Mars Bakonybélen

A film olyan szervezetek közreműködésével jött létre, mint az IbnBattuta Center - Marokkó, továbbá az Université Cadi Ayyad Marrakech és az Universita d'Annunzio - Pescara, Olaszország. A forgatási helyszínek között szerepel a szicíliai Etna vulkán, a spanyolországi Rio Tinto folyó, valamint a Szahara, Földünk legnagyobb kiterjedésű sivataga. E helyszínek közötti azonosság, hogy nagy mértékben hasonlítanak a Mars bolygó egyes térségeire, ezért itt folynak azok a Mars analóg kutatások, melyek segítenek megérteni a vörös planéta titkait.

A filmben az űrkutatás két meghatározó személyisége is szerepel. Charles Duke űrhajós, az Apollo 16 Holdkomp pilótája azon kevesek egyike, aki járt a Holdon, tőle tudhatjuk meg, hogy milyen kihívásokat jelent egy idegen égitestre lépni, milyen is az a vágy, ami a felfedezés diadaláig repít, és mit kell megtanulnunk ahhoz, hogy az első ember majd a Mars vörös porába léphessen.
Pavlics Ferenc mérnök 1956-ban vándorolt ki az USA-ba, ahol páratlan karriert futott be. Ő volt az a legendás mérnök, akinek irányításával megszületett a Holdautó, az a jármű, melynek segítségével az Apollo program űrhajósai bebarangolták a Hold sivatagát. És ő volt az, aki megtervezte a Pathfinder Mars Rovert, azt a robotot, mely korszakalkotó munkát végzett a Mars felszínén. Az űrhajózás idős pionírjainak interjúi saját otthonaikban készültek, az Egyesült Államokban. A filmben közreműködik továbbá Dr. Sik András, a hazai Mars-kutatás kiemelkedő személyisége.
A forgatott felvételeket a NASA legfrissebb űrfelvételeiből készült animációk színesítik. A 3D mozi segítségével a néző szinte megérintheti e távoli, rejtélyes világokat.