Rómaiak, kádárok és a természet világa – sorra nyílnak a látogatóközpontok

A látogatóközpontok jellemzően összefogják egy szűkebb régió kulturális, történelmi vagy éppen természeti örökségét, felhívják a figyelmet a környék látnivalóira. Az itteni kiállításokon alkalmazott korszerű multimédiás eszközök előnye, hogy aktív résztvevővé változtatják a látogatót az információk passzív megfigyelése helyett. Az ilyen létesítmények új attrakcióként növelik egy térség vonzerejét, hozzájárulnak annak megismertetéséhez, és ezáltal a turisták tartózkodási idejének meghosszabbításához. Emellett rendszerint oktatások, konferenciák megrendezésére is helyet biztosítanak. Összeállításunkban az elmúlt fél évben átadott létesítményekből szemezgetünk.

Egy római katonai tábor és polgárváros élete

A nagyközönség április 28-tól látogathatja Komáromban a Klapka György Múzeum új kiállítóhelyét, a Brigetio Öröksége Látogatóközpontot, amely 1,3 milliárd forintos beruházás eredménye.

Az ország legújabb látogatóközpontjának helyszíne az 1907-ben emelt Komáromi M. Kir. Állami Méntelep Osztály hajdani főépülete, amely 1962-től a Komáromi Állami Gazdaság, a későbbi Komáromi Mezőgazdasági Kombinát központi épületének a szerepét töltötte be 2004-ig. Az üresen álló épületet 2011-ben Komárom önkormányzata megvásárolta és 2016-ban megkezdte múzeum célú átalakítását.

A látogatóközpont fő attrakciója a földszinten kialakított Brigetio öröksége című állandó régészeti kiállítás, amely látványos, interaktív formában mutatja be az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Komáromi Klapka György Múzeum együttműködésében 1992 óta zajló brigetiói feltárások legszebb leleteit és a tudományos feldolgozó munka eredményeit.

A Komáromi M. Kir. Állami Méntelep Osztály hajdani főépülete ad otthont a látogatóközpontnak

Fotó: MTI/Kovács Attila

A mai Komárom/Szőny területén, az árvízmentes teraszokon felépült Brigetióban állomásozó katonaság az 1-2. század fordulójától több mint 300 éven át védte a római kori Pannonia provincia északi határait. A mintegy 15-20 ezer lakosú településkomplexumot a légiótábor, a katona- és a polgárváros alkotta.

A most megnyílt állandó kiállításon megcsodálható például egy kivételesen szép, domborműves katonai díszsisak. Egyedülálló műtárgy az a tetőfedő tégla, amelybe Publius Ovidius Naso híres ókori költő portréját és nevét karcolták bele, az egyetlen ismert ókori Ovidius ábrázolásként. Itt őrzik Philippus Arabs császár bronzból készült törvénytábláját – ez az egyetlen fennmaradt példány. Nagyon látványosak az egykori polgárváros lakóházait díszítő, mitológiai alakokat, istennőket és lakomajeleneteket ábrázoló falfestmények. A látogatóknak megidézik Jupiter Dolichenus szír hadisten Brigetióban feltárt templomát, a kiállításból kivezető folyosón pedig az ókori temetők világa tárul elénk. A csontvázakkal és leletanyaggal bemutatott sírok egy rég letűnt korszak temetkezési szokásairól mesélnek. Az ókori embereket a kiállításban elhelyezett fejrekonstrukciók alapján lehet elképzelni.

A kiállításon kivételesen szép, egyedi tárgyakat is láthatunk

Fotó: MTI/Kovács Attila

A kiállításba kihelyezett kétnyelvű (magyar, angol) információkat QR-kódos négynyelvű (magyar, angol, német, szlovák) multimédia vezető egészíti ki, valamint egy szintén négy nyelvű virtuálisvalóság-játék, amely egy római városban kalauzolja a látogatót.

Az épületben kisebb állandó kiállítások mutatják be Klapka György hőstettét és a Komáromi M. Kir. Állami Méntelep Osztály történetét.

A látogatóközpont tetőterében Látványraktárt alakítottak ki, amely az őskortól kezdve ismerteti a város történetét a raktárakban eddig elzárt régészeti leletanyagon keresztül. A Látványraktár egyben oktatótér is, ahol az egyetemi hallgatók régészeti anyagismeret kurzusai és múzeumpedagógiai foglalkozások, múzeumi órák is megtarthatók.

Hordókészítők nyomában

Innovatív, hiánypótló turisztikai vonzerővel gazdagodott Tokaj-Hegyalja egyik ékszerdoboza, a kádárok hazájaként aposztrofált Erdőbénye, ahol Kádárház Látogatóközpontot avattak tavaly novemberben.

A világörökségi területen elterülő Erdőbényét körülöleli a természet, hegyek és meredek szőlőskertek határolják, a településen tapintani lehet a nyugalmat, amelyet napjainkban már csupán néhány háznál tör meg a hordót készítő kádárok eszközeinek hangja. Tölgyesei révén a vidék kiváló adottságokkal rendelkezik a ritka mesterség űzéséhez. A folyamatosan rendelkezésre álló faanyag a magas minőségű, a bor tárolásához elengedhetetlen portékát előállító kádárok megtelepedését eredményezte.

