Megkezdődött az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat

Ebben az évben Veszprém a Bakony-Balaton régióval közösen viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat hivatalosan 2023. január 21-én vette kezdetét.

A szombat délelőtt megrendezett nemzetközi sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter elmondta: abból adódóan, hogy egy csaknem kétszázezer lakosú térség – a Bakonytól a Balaton déli partjáig, Veszprémmel mint központtal – együtt vesz részt az események lebonyolításában, az EKF-programnak regionális és területfejlesztési dimenziója is van.

Hangsúlyozta: szeretnék megmutatni a kultúra gazdasági erejét, valamint felhívni a figyelmet arra, hogy a kreatívipar, a kultúra és a kulturális örökség felhasználása egy gazdasági modell alapjává is válhat. A programsorozat célja az európai kulturális örökség, valamint "saját színeink, erősségünk" felmutatása.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere arról beszélt, hogy Veszprém 2030-ra Európa húsz legélhetőbb városának egyike kíván lenni, ezt a célt is szem előtt tartják a programok megvalósítása során.A programhoz 116 önkormányzat csatlakozott négy évvel ezelőtt. A polgármester szerint a program révén megvalósuló infrastrukturális beruházások is fontosak a város számára, ezek megvalósítása során elsődleges szempont volt a fenntarthatóság. Példaként említette, hogy az egykori gyermekkórház új funkcióval bővül, mozgásművészeti központot alakítanak ki benne, az egykori a várbörtönben pedig kiállítás várja az érdeklődőket.

Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója fontosnak nevezte, hogy a történelmi belvárost pezsgő élettel töltsék meg a mindennapokban. Ezen kívül a helyi alkotó közösségek megerősítése és a kistelepülések lakói számára egész éven át tartó programsorozat szervezése volt a cél. A rendezvényeket a nem szokványos helyszínválasztással is igyekeznek színesíteni, így például romkoncertek, vagy ipartelepen szervezett fesztivál is szerepel a kínálatban. Az év során több mint 3 ezer esemény várja majd az érdeklődőket. Kérdésre válaszolva a vezérigazgató kijelentette, hogy a pandémia vagy az energiaárak miatt egyetlen program sem marad el.

Az EKF-program összköltségvetése 74 milliárd forint, amelyből 72 milliárd forintot a magyar kormány biztosított. A fennmaradó kétmilliárd forint a résztvevő önkormányzatok befizetéseiből, valamint az EU által odaítélt 1,5 millió euróval járó Melina Mercouri-díjból áll.

A programsorozat esti hivatalos megnyitóján jelen volt Novák Katalin köztársasági elnök is, aki hangsúlyozta: “A kultúra bölcsője is a család, a magyar kultúráé és az európai kultúráé, amely a családban gyökerezik.”

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója és Porga Gyula polgármester a veszprémi Pannon Egyetem aulájában megtartott sajtótájékoztatón

Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Hangulatos nyitóprogramok

Kiküldött munkatársunk a szombati nyitónapon elvonatozott Veszprémbe, élményeiről az alábbi tudósítást küldte – a szerk.

Vélhetően a MÁV kedvezményes ajánlatának is köszönhetően – idén stílusosan 2023 forintba kerül egy veszprémi retúrjegy, helyjegy nélkül, bárhonnan az országból – nagyon sok hátizsákos felnőtt, diákcsoport szállt le szombaton már reggeltől a Budapestről érkező vonatokról. Aztán újabb meglepetés, mert a buszjáratokon kiderült, hogy január 21-én ingyenes az utazás.

Az idő teltével egyre többen kezdték a veszprémi téli kirándulást az Óváros térrel és a várral, a grandiózus programokra való előkészületeket mindenhol tapasztalhattam. De az is látható volt, főleg az Érseki Palota környékén, hogy a felújítási munkálatok befejezéséig még eltelik pár hónap. Az enyhe fagy és a száraz idő kellemessé tette a sétát, a látogatók persze elsősorban a benti programokat keresték. Ebből viszont kevés akadt, nem véletlen, hogy például a Hangvillánál az Expresszó Klub előtt hosszan kígyózott a gyerekek sora, mert be akartak jutni a PomPom Partyra. Sok szülőt hallottam lebeszélni biggyedten toporgó gyermekét, mert nem vállalták a minimum egy-másfél órás kinti várakozást.

