Tanulmány a desztinációk kínálatával kapcsolatos sztereotípiákról
A Turizmus Bulletin 2020/4. számában megjelent, „Hévízi nyugalom – életkori sztereotípiák a turizmusban” című tanulmányban Michalkó Gábor, Kenesei Zsófia, Kiss Kornélia, Kolos Krisztina, Kovács Edina és Pinke-Sziva Ivett mutatja be a fiatalok prekoncepcióit az idősebb korcsoportba tartozó turisták utazási szokásaival kapcsolatban, amelyek megfontolásra érdemes termékfejlesztési és marketingkommunikációs javaslatokat hordoznak magukban.
A turizmus iránti kereslet szegmentációjának fontos kiindulópontja az egyes fogyasztói csoportokról kialakult sztereotípiák ismerete, amely nagyban hozzájárulhat a szolgáltató és a turista közötti interakció sikeréhez. A turisztikai kereslet életkori sajátosságaira fókuszáló korábbi kutatások rámutatnak arra, hogy a célterületekkel kapcsolatos elképzelések, a desztináció élménykínálatának értékelése generációk szerint jelentősen eltérhet.
 |
|
Az utazási szokásokkal kapcsolatos prekoncepciók vizsgálata több szempontból is hasznos lehet |
|
Fotó: 123rf |
A jelenségből kiindulva a szerzők a turizmusorientált sztereotípiákat életkor szerint eltérő mintákon, kvantitatív adatfelvétel segítségével vizsgálták. A magyarországi fiatalok időskorú utazók szokásaival kapcsolatos gondolataikat online kérdőíves felméréssel (n=600) tárták fel, majd az időskorú turisták véleményét egy ezt követő online adatfelvétel (n=317) segítette.
A fiatal mintában 40, az idős mintában 35 olyan település azonosítására került sor, amelyet az összes válaszadó legalább 1%-a megemlített. Az időskorú turisták igényeihez illeszkedő kínálattal – a válaszadók értékelése alapján – leginkább Hévíz rendelkezik. Mindkét korcsoport szinte megegyező arányban (45,2%, ill. 43,0%) gondolja úgy, hogy a Zala megyei fürdőváros jellemzően idősebb turistáknak szóló kínálattal rendelkezik. A válaszadók szerint az idősek számára kiemelten alkalmas Hajdúszoboszló kínálata is, a dobogó harmadik helyén pedig Eger és Gyula osztozik.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a desztinációkkal kapcsolatos sztereotípiák kutatása fontos inputokkal szolgálhat a piaci szereplők részére is, hiszen ezek ismeretében sikeresebben folytathatók le az érintett célterületek versenyképességét növelő fejlesztési és marketingkommunikációs feladatok.
A teljes tanulmány letölthető IDE kattintva.
