Szélmalom, élménypark és csipke – Kiskunhalason barangoltunk

A csipkék királynője, a királynők csipkéje – ez a méltó megnevezése a világhírű halasi csipkének, amely 120 éves múltjával méltó nagykövete nem csupán a városnak, hanem Magyarországnak is, így érthető, hogy 2010-ben felkerült a Magyar Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, 2014-től pedig hungarikum.

A Halasi Csipkeház és Csipkemúzeumban megtudtuk, hogy ezeket a kézműves remekeket azért nem illik asztalterítőként használni, még karácsonykor sem, a kisebbekre sem tesszük rá a borospoharat. Általában bekeretezik és a falra akasztják, esetleg vitrinben kap méltó helyet.

A múzeumba látogatónak külön élmény, hogy élőben láthatják a csipkevarrást, megtapasztalják, mekkora türelemre, fantáziára és nem utolsó sorban szakmai gyakorlatra van szükség a legkisebb csipke elkészítéséhez is.

Csipkevarrás Kiskunhalason

Fotó: Turizmus.com / Irházi János

A „Halasi csipke anno" állandó kiállításon pedig korabeli fotókon látható a halasi csipke kialakulásának története. Létrejötte egyébként Dékáni Árpád (1861-1931) nevéhez fűződik, majd később az ő terveit valósította meg Markovits Mária (1875-1954) a szülővárosába visszatérő varrónő, aki a világon egyedülálló, más varrott csipkékhez nem hasonlító technológiát alakított ki. Ennek elsajátítása hónapokat igényel, a tökélyre fejlesztés pedig hosszú éveket.

A falra kihelyezett táblán olvasható, évekre osztva a csipkevarrók névsora, és mivel egyetlen férfi nevet sem láttam, megkérdeztem, valamikor az elmúlt évtizedek során, véletlen folytán volt-e férfi csipkevarró Kiskunhalason. Elmondták, egyetlen próbálkozásról tudnak, de az illető végül nem állt be a sorba.

A Halas Event szervezte sajtólátogatás célja az volt, hogy megmutassák, nem csupán a Csipkemúzeum kedvéért érdemes megállni egy-két órára Kiskunhalason a buszos vagy egyéni látogatóknak. Érdemes például ránézni a Hirling József Lovaspark közösségi oldalára, hisz ők rendszeresen szerveznek hazai vagy nemzetközi versenyeket, lovas bemutatókat, érdemes egy ilyen eseménnyel összekötni a város megismerését, sokkal több időt eltölteni, mint egy múzeumlátogatás.

A városismerkedés során házigazdáink megmutatták a belvárosban található, megújult Thorma János Múzeumot.

A közelmúltban megújult a Thorma János Múzeum

Fotó: Turizmus.com / Irházi János

Itt 1960-tól folyamatosan lehet a névadó művészetét szemléltető kiállítást látogatni, a két fő látványosság a monumentális Talpra magyar! és Aradi vértanúk festmények. Ugyanitt látható a Bay Gyűjtemény kiállítás is. Dr. Bay Miklós és felesége, több mint fél évszázados gyűjtést követően a városnak ajándékozta 32 nagybányai festő és három szobrász 69 alkotását. Végigsétálva a festmények előtt, hamar kiderül, hogy a nagybányai „nagy zsenik" –  többek között Hollósy Simon, Ferencz Károly vagy Grünwald Béla – és a „kismesterek" között gyakran nem is olyan hatalmas a különbség.

Kiskunhalas új látványossága azonban a Csetényi Élménypark, amely minden korosztály számára rejteget izgalmas kalandokat. A szeles idő ellenére bejártuk a 18 hektáros park egy részét, elsősorban a „nagytavat" és környékét. A területen helyet kapott egy többszintes kalandpálya, ahol mindenki megtalálja a maga számára izgalmas magasságot, de a tó felszínén különleges tanösvény húzódik, ahonnan a kitavaszodást követően megfigyelhető a sűrű nádasban zajló élet. A parkba építettek egy játszóteret, a csónakozó tó mellé egy háromszintes kilátót, ugyanakkor négy bivalyt is telepítettek a területre, akiknek a fő feladata lesz a nádas „felzabálása". A tó, a vizes rész egyébként záportározó, csapadékvíz-tározónak épült bő fél évszázaddal ezelőtt, ám most a város a fejlesztéssel beépíti a fő látnivalók sorába, a parton pedig már ott sorakoznak a csónakok.

Kiskunhalas új attrakciója az élménypark

Fotó: Turizmus.com / Irházi János

Külön élmény volt, hogy elsőként láthattuk a Kiskunhalasról készült nagyon eredeti hangvételű, kivitelezésű kisfilmeket, amelyekkel majd az önkormányzat fogja népszerűsíteni a települést.

A településen járva érdemes még megnézni a Sáfrik-féle szélmalmot, amelynek eredetije a XIX. században épült, majd 1901-ben megvásárolta Sáfrik József molnár, aki egy szinttel megemelve, felhajtós szerkezetűvé alakította, kívül pedig téglaköpennyel borította.

Évente egyszer be is indítják a Sáfrik-féle szélmalmot

Fotó: Turizmus.com / Irházi János

Érdekessége, hogy habár műemlékké nyilvánították, a mai napig működőképes, és évente legalább egy alkalommal megmozgatják.

A város turisztika-fejlesztési terveiről Kuris István László alpolgármester beszélt a csapatnak a turisztikai fejlesztési tervekről, kiemelve a fürdő fejlesztését, megújítását.

A régi történésekről, a város múltjáról, fejlődéséről, a kunok letelepedéséről Péther Annamária idegenvezető, Kiskunhalas élő lexikonja beszélt nekünk több helyszínen is, izgalmas adatokkal, információkkal tarkítva a száraz tényeket.