Újjászületett az utolsó magyar festőfejedelem, Benczúr Gyula nyaralókastélya

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretén belül újult meg a 18. században épült Nógrád vármegyei Benczúr-kúria, amely a híres festőfejedelem, Benczúr Gyula (1844–1920) nyaralókastélyaként és műteremházaként funkcionált élete utolsó éveiben, 1910 és 1920 között. Benczúr a historizáló akadémikus irányzat egyik legjelentősebb magyar mestere, akinek – többek között – olyan alkotásokat köszönhetünk, mint a Vajk megkeresztelése, a Budavár visszavétele 1686-ban, vagy a kevésbé ismert XVI. Lajos és családja elfogatása.

Az újonnan átadott kiállításon a festő egyik leghíresebb festményének nemesmásolatát is megtekinthetjük

Fotó: MTI / Komka Péter

Benczúr Gyula élete utolsó szakaszában beleszeretett a nógrádi tájba, és miután megvette Pejachevics gróftól a gyönyörű fekvésű kúriát, építészmérnök fivérével, Benczúr Bélával átalakíttatta és otthonos nyaralót varázsolt belőle. A kiskastélytól alig néhány lépésre, egy régi magtárból önálló műtermet alakított ki, ahol olyan alkotások születtek, mint az Önarckép palettával, illetve a Turbános önarckép, melyet most a kiállításon is megtekinthetünk. Az épület az államosítást követően iskolaként, tanácsházként és művelődési központként is funkcionált. A rendszerváltás után a kastély állapota egyre romlott, felújítása forráshiány miatt nem valósulhatott meg.

A rendszerváltás után szinte menthetetlenné vált a Benczúr-kúria

Fotó: MTI / Komka Péter

„Utolsó pillanatban sikerült a magyar kultúrtörténetben is jelentős szerepet játszó Benczúr-kastélyt megmenteni. Megmenteni az erodálódástól, felújítani az elmúlt évtizedek gondozatlansága miatt majdnem az enyészetté lett épületet" – mondta el az ünnepélyes megnyitón Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára.A kúria rehabilitációja során az volt a cél, hogy egy 21. századi igényeknek és trendeknek megfelelő, komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció jöjjön létre, amely a látogatók számára Benczúr Gyula művészetének megismerését és a szabadidő minőségi eltöltését nyújtja.

A nyaralókastélyban egy új, interaktív kiállítás is helyet kapott

Fotó: NÖF / Facebook

A fejlesztés központi eleme az „A képíró – Közelítések Benczúr Gyulához" című interaktív kiállítás. A festő életművének sajátossága, hogy belső vívódásait, a szegények, az elesettek iránti empátiáját és az ezzel járó nyomasztó érzéseket kizárólag vázlatban vetette papírra, mert számára a festészet definíciója a gyönyörködtetés volt. A tárlat során így két különböző Benczúr Gyulát ismerhetünk meg, elvégre teljesen más típusú műveket alkotott magánemberként a családjának, barátainak és vázlatfüzetének, mint amit a nagyközönségnek.

A kiállítás kezdetén egy hanginstallációt helyeztek el, egyfajta felütésként, amelyre rálépve 3-3 percen át hallgathatjuk a pozitív és a negatív kritikákat Benczúr munkásságával kapcsolatban, érzékeltetve, milyen ellentmondásos időszakban alkotott a művész – árulta el a Páll Evelin, a kiállítás kurátora.

A „Lélek arcai" teremben olyan alkotásokkal találkozhatunk, melyeket a festő nem a nagyközönségnek alkotott, illetve helyet kapott egy 15 darab, különböző önarcképből álló forgatható tábla is, melyeken sokszor különféle szerepekben tűnik fel a festőművész.

Benczúr Gyula önarcképeinek hátoldalán a képekről olvashatunk érdekességeket

Fotó: turizmus.com

A kiállítás legnagyobb termében a festő egyik leghíresebb művének, a Budavár visszavétele a törököktől 1686-ban című kép kicsinyített nemesmásolata látható, melynek az eredetije a Magyar Nemzeti Galériában található.

A teremben található még a XVI. Lajos és családja elfogatása című festmény is, illetve olajvázlata is, amelyen még sokkal inkább megjelennek az érzelmek.

A tárlaton azonban annak is megtaláljuk lenyomatát, hogy Benczúr Gyula mekkora örömét lelte a nagyközönség gyönyörködtetésében. A kiállítás második felében a barokk és rokokó metamorfózisok termében olyan alkotások láthatunk, mint a Mályvák között vagy a Szerelmespár című festmény.

A Mályvák között című festmény mellett annak vázlatai is helyet kaptak

Fotó: turizmus.com

A megújult kiállítóterekben összese 18 darab eredeti Benczúr-festmény, relikviák, saját textilgyűjteményből származó eredeti drapériák, továbbá reprodukciók, fotók és kisfilmek is segítik a szemléltetést.

A rekonstrukció során új kiszolgáló terek is létrejöttek: elkészült a fogadótér, ruhatár, kávézó, ajándékbolt, megújultak a vizesblokkok. Újjászületett a kúriaépület közvetlen környezete, megújult a kerti úthálózat és látogatói parkolót is kialakítottak.

„A Benczúr-kúria a NÖF létesítmények között unikális, hiszen nem egy történelmi család okán vált közismertté, hanem egy ikonikus művészhez köthető, akinek a hatása a mai napig érezhető a magyar festőművészetben. Benczúr Gyula szellemi hagyatékát tovább örökítve, az általa megálmodott környezetben egy olyan közösségi tér létrehozása volt a célunk, ahol a képzőművészet sok ága meg tud jelenni, s amely a festészet iránt fogékony látogatóközönség zarándok helyévé válhat. Ez az épület otthont adhat kulturális és művészeti programoknak, alkotótáboroknak, művészeti workshopoknak és foglalkozásoknak" – hangsúlyozta Oláh Zsanett, a NÖF Nkft. ügyvezető igazgatója.