E projekt keretében a település központjában álló, korábban romos történeti épületekben méltó bemutatóhelyet kapott a mára már kuriózumnak számító mesterség. Az unikális Kádárház Látogatóközpont fejlesztése során a két, több mint százéves épület felújítása és rehabilitációja mellett látványos, a belső tartalomra utaló összekötő bejárati részt alakítottak ki. A rendezvénytérként, kulturális közösségi térként és kávézóként is funkcionáló épületben a 21. századi elvárásokat kielégítő infografika kiállítás is gazdagítja a település attrakcióit.

A kiállítás lényegre törő megfogalmazással és játékosan mutatja be a helyi kádármesterség eredetét, hagyományait, titkait

Fotó: Kádárház Látogatóközpont

Hazánkban a kádármesterség kezdetei egészen a középkorig vezethetők vissza. A Táncoló kádárok – A kádármesterség és a kádártánc hagyományai Erdőbényén című kiállítás e páratlan múlttal rendelkező mesterséget mutatja be, amelyben kiemelt szerepet kap Erdőbénye egyik legfontosabb kulturális hagyománya, a Közép-Európában egyedülálló kádártánc. E speciális mozgásforma koreográfiája a hordókészítés munkafázisait tükrözi, a fakivágástól egészen a hordó elkészültéig, s végül az áldomásig. A látogatóközpont falait is a világörökségi helyszín szelleméhez, a kádármesterséghez és a táncához illeszkedő visszafogott, de látványos kiállítási infografikákkal és látványelemekkel vonták be. A kiállítási tartalmak lényegre törő megfogalmazással és játékos grafikákkal mutatják be a helyi kádármesterség eredetét, hagyományait, szerszámait a hordókészítés folyamatain és művelőin keresztül egészen a speciális érdekességekig, sőt az sem mellékes, hogy a mesterségüket ma is űző kádárokat a fókuszpontba emelik.

Közelebb a természethez

Idén márciusban új természetismereti látogatóközpontot adtak át a Pécs és Komló között álló Mecsextrém erdei kalandpark szomszédságában. A Mecsekerdő Zrt. által létesített, ötszáz négyzetméteres, Mecsek Discovery Center (MDC) névre keresztelt komplexumban a Mecsek kulturális és természeti világát bemutató kiállítás és erdei iskola kapott helyet.

A beruházás keretében a közel nulla energiaigényű épület földszintjén egy 140 négyzetméteres kiállítótér létesült, ahol – egyebek mellett – forrást bemutató dioráma, magasles és borzvár, távcsövek, beépített kulcsos turistaház várja a látogatókat, míg a felső szinten korszerű oktatási tereket alakítottak ki – írta az MTI a megnyitáskor.

A digitális tartalmakkal is gazdagon fűszerezett kiállítást a Mecsek Discovery Center mobilapplikáció teszi teljessé, amelyben helyet kaptak a közeli Mecsextrém parkot övező Mókus tanösvény állomásaihoz tartozó feladatok is.

A látogatóközpontban a Mecsek kulturális és természeti világát bemutató kiállítás is helyet kapott

Fotó: Pelsőczy Csaba/kormany.hu

A beruházás 1,7 millió eurós támogatású, a magyar–horvát határon átnyúló együttműködési program Interreg pályázatának támogatásával valósult meg. Az EAGLE névre keresztelt turisztikai projekt keretében infrastrukturális fejlesztések, turisztikai és ismeretterjesztő szolgáltatások valósultak meg a Dráva folyó két oldalán, Horvátország északkeleti és Magyarország délnyugati részén.

A program keretében Horvátországban egyebek mellett új kilátó épült, valamint egy tájház és egy borospince rekonstrukciójára is sor került, de a projekt emellett természetismereti és túravezetői képzéseket, kerékpáros és madármegfigyelő rendezvényeket is magában foglal.

Az ország másik végén, a hajdú-bihari Nyíradonyban az év elején adták át az Erdei Harmónia Látogatóközpontot, a beruházást a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület több mint 800 millió forint, pályázaton elnyert európai uniós és hazai állami forrásból valósította meg.

Az ötezer hektáros gúthi erdő az Alföld legnagyobb egybefüggő erdőterülete. A látogatóközpontban egyebek mellett a gúthi erdő vadvilágát bemutató kiállítás, 300 fős rendezvényterem, a térség természeti kincseit szemléltető interaktív élményszoba, mozi és játszószoba is helyet kapott. Az épület mellett kültéri játszótér és parkoló is található.

Az Erdei Harmónia Látogatóközpont épülete Nyíradonyban

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A szolgáltatások magas minőségének biztosítására kerékpárokat, sátort, kültéri bútorokat és mobilszínpadot is beszereztek. Külön attrakció a fényerdő, egy látványosan megvilágított multimédiás ösvény, ahol titokzatos tájakon, zenei aláfestés kíséretében sétálhatnak a látogatók.