Toulouse-Lautrec műveiből nyílt kiállítás Pécsen

A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott kollekciót a Janus Pannonius Múzeum (JPM) Csontváry Múzeumában tekinthetik meg a látogatók július 30-ig, amíg a magyar festőgéniusz remekművei a fővárosban vendégeskednek.

Baán László, a kollekciót kölcsönző országos közgyűjtemény főigazgatója a keddi megnyitón kiemelte: Henri de Toulouse-Lautrec egyazon évben, 1880-ban indult el a művésszé válás útján, mint Csontváry Kosztka Tivadar, azonban életkörülményeik merőben mások voltak.

A gazdag családból származó francia művész testi fogyatékosságát sajátos iróniával, kortalan, elmélyült figyelmet érdemlő művein pedig alakjait a legnagyobb tisztelettel és gyengéd tekintettel kezelte.

A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a tárlatnak különleges missziója is van, hiszen Csontváry munkáinak helyére kerültek a francia alkotó művei, ugyanakkor a nyár végén ezek helyére már olyan Csontváry-remekművek is érkeznek Budapestről, amelyeket még soha nem állítottak ki Pécsett.

A Toulouse-Lautrec műveiből nyílt kiállítás július 30-ig látható a pécsi Csontváry Múzeumban

Fotó: MTI/Ruprech Judit

Bertók Gábor, a JPM igazgatója azt mondta: a tárlat egyedi és különleges, ugyanis az alkotásokat műtárgyvédelmi előírások miatt csak háromévente, három-három hónapra szabad kiállítani.

Péterffy Attila, a baranyai vármegyeszékhely polgármestere úgy fogalmazott, hogy a tárlattal a "19. századi párizsi művészvilág költözik Pécsre", egyben örömét fejezte ki, hogy először rendezhetnek Toulouse-Lautrec-tárlatot a Mecsekalján. Kiemelte: a kiállítás minden bizonnyal erősíteni fogja a városról kialakult kedvező képet, s reményét fejezte ki, hogy a tárlat sok látogatót vonz majd.

Arisztokratából lett Párizs éjszakai életének festője

Henri de Toulouse-Lautrec-Monfa 1864-ben született az egyik legtekintélyesebb és legrégibb francia arisztokrata család sarjaként a dél-franciaországi Albiban. A művész rajztehetsége már egészen fiatalon megmutatkozott, így tanulmányait a korszak neves festőjének Fernand Cormonnnak párizsi műtermében folytatta, ahol diáktársai voltak Émile Bernard, Loius Anquetin és Vincent van Gogh is. 1884-ben a Montmartre-ra költözött, amelynek pezsgő világa egyszerre jelentette otthonát és műveinek legfőbb inspirációját – olvasható a kiállítás sajtóanyagában.

A tájékoztatás szerint a művész nem vágyott díjakra, elismerésekre, azt azonban fontosnak tartotta, hogy művei minél több emberhez eljussanak, így örömmel vette művei újságokban való megjelenéseit és lelkesen vetette bele magát az éppen születőben lévő műfaj, az utcai reklámplakátok világába.
Az igazi ismertséget éppen első ilyen – a Moulin Rouge mulató számára tervezett – plakátja hozta meg 1891-ben. Innentől kezdve szenvedélyesen készített litográfiákat, azaz kőnyomatokat, mintegy 360 darabot, ezek közül harminc plakátot. Noha a litográfia technikája korábban sem volt ismeretlen, az 1890-es években virágkorát élte. Lautrec számára a festői és a litográfusi tevékenység egyenrangú volt.

A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye több mint százezer alkotást őriz, köztük számos művész szinte teljes grafikai életművébe enged betekintést, így Lautrecébe is. A francia művész itt őrzött műveinek mintegy kétharmada kivételesen rövid idő alatt, nem sokkal a művész halála után, az 1910-es évek első felében vásárlások és adományozások révén került az intézménybe. Lautrectől csaknem 240 művet őriz a budapesti intézmény – ehhez foghatóan gazdag állománnyal csak a párizsi Nemzeti Könyvtár és néhány németországi gyűjtemény rendelkezik.

A pécsi kiállításon tematikák szerint csoportosítva láthatók a művek. A párizsi éjszakák jellegzetes alakjai és a  „sztárjai” mellett megjelennek a 19. század végi szórakoztatóipar legfontosabb helyei, a zenés kávéházak, a táncos mulatók, kabarék és a kor legnépszerűbb hírességei (Aristide Bruant, Jane Avril, Yvette Guilbert).

Korának egyik népszerű hírességét, Jane Avrilt is megörökítette a festő

Forrás: Toulouse-Lautrec: Jane Avril (1893)

A tárlaton külön részt alkotnak a színházzal összefüggő művek: plakátok és szereposztások, valamint a színpadi- és nézőtéri jelenetek. Önálló egységet alkotnak a nyilvánosházakat bemutató alkotások is, a bordélyházak világának intim pillanatait szokatlan együttérzéssel ábrázoló 1896-os Elles (Lányok) litográfiai sorozat a művész legjelentősebb alkotásai közé tartozik. Külön csoportba kerültek a napközbeni szórakozást bemutató művek: barátok, kirándulások, közös vacsorák és a lóverseny témáját bemutató lapok.