Remek programnak ígérkezett a Papírkutya Kultúrbisztróban szervezett élő jazz-zene, amely este hétig szórakoztatott, ám helyszűke miatt csak kevesen fértek be.

Koncert a Papírkutya Kultúrbisztróban

Fotó: turizmus.com/Irházi János

De ekkor már leszakadt az ég, dél felé sűrű havazás kezdődött, ami sajnos elszállingózta még két remek program közönségét. Az egyik a Hangvilla előtti térre meghirdetett bárzongoristák koncertje volt. A fellépők érthető okokból egy fűtött fóliabuborék védelmében zenéltek, ám a havazás miatt az odalátogatók csak rövid ideig hallgattak bele a hangulatában a havazáshoz is illő muzsikába.

Hasonló volt a helyzet az EKF-iroda kirakata (Little Moon Session) előtt is, ahol több fellépő szórakoztatta késő estig azokat, akik megálltak.

Nyári Gyula, a Magyar Állami Operaház zongoraművésze zongorázik a Hangvilla előtti téren

Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A Szent Imre téren azonban a népzenészek fittyet hánytak a zord télre, és a meghirdetett időben, 14 órakor ostorcsattogtatással toborozták a bármilyen látnivalóra éhes látogatókat, akik egyébként kitartóan csatangoltak a Húszemeletes – Óváros tér – vár útvonalon, programot és melegedőhelyeket keresve. Sapkában, kabátban, de a Zagyva Banda tagjai (a Veszprém-Bakony Táncegyüttes, a Kiscsőszi Élő Forrás Egyesület néptáncosai, az Ajka-Padragút Táncegyüttes és a Szentgáli Szűrös Táncegyüttes) a programjukat amolyan táncházzá alakították, bevonva a teret körbeálló és fagyoskodó közönséget.

A Zagyva Banda a közönséget is bevonta a táncba a hóesésben

Fotó: turizmus.com/Irházi János

Grandiózus show, nyolcméteres Gizella és repülő várkapitány

A kora délután néhány órára elcsendesülő havazás aztán este, amikor a nap leglátványosabb, legfontosabb show-ja kezdődött, visszatért. Ami több ezer nézőt sem tudott eltántorítani attól, hogy megnézze a grandiózus, sok hónapos előkészület után megvalósított programot.

A megnyitó egyszerre vette kezdetét a belváros egymást érő terein, utcáin: a Szentháromság téren a várban, a Szabadság téren, a Brusznyai úton, a Kossuth utcában és a Szent Imre téren.

Ünnepi műsor a Kossuth utcán felállított színpadon

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Fényfestés és mapping, zene, tánc, különleges koreográfiák, zenei és látványelemek kápráztatták el a jelenlévőket, miközben megelevenedett a város történelme, a régió sokszínűsége, értékei és nem utolsósorban az EKF-program teljes víziója. A műsorban a legfontosabb szerepet Gizella királyné – Szent István király felesége – töltötte be, aki Hámori Gabriella színésznő hangján mesélt a város múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Samantha Kettle, a Bozsik Yvette Társulat tagja jelenítette meg a királyné arcát, és a nyolcméteres bábon – amely egész nap látható volt – is az ő arca jelent meg.

A megnyitó az Óváros téren

Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A show-ban helyet kapott természetesen a verbunk is, amelynek egyik központja Veszprém volt a XVIII.-XIX. században. Ifj. Zsuráfszky Zoltán koreográfiájában kárpát-medencei verbunkok, szakrális körtáncok is helyet kaptak break- és hiphop-motívumokkal. A közönség felett repülő szerkezettel megidézték Verancsics Faustus polihisztort is, aki több évig volt várkapitány Veszprémben.