Start az Európa Kulturális Fővárosa címért

Megkerestük mind a hat várost, lapzártánkig négy önkormányzat osztotta meg elképzeléseit a Turizmus Panorámával.

Debrecen: sokszínű és gondoskodó város a cél

Debrecen februárban jelentette be hivatalosan részvételi szándékát, és mutatta be a pályázat logóját és alapvetéseit.

A debreceni városvezetés számára az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése nem cél, hanem eszköz – hangsúlyozták. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Debrecen már 2010-ben is pályázott a címre, és a számukra negatív döntés ellenére több tervüket megvalósították, ilyen volt például az új Kölcsey Központ, a Modem vagy a Nagyerdei Szabadtéri Színpad.

Debreceni virágkarnevál

Fotó: iranydebrecen.hu

A 2050-ig tartó komplex városfejlesztési stratégia már elkészült, jelenleg pedig a kulturális koncepción és a turizmusfejlesztési stratégián dolgoznak, hogy akár már 2023-ra egy élhető, fenntartható, innovatív, sokszínű és gondoskodó Debrecent hozhassanak létre.

Ezt szolgálják a turisztikai fejlesztések is. Már idén elkezdődnek például a debreceni repülőtéren azok az infrastrukturális beruházások, amelyek révén a légikikötő meghatározóvá válik Közép- és Kelet-Európában. Az Új Főnix Terv keretében 1,5 milliárd forintot költenek a Nagyerdei Kultúrparkra, a Modern városok program részeként pedig 4 milliárd forintos kormányzati támogatásból fejlesztik a nagyerdei strandfürdőt. Összesen 699 millió forintból két turisztikai célú kerékpárút valósul meg, a Nagyerdei parkban négy évszakos turisztikai központot alakítanak ki, a gyerekeknek szóló interaktív minivárossal.

Tájékozódjon hiteles forrásból!

A cikk a Turizmus Panoráma magazin 2017. májusi számában jelent meg.

Az előfizetés gombra kattintva Ön is megrendelheti a havilap következő számát.

A város jelenlegi szálláshelykínálata is megfelelő alap a cím elnyeréséhez, összesen 43 szálláshelyük van az ötcsillagos szállodától a kempingig. A jelenlegi cél elsősorban a meglévő szálláshelyek minőségének emelése.

Eger: folyamatos fejlesztések

Az egri önkormányzat közgyűlése – teljesítve a pályázat egyik kritériumát – ez év februárjában egyhangú szavazattal fogadta el a város 2024-ig szóló kulturális és közösségfejlesztési stratégiáját. Eger már azt is sikerként könyveli el, hogy mivel a stratégia létrehozása érdekében több hónapon át széles körű párbeszéd folyt a különböző ágazatok és szervezetek között, mára kialakult egy a városért aktívan tenni akaró közösség. A továbbiakban a stratégia mentén megfogalmazódó célok és a pályázati elvárások közötti kapcsolat megteremtése lesz a cél.

Az EKF-pályázati kínálat fő gerincét a tervek szerint a hagyományos, sikeres fesztiválok mellett új attrakciók is alkotják majd.

A város folyamatosan szépül, illetve bővül a turisztikai kínálat is. Jelenleg zajlik az egri vár turisztikai attrakciófejlesztése, valamint tervezik a Szent Miklós görögkeleti templom (Rác templom) és környezetének megújítását is. Egy Interreg-pályázatra Eger és a szlovákiai Dobóruszka önkormányzatai egy-egy turisztikai látogatóközpont projektterveit nyújtották be, amelyek fókuszában a Dobó-örökség bemutatása áll. Az ún. Zöld város program keretében ugyancsak megújulnak közterületek, és az Egri Főegyházmegye (érsekség) is folytatja a korábban megkezdett épületrekonstrukciót.

Dobó tér, Eger

Fotó: egrinapok.hu

Egerben összesen mintegy 350 szálláshely működik, köztük 5 négycsillagos és 14 háromcsillagos szálloda. A központban újabb szálláshely létrehozását tervezik, emellett több, egyre nívósabb hotel található a környező településeken is.

Gödöllő: a művészetekre építenek

Gödöllő azzal a tapasztalattal vág bele a pályázatba, hogy 2011-ben, az Európai Unió elnökségi rendezvényeinek helyszíneként már bizonyított.

A programok tervezése már megkezdődött, kiválasztották a pályázat szakmai és művészeti vezetőjét, valamint elkészült a rendezvény logója, amely jelképrendszerében a város művészeti gyökereihez, az egykori művésztelephez nyúlik vissza, s a művészeti ágakra, valamint Gödöllő történelmi múltjára utal.

