Szlovénia zöldre hangolva

Ha Szlovéniát egy színnel kellene leírnom, minden bizonnyal a zöld lenne az, persze ezerféle árnyalatban. Az ország domborzata rendkívül változatos, a lankásabb vidékek, síkságok mellett csapadékban gazdag karszthegységek, erdőségek, völgyek, magashegységek tarkítják, és mindez a bővizű patakokkal, folyókkal olyan benyomást kelt, mintha éppen frissen mosták volna a tájat.

Természetes gyógymódok, szelíd szarvasok

Ilyen üde zöld vidék a hagyományosan Szlovén-Stájerországnak vagy Alsó-Stájerországnak nevezett régió is, amely kelet felé egészen a horvát határig húzódik. Itt, a Sotla-folyó völgyében, szőlőültetvények, erdők és fenyvesek közt fekszik a gyógyhatású forrásairól ismert Podčetrtek. Az okiratok először a 13. században említik az itteni várral kapcsolatban, amely kiállta az idők viharait, és ma is látogatható.

A Rudnica-hegy alatt fekvő településen bőséges a szálláskínálat, a két csúcskategóriájú hotel mellett több vendégház, üdülőtelep és apartman közül választhatunk; az egyik legújabb a fenntarthatóság jegyében épült Ortenia Apartments in Nature, amelynek igényes stúdiólakásait természetes és organikus anyagokkal, kézzel készített, szlovén tervezők által megálmodott dísztárgyakkal rendezték be.

Tájékozódjon hiteles forrásból!

A cikk a Turizmus Panoráma magazin 2017. áprilisi számában jelent meg.

Az előfizetés gombra kattintva Ön is megrendelheti a havilap következő számát.

Bár az üdülőhely legfőbb vonzereje a termálvíz, a környék ennél jóval több programlehetőséget kínál azoknak, akik szívesen kirándulnak, bicikliznek vagy lovagolnak. Erre kiváló terep a várostól mintegy húsz kilométerre húzódó Kozjansko Nemzeti Park, Szlovénia egyik legnagyobb természetvédelmi területe, amely magában foglalja az Elő-Alpok térségét, a szőlőtermő dombokat és a Sotla-folyó menti síkságokat.

Olimje-kolostor

A közeli völgybe épült Olimje-kolostort a 17-18. században a horvát Lepoglavából származó pálos barátok lakták. A szerzetesek művészetükről és gyógyászatukról váltak nevezetessé: ők építtették a kastély melletti Mária mennybemenetele zarándoktemplomot csodálatos aranyozott barokk oltárával, és ők alapították Európa harmadik legrégebbi, freskókkal díszített patikáját, amelyben a gyógyforrások vizét használták fel készítményeik alapjául. A látványosan felújított kolostorba néhány éve minorita szerzetesek költöztek, akik elődeik hagyományát folytatva több mint 160 gyógynövényt termesztenek, és az ezekből kevert készítményeket helyben árusítják a látogatóknak.

Jelonov Greben, Olimje

A kolostortól csupán néhány percnyi séta Olimje másik kedvelt pihenőhelye, a dombtetőn fekvő étterem-vendégház együttes, a Jelenov Greben, amely nemcsak helyi ételeket felvonultató étlappal, borospincével és házi készítésű termékekkel, de saját szarvascsordával is büszkélkedhet. A szabadon legelésző állatokat a házigazda kukoricadarával naponta többször a vendégek közelébe csalogatja, így aki kedvet érez hozzá, akár kézből is etetheti őket.

Gondolával egy friss krémesért

Szlovénia talán legismertebb hegyvidéki üdülőhelye a Triglav Nemzeti Parkhoz tartozó Bled, amely fokozatosan emelkedő hegyek gyűrűjében fekszik a Bledi-tó partján. A tiszta vizű tengerszemből emelkedik ki az ország egyetlen, icipici szigete a zarándokhelynek számító 15. századi Mária mennybemenetele kápolnával, ide a pletna névre hallgató, tradicionális, vászontetős gondolákkal juthatnak el a kirándulók. A tóparti sziklára épült lovagvárba pedig nemcsak a pazar kilátás miatt érdemes felkapaszkodni, hanem azért a modern és szofisztikált gasztronómiai élményért is, amit a két éve felújított kastélyétterem, a Restaurant Bled Castle kínál.

