Májustól már Erdélyt is megidézi a Skanzen

Mintegy húszéves előkészítés, valamint négy és fél éves kivitelezési munka eredményeként nyílhat meg májusban az erdélyi tájegység első része – mondta el Cseri Miklós, a Skanzen főigazgatója sajtótájékoztatón, aki szerint a szakmai és a laikus közvélemény évtizedek óta várt óhaja teljesült a programmal. Kiemelte, hogy a tájegység nemcsak a szórakoztatást, az oktatást és az élményszerzést szolgálja, hanem nagyon fontos értékmentés is történt, mert a modernizációval nagyon gyors módon tűnnek el az épületek.A projekten 27 néprajzos és történész dolgozott, jelenleg a program első fele készült el, a második rész – amely még mintegy száz épületet jelent – a tervek és a remények szerint 2025 környékére valósulhat meg. A kiállítást május 19-én Novák Katalin köztársasági elnök nyitja meg, a nagyközönség számára 22-étől lesz látogatható.

Az Erdélyt idéző első épületek

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Az Erdély épületegyüttes megvalósulásával a Skanzen hatvan hektáros területe tizenöt hektárral növekedett, az épületegyüttes a Sztaravodai út bal oldalán épült fel – olvasható a projekt háttéranyagában.Az épületegyüttes különlegessége, hogy az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is. A 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és a városi életmód. A Skanzen történetében először vállalkozik ennek bemutatására. A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg.

Az épületegyüttes több mint 10,1 milliárd forint kormányzati forrásból valósult meg.