akinek fia született. A kis Sebastian Kneipp okos volt, így eljutott odáig, hogy elvégezte a teológiát. Ám mire pappá szentelték, a sok nélkülözésbe belebetegedett, a 19. század halálos kórja, a tbc támadta meg a tüdejét. Már lemondtak róla, amikor kezébe került egy könyv a hideg víz gyógyító erejéről. Minden nap megmártózott a Duna jeges vizében, és láss csodát, meggyógyult!

A Kneipp-száraztaposón eltérő méretű kövek, kavicsok, fenyőkéreg, toboz, homok alkotta felületeken sétálhatunk

Fotó: Bükfürdő Thermal & Spa

Hogy másoknak is segíteni tudjon, a vízkúrát egy teljes életmódprogrammá fejlesztette, ahol a hangsúly a megelőzésen van. A vízkezelést növényi alapú gyógytermékekkel, mozgásterápiával, egészséges étkezéssel egészítette ki. Terápiájának ötödik pillére a testi-lelki egyensúly megteremtése. Máig fennmaradt gyógynövényes receptjei alapján teákat, krémeket készítenek. Meglátása szerint az egészséges étkezés „legyen egyszerű, jó, tápláló és olcsó”, készüljön hazai alapanyagokból.

Ám nemcsak a vízkúra fűződik a nevéhez, hanem a Kneipp-ösvény is. Előírta, hogy a betegek nyáron mezítláb járkáljanak a harmatos fűben vagy a patak hideg vizében. A hideg víz és a meleg levegő váltakozása igen jót tesz az érrendszernek.

Számos hazai fürdőben találunk Kneipp-taposómedencét

Fotó: Bükfürdő Thermal & Spa

De mit tehetünk ilyenkor ősszel? Egyrészt számos hazai fürdőben találunk Kneipp-taposómedencét. Ezek hideg, illetve meleg vízzel vannak töltve, amelyekben felváltva kell sétálni. A hatást még fokozzák a medencék alján elhelyezett kerek kövek. Másrészt kipróbálhatjuk a Kneipp-száraztaposót is, ahol eltérő méretű kövek, kavicsok, fenyőkéreg, toboz, homok alkotta felületeken sétálhatunk. Természetesen mezítláb!

A cikk eredetileg a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány "Magyarország vár" című kiadványában jelent meg. A lap főtámogatója: