Tizenegy új helyszín a világörökségi listán

A szervezet világörökségi bizottságának jelenleg is tartó, 41. ülésén felvette a listára a németországi Sváb-Alb hegység hat barlangját, ahol az 1860-as években felfedezték a jégkori ember egyik legrégibb ismert alkotását, a barlangi oroszlánokat, mamutokat és lovakat ábrázoló barlangrajzokat

Barlangok a Sváb-Alb hegységben

Fotó: UNESCO

Felkerült a listára a 16. és 17. században épült velencei erődvonal 15 épülete, melyek az észak-itáliai Lombardiától a mai Horvátországon át Montenegróig, több mint 1000 kilométeres vonalon védelmezték a velencei dózsék szárazföli és tengeri birtokait.

A lengyelországi Tarnowskie Góry történelmi ezüst-, ólom- és cinkbányái és felszín alatti vizei miatt került a listára.

Jazd

Fotó: UNESCO

Világörökség lett az iráni fennsíkon, Iszfahántól délkeletre fekvő Jazd település, amely "a sivatagi túléléshez szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló javak felhasználásának élő tanúja". Jazd mecsetei, minaretjei, egész hagyományos építési stílusa megmenekült a modernizációtól.

A japán Kjúsú szigettől 60 kilométerre, nyugatra emelkedő Okinoshima szent szigete szintén világörökségi helyszín lett. Az ottani, régészeti ásatási helyen látható, hogyan változtak a szigeten végzett rituálék a 4. és a 9. század között.

Aphrodisias ősi temploma

Fotó: UNESCO

Mostantól a világörökségi cím büszke birtokosa lehet a törökországi Aphrodisias, leginkább az időszámítás előtti 3. században épült templom romjai okán. Ugyancsak felkerült a listára az észak-nyugat-angliai Tó-Vidék, valamint a brazil Valongo régészeti park, ami, gyakorlatilag Rio de Janeiro első kikötői mólójának emlékeit őrzi, immáron a város belterületén.

A Valongo móló maradványai Rióban

Foto: UNESCO

Az új helyszínek között szerepel még a Francia Polinéziához tartozó Raiatea-szigeten fekvő Taputapuatea szentélye, valamint Grönland Kujataa nevű területe, ahol az északi sarkvidéki földművelés első emlékei láthatók, végül a Tatár Köztársaság Szvijazsszk szigetén álló katedrális.

A július 12-ig tartó tanácskozáson hét természeti, 27 kulturális és egy vegyes helyszín nevezését vizsgálja meg a bizottság, emellett áttekinti az 55 veszélyeztetett világörökségi helyszín állapotát.

Magyarország idén nem jelölt helyszínt a listára.