Tájértékek és turizmus az Etyek-Budai borvidéken

A szerzők célkitűzései között szerepelt a táj, a tájele­mek, a tájértékek és a turizmus kapcsolatának vizsgálata az Etyek-Budai borvidék borturizmusá­nak tükrében. A borvidék települései három körzetre oszlanak: az Etyeki körzet, a Budai körzet és a Velencei körzet.

Az Etyek-Budai borvidék mai formájában az újabb borvidékek közé tartozik. Az Etyeki borvidék ezen a néven először 1990-ben jött létre a Velencei borvi­dék megújított ültetvényeiből és az egykori etyeki pezsgőalapbort termelő Törley szőlőbirtokon léte­sült Henkell-Söhnlein-gazdaság szőlőültetvényei­ből. Ehhez csatolták az 1997. évi bortörvényben a Budai-hegység környéki szőlőtermelő községeket.

Az etyeki piknik

Fotó: turizmus.com

Az Etyeki körzet településein 508 tájérték került összeírásra, melyből 177 (35%) kapcsolódik a szőlé­szethez és borászathoz (pincék, présházak, szőlő­ültetvény – hagyományos tájgazdálkodás, szőlőül­tetvény – tájfajta, felhagyott gyümölcsös). A Budai körzet településein 697 tájérték került össze­írásra, melyből 144 (21%) kapcsolódik a szőlészet­hez és borászathoz (présházak, pincék, pincetelep, szőlőültetvény – hagyományos tájgazdálkodás, szőlőhegy). A Velencei körzet településein 293 tájérték került összeírásra, melyből 14 (5%) kapcsolódik a szőlészethez és bo­rászathoz (csak pincék).

A bortermelés legfontosabb, leglátványosabb eseménye a szüret és a szüreti fesztivál, ami a borral kapcsolatos ese­ményturizmus egyik legfontosabb fajtája Etyeken is – állapítja meg a tanulmány. De fontosak a gasztronómiát és a borkóstolást ötvöző programok is, mint például a térségnek nevet szerző, szeptember végén megrendezésre kerülő Etyeki Kezes-lábos gasztronómiai Feszti­vál (ma már Etyeki Piknik). Számos más, a borhoz és a szőlőtermeléshez kapcsolódó, programjai is vannak a borvidéknek: „Etyeki Légyott” (Öreg­hegy), „Etyeki Piknik” (Újhegy), „Etyeki Szüreti Barangoló” (Etyeki Borút).

A Turizmus Bulletin legfrissebb száma

Fotó: turizmus.com

A borturizmus, a turisztikai hasznosítás egyre nagyobb szerepet kap a borá­szatok gazdaságos működésében. A minőségi borok termelése mellett ezért érdemes a gazda­ságoknak a táji szempontú fejlesztésekre is egyre nagyobb figyelmet fordítaniuk. Az év szőlőbirtoka verseny keretében kidolgozott értékelési szem­pontrendszer, ami már most is nagy jelentőséggel bír a borászatok életében, jó példa arra, hogy szá­mos egyéb tényező mellett a táji szempontokat is figyelembe kell venni a birtokok fejlesztésekor.

Az egyediség kialakításában, a turisztikai már­ka felépítésében nagy szerepe van az adottságok minél szélesebb körű feltárásának. A fogyasztók nem tudják azonosítani az egyes borvidékekhez tartozó sző­lő- és borfajtákat.

A borkóstolás, pincelátogatás ritkán elsődleges célja az utazásnak. Legtöbbször csak kiegészítő prog­ram az üdülés során. A kis borvidékeknek – mint az Etyek-Budai borvidék – különösen nagy erőfe­szítésükbe kerül elérni és megnyerni a potenciális látogatókat.

A jelenlegi virágzás alapja, hogy felismerték a történelemi múltban és a hagyományokban rejlő értékeket, és a fejleszté­seket azokra alapozták. Így kialakult az a sajátos kínálat, arculat és programrendszer, mely mára márkává vált és egy stabil, visszajáró vendégkört biztosít.

További részletek a Turizmus Bulletinben olvashatók.