A cím elnyeréséhez jó alapnak érzik a város színes kulturális életét: egyre több országos és nemzetközileg is rangos eseménynek adnak otthont (kulturális tematikus évek, GödöllŐsz Fesztivál, Liszt Fesztivál, Nemzetközi Hárfafesztivál). Az itt működő több mint ötven kulturális csoport közül sok országosan és nemzetközileg is elismert (pl. a 35 éves Gödöllői Szimfonikus Zenekar, a Talamba Ütőegyüttes vagy a Cimbaliband). Ezenkívül jól cseng a város neve a képző- és iparművészetben is.

Barokk Kastélynapok, Gödöllői Királyi Kastély

Fotó: kiralyikastely.hu

2018-tól visszatérhet a programok közé a Gödöllői Nyári Színházi Játékok, 2023-ban pedig csatlakoznak majd a Himnusz megírásához, valamint Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulójához kapcsolódó rendezvényekhez.

Mindezek mellett rendkívül fontosnak tartják, hogy a rendezvénnyel határokon innen és túl is megszólítsák a fiatalokat.

Gödöllő több kulturális központtal büszkélkedhet: a Művészetek Háza, a Királyi Kastély, vagy a 2011-ben megújult Királyi Váró. Ezenkívül már folyamatban vannak azok a fejlesztések, amelyek eredményeként új kulturális helyszínekkel gazdagodnak. A főtéren annak átalakítása során egy állandó szabadtéri színpad is helyet kap, új művészeti teret alakítanak ki a felújítás alatt lévő Testőrlaktanya épületében, és szeretnék megteremteni ennek lehetőségét az art deco stílusban épült Bezsilla-villában is, ahol hazánk első art deco múzeuma létesülne.

A kulturális-turisztikai fejlesztések mellett az egyik legjelentősebb terv az egykori Hattyús-tó helyreállítása a kastéllyal szemben, az Alsópark területén.

A városban más szálláshelyek mellett egyelőre 121 szállodai szoba üzemel.

Veszprém: összefogás a Bakony-Balaton térségével

Veszprém regionális kitekintésben, a Balaton és a Bakony térségében levő önkormányzatokkal, civil és gazdálkodó szervezetekkel közösen kívánja benyújtani EKF-pályázatát. Ez a régiós szemlélet a város vezetése szerint számos olyan új lehetőséget kínál, amelyek ez idáig kihasználatlanok voltak. Nagyon fontos számukra a Pannon Egyetem jelenléte és az ott felgyülemlett kreatív alkotóerő és tudás is.

Veszprémi vár

A kapcsolatfelvétel, valamint a pályázat benyújtásához kapcsolódó szervezeti keretek kialakítása már megtörtént, jelenleg a koncepció véglegesítésén és a város kulturális stratégiájának felülvizsgálatán dolgoznak.

Veszprém többek között kulturális potenciáljára és nemzetközi kapcsolataira alapozva véli úgy, hogy alkalmas a cím elnyerésére. Több, érdeklődők tízezreit vonzó fesztiválnak (Gizella Napok, 
A TÁNC Fesztiválja, Kabóciádé, Utcazene Fesztivál, Auer Hegedűfesztivál, VeszprémFest) ad otthont.

A kulturális kínálat az utóbbi időszak uniós támogatásainak köszönhetően jelentően bővült. 2011-ben adták át a „Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében” című projektet, amely közel 12 hektáros zöldfolyosó kialakítására és három műemlékegyüttes – köztük egy Árpád-kori rom – megújítására irányult. A projekt alaplogikája a két legnépszerűbb vonzerő, a vár és a folyamatos fejlesztés alatt álló állatkert fizikai összekapcsolása volt. 2014-ben és 2015-ben két új kulturális központot adtak át: művelődési központtá alakították az egykori helyőrségi klubot, valamint a belvárosi rehabilitációs projekt keretében megnyílt a Hangvilla névre keresztelt multifunkcionális kulturális intézmény. A következő állomás a kulturális negyed megvalósítása lesz, a középpontban a Petőfi Színház és környezetének megújításával, valamint jelentős újraparkosítással. 2023-ra remélhetően a veszprémi vár megközelítése is javul, a várhegy két oldalán elhelyezett panorámaliftekkel szeretnének ezen segíteni.

A szálláshelykínálatot Veszprémben döntően az egyedi hangulatú közepes és kis kapacitású panziók és hotelek alkotják. A városban 21 kereskedelmi szálláshely működik 1621 férőhellyel.