Bledi-tó

A festői Bled népszerűsége nem új keletű, egy itt praktizáló svájci orvos már az 1800-as évek közepétől kúraként írta fel a helyi gyógyvizet, napsütést és jó levegőt. Később, a Bécset Trieszttel összekötő vasútvonal megépítésével a tó és környéke a Monarchia népszerű fürdőhelye lett, több notabilitás épített ide családi nyaralót. A városka vonzereje a titói időkben sem csökkent (a marsall is itt emeltette egyik rezidenciáját, amely ma Vila Bled néven fogadja a vendégeket), bár a tóparton épült „kockaüdülők” némileg rontottak a táj festői szépségén.

Grand Hotel Toplice

Manapság Bled kedvelt esküvői helyszín, kirándulóhely és elegáns üdülőváros négy- és ötcsillagos szállodákkal. Közülük talán a leghíresebb a Monarchia idején épült tóparti Grand Hotel Toplice, amely berendezésével és luxusszolgáltatásaival a békebeli idők hangulatát igyekszik visszacsempészni az amúgy egyre nyüzsgőbb bledi forgatagba. A szálloda séfje, a többek között Gordon Ramsay-n és a két Michelin-csillagos lille-i Marc Meruin konyháján iskolázott Simon Bertoncelj az új szlovén szakácsgeneráció jeles tagja. Tudományát nemcsak a hotel éttermében, de időről időre a konyhában rendezett szűk körű, hétfogásos „Séf asztala” vacsorákon is bemutatja a gasztronómia kulisszatitkaira is éhes vendégeknek.

A bledi krémes

Ha már gasztronómia, muszáj megemlíteni Bled emblematikus desszertjét, a lépten-nyomon reklámozott krémest is, amit leginkább a nyaralóhelyet behálózó Sava Hotels & Resorts különböző egységeiben érdemes megkóstolni. Az „eredeti krémes” manapság a Park Hotel cukrászatában készül, és csakis szuper frissen kerülhet a vendégek elé. Receptje egy hajdanán itt dolgozó magyar cukrászmestertől származik, és 1953 óta több mint 12 milliónyit adtak el belőle.

Hegyek télen-nyáron

Ha Bled látványát és atmoszféráját leginkább a „festői” vagy „romantikus” jelzőkkel szokás érzékeltetni, a tőle mintegy harminc kilométernyire, a Triglav Nemzeti Park szívében hosszan elnyúló másik tengerszemre, a Bohinj-tóra inkább a „vadregényes” szó illik. A magasabb hegyekkel, meredek sziklafalakkal körülvett kristálytiszta morénató és környéke az érintetlen természet, az aktív pihenés kedvelőinek paradicsoma. Nyáron az evezősök, hegyi kerékpározók, kirándulók, sziklamászók, siklóernyősök, sárkányrepülők veszik birtokba a tájat, de az elszántabbak akár úszhatnak is Szlovénia legnagyobb tavában. A közelben találjuk a látványos Savica-vízesést is, a Komma-szikla oldalából csaknem 70 méter magasból alázúduló vízfolyam a Száva egyik forrása, és a folyó több száz kilométeres útjának kezdete.

A Vogel csúcsa

Bohinj télen is remek kondíciókkal rendelkezik, a környéken síterepek, sítúraútvonalak, gyerekeknek kialakított síparkok várják a sportolni vágyókat – az időjárás függvényében a síszezon akár májusig is eltarthat. A kínálat bőséges, a jégmászástól kezdve a hóraftingon, a síkrosszon vagy a hóbiciklizésen át az éjszakai síelésig és korcsolyázásig a legkülönfélébb kalandokat ki lehet próbálni.

