Maskarások űzik el a telet, tavaszt remélnek Novajon

A településen nagy múltja van ennek a rendezvénynek. Az 1850-es évek közepétől évről évre hagyományosan megtartották, amelyen kezdetben csak férfiak vehettek részt. Ma már fiatalok és időnként nők is részesei lehetnek ennek az eseménynek.  A remélés 2016-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének hazai listájára, valamint a helyi Értéktár része is lett.

Ez a különleges esemény nem más, mintegy néprajzi érdekesség, egy ál-lakodalmas felvonulás, menyasszonytánccal és mulatsággal egybekötve. A menyasszony ugyanis hófehér ruhát öltött férfi. A maskarákba öltözött fiatal legények csörömpöléssel és zeneszóval járják végig Novaj utcáit. Bemennek a lányos házakba, ahol bekormozzák a fiatal lányokat és asszonyokat. Ezért cserébe tojást, szalonnát, süteményeket kapnak. Mindezeket összegyűjtik és  az esti mulatságon megsütik, majd el is fogyasszák.

Tánc falu közepén az álmenyasszonnyal

Fotó: Mentusz Károly

A felvonuló menet kiemelkedő részesei között idén is a feltűnik majd a köszörűs, a kéményseprő, valamint a juhász, akik régi szakmákat elevenítenek meg az öltözékükkel és a szerszámaikkal. A hagyomány szerint koromnak Novajon tisztító hatást tulajdonítanak, amely a néphit szerint  megszabadít a gonosztól, a rossztól, a betegségektől. Egyben - szimbolikusan - egy jobb esztendő eljövetelét remélik ettől a helybeliek.

Nemrég az Egri Dobó István Vármúzeum páncélszekrényében megtalálták azokat a filmfelvételeket, amelyeket Bakó Ferenc néprajzkutató, a múzeum egykori igazgatója még 1964-ben készített Novajon a remélésről. Ezeket az értékes dokumentumnak számító filmfelvételeket hamarosan helyreállítják, digitalizálják. Egy tekercset, amelyet már felújítottak február 27-én a vár Dobó bástyájában be is mutatnak a közönségnek. Februárban egyébként Novajon egy állandó kiállítást is nyitottak, amelynek látványos elemeként a remélés történetét is bemutatják.