Nyáron újra látogatható lesz az egri minaret

Az elmúlt években a minaret szerkezetének állaga folyamatosan romlott - mondta lapunknak  Lóczi Béla, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. műszaki menedzsere.  A függőleges tengely elmozdult és az épület alsó részén levő kövek teherbírásának állandó csökkenése már az állékonyságot is veszélyeztette.

Ezért a tulajdonosi jogokat ellátó MNV Zrt. a műszaki probléma teljes körű megoldásáról döntött, amely magában foglalja a minaret alapzatának megerősítését és a restaurátori munkálatokat is. Miután az épületet ideiglenesen megtámasztották, a következő munkafolyamatként a lábazat tönkrement köveit cserélik ki és felújítják a torony további harminc méteres szakaszát, valamint a minaret környékét is rendezik. Így teljessé válik a kiemelt műemlék  felújítása.

Állványok az egri minareten

Fotó: Mentusz Károly

A munkákat várhatóan idén június 30-ig fejezik be. Ezt követően a műszaki átadás-átvétel és a használatbavételi eljárások után újból látogatható lesz az egri minaret. A teljes felújítás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. finanszírozásában valósul meg. Az eddig elvégzett munkák közel 70 millió forintba kerültek és a további munkaszakaszokra még tart a közbeszerzési eljárás.

Lóczi Béla arról is tájékoztatott, hogy a munkaterületen - a korábbiakat követően - újabb régészeti feltárásokat folytattak. A megtámasztáshoz kiásott árkoknak köszönhetően a terület rétegtani viszonyairól a szakemberek hasznos  információkhoz jutottak. Ezekből kiderült, hogy a minaret környezetében milyen mélységben számolhatnak érintetlen régészeti kultúrrétegekkel.

A szakértők - többek között - azt tapasztalták, hogy a területet az újkori roncsolások nagymértékben megbolygatták, a közműárkok jelentős mélységben pusztították el a török korszakban keletkezett rétegeket. A károk ellenére azonban sikerült dokumentálni a minaret alapozásának néhány sajátosságát is.

A torony alapja mészkő kockakövekből épült, amelyeket részben mészhabarccsal kötöttek egymáshoz, illetve részben nagyméretű vaskapcsokkal fogták össze. Megállapították, hogy az alapozás ugyan kis kiterjedésű, de mégis masszív. A minaret mellett pedig egy szintén mészkőből épült falra is bukkantak, amely akkoriban épült, amikor az elűzött oszmán hódítók helyét a felszabadító seregek vették vissza. Ekkor a dzsámit újraszentelték és a keresztény templommá alakították, mellé pedig sekrestyét építettek.

A jelentős eredmények ellenére a régészek még számos kérdésre keresik a választ. Például továbbra is rejtély, hogy pontosan mikor épülhetett a minaret, erről ugyanis csak feltételezések vannak.  A régészek az épület környezetében már eddig is számos érdekes leletre bukkantak, főleg török kori kerámiaedények darabjaira, állatcsontokra, de egy emberi csontváz is előkerült a torony mellől. Erről pedig még többet szeretnének kideríteni a szakemberek.