Kilátás a Triglavra a Vogelről

A tó mellől indul a kabinos felvonó, amely öt perc alatt 1535 méter magasra, a Vogel csúcsára röpíti az utasokat, innen fantasztikus kilátás nyílik a Júliai-Alpokra. A Vogel impozáns, 22 kilométeres sípályarendszerrel és Szlovénia leghosszabb, 7,5 kilométeres sípályájával is büszkélkedhet. A hegyen kialakított szálláshelyek és vendéglők valóságos kis alpesi falut alkotnak, a kínálatban olyan helyi specialitásokkal, mint a híres bohinji sajt, a helyi sör, a háromszögletű túrós lepény vagy a puliszka. A válogatott ételek viselhetik „Bohinjsko / From Bohinj” minősítést, ami garantálja a földrajzi eredetet és a magas minőséget.

Csipetnyi mediterráneum

Szlovénia amilyen pici, olyan változatos, ami egyébként a nyelvében is megmutatkozik: a magyar határ menti Muravidék szóhasználata oly mértékben eltér a tengerparton beszélt nyelvétől, hogy az néha még a megértésben is zökkenőket okoz.

Az ország rövid, mindössze 47 kilométeres tengerpartja az Isztriai-félsziget északi részén húzódik, a Trieszti-öböl mentén. Északkeletről a Čičarija-hegység határolja, amely egyben éghajlatválasztó is, a hegyektől a tengerpartig már a mediterrán térségben járunk.

Barlangtúra kisvonattal

A szlovén karsztvidék felszíne alatt fantasztikus cseppkőképződmények rejtőznek. Legismertebb közülük a világörökség részeként jegyzett Postojnai-barlangrendszer, amely a maga több mint 20 kilométeres hosszával Európa legnagyobb cseppkőbarlangja. Tíz kilométeres, impozánsan kivilágított szakasza 1872 óta kisvonatokon is látogatható. A világon egyedül itt él az az albínó szalamandraféle (magyar nevén emberhal), amely mára Postojna jelképévé vált. A barlang igazi turistaparadicsom, Szlovénia egyik legkülönösebb középkori várával, a 9 kilométernyire fekvő, sziklába épült Predjamski Graddal együtt (amely ugyanazzal a belépővel látogatható) évi egymillió vendéget fogad.

Az olasz hatást leginkább Koperben, Szlovénia legnagyobb tengerparti városkájában érzékelhetjük. Az egykor önálló szigeten, ma a Koperi-öbölbe benyúló földnyelven fekvő település az 1200-as évek elejétől lett Velence birtoka. A sólepárlásáról híres, stratégiai szempontból igen kedvező fekvésű Koper idővel elnyerte az Isztria fővárosa rangot. A 18. század legvégétől került osztrák kézre, majd a két világháború között Olaszországhoz tartozott. Építészetén, képzőművészeti és gasztronómiai hagyományain máig az itáliai hatás uralkodik, ennek atmoszféráját a bájos óvárosban, a gótikus terek, kereskedőutcák, egykori módos lakóházak, barokk paloták között szívhatjuk magunkba. Koper főtere, amely jelenlegi formáját a középkorban nyerte el a ma városházaként szolgáló Prétori palotával, a várostoronnyal és a százötven éve kávéházként is működő Loggiával, talán az egyik legszebb mediterrán tér az Adria északi részén.

Koper várostornya

De a szlovén mediterráneum nem ér véget a város határainál. A tengert a karsztvidékkel összekötő táj az olajfaligetek, a szőlőültetvények és a szarvasgomba hazája, s mint ilyen, valóságos kulináris kincsesbánya. A Teran, a Refosco, a Malvasia, a Vitovska Grganja és a többi helyi borfajta, a kiváló minőségű olívaolajok, a házi készítésű tészták, a vadspárga, a karsztvidék méze, juhsajtjai, sonkái, szárított húskészítményei és a helyi fűszerek együttese olyan sajátos gasztronómiai kínálatot alkot, amiért már önmagában is érdemes célba venni az országot.