Tikverőzés, kormozás, rönkhúzás – színes búcsú a farsangtól

A Nemzeti Jegyzéken szereplő legfrissebb örökségelemet, a rábavidéki szlovének rönkhúzását február 6-án tekinthetik meg a helybéliek és a turisták.

A tikverőzés Mohán általában farsang utolsó napján kerül megrendezésre. Minden év húshagyókeddjén a 14-20 év körüli legények – „alakoskodók" - tradicionális maskarába öltöznek: rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, vagy lánynak.

A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást (mint a termékenység és bőség szimbólumát). A „tyúkverés" jelképes: a tyúkok fenekét a bohócok furkósbotjukkal jelképesen megütögetik, amely a jószág termékenységét hivatott elősegíteni. A másik érdekes szokás a kormozás: a varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit - elsősorban a lányokat, asszonyokat és a már hagyományosan az iskolákból és óvodákból a helyszínre sereglő gyerekeket.

A tikverőzőket a házaknál fánkkal és borral kínálják, az összegyűjtött tojásokból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang. A tikverőzés saját blogja szerint a 100 éves szokást a néprajztudomány számára Pesovár Ferenc, néprajzkutató, fedezte fel

A rönkhúzás a Rába vidékén és az Őrségben terjedt el. Azokban a falvakban, ahol nem volt házasságkötés a farsang  idején,  a  pártában  maradt  lányokat,  nőtlen  legényeket  álházassággal,  mókalakodalommal  figurázták  ki.  A rönkhöz  lányokat  hozzákötik, ezt kell húzniuk, ha már nem találtak párra. Az ál-lakodalmon  az ifjú párt „szégyen-rönkre" ültetve húzták  végig a falun. Az idén is több településen lesz rönkhúzás, például Körmenden.