Túlturistásodott-e a budapesti bulinegyed?

Az MTA TK Szociológiai Intézete 2006 óta végez terepmegfigyeléseket és interjús kutatásokat a Belső-Erzsébetvárosban zajló városrehabilitációról, ez idő alatt számos turizmusra vonatkozó gazdasági és társadalmi jelenséget, összefüggést is feltártak.

Ennek az átfogó munkának a részeként zajlott 2017-ben az a kérdőíves adatfelvétel, amelyet az MTA honlapján „A túlturistásodás Budapest bulinegyedében” címmel foglaltak össze a szerzők. A kutatás az érintett lakók, magyar vendégek és külföldi turisták megkérdezésével történt, az anyagot a helyi társadalmi szervezetek képviselőivel, bártulajdonosokkal és alkalmazottaikkal, turizmus-vendéglátás szakértőkkel felvett mélyinterjúk is kiegészítették. A vizsgálat eredményeit összegző írás a bulinegyedben tapasztalt jelenségek bemutatásán túl azokat a javaslatokat is megfogalmazza, amelyek a megkérdezettek szerint leginkább elősegítenék a Belső-Erzsébetvárosban kialakult konfliktushelyzetek oldását.

Tudatos turizmusmenedzsmentre van szükség

Fotó: pixabay.com

„Minden szisztematikusan gyűjtött adat és az azokat tudományos módszerekkel feldolgozó elemzés nagyon fontos, és nagyon hiányzik – mondja a kutatási anyagra reagálva Puczkó László turisztikai szakértő. – Döntéseket csak célirányosan gyűjtött, feldolgozott és értékelt adatokra érdemes alapozni, ezek ugyanis módszertanilag megbízható eredményeket hoznak. Csakhogy, mivel nem mindig igazolják vissza a gyakran már a vizsgálat előtt véglegesnek tekintett álláspontot, sokszor maga a megrendelő sem szereti az eredményt, ha nem azt látja viszont, amit elvárt volna. Tény, hogy az MTA évek óta tartó kutatása a bulinegyed problémájának olyan szintjeit és vetületeit is feltárta, amelyek kényelmetlenek lehetnek bizonyos döntéshozók és érdekkörök számára, hiszen az eredmények alapján nem tudjuk a kérdést azzal lezárni, hogy »mindennek oka a részeg turistahordák«.”

A kutatás számos megoldandó témát és feladatot felvet. Puczkó László szerint ugyanakkor kérdés, hogy mindezek hogyan kezelendők annak figyelembe vételével, hogy Budapest mint lüktető főváros és üzleti központ, mint turisztikai desztináció és mint a helyi lakosság számára kellemes lakókörnyezet mit gondol saját magáról, és ezt hogyan vetíti a turizmus területére.

Puczkó László: a kutatása a bulinegyed problémájának olyan szintjeit és vetületeit is feltárta, amelyek kényelmetlenek lehetnek bizonyos döntéshozók és érdekkörök számára

Fotó: turizmus.com

„Számomra egyértelmű, hogy nem a turizmust kell fenntartani önmagában, hanem a célterület kívánatos életminőségét és a turizmust együtt. Amíg egy-egy szolgáltató nem tud hosszú távra tervezni, mert például évente kell megújítani a szerződéseket, addig nem várható el tőle, hogy olyan fejlesztésekben gondolkodjon, ami a helyieknek is kedvező. A rövid távú bevétel és a profitmaximalizálás minden egyebet felülírhat. A mindennapi élettel járó kényelmetlenségek pedig jobban zavarják a helyi lakosságot, mint a szezonálisan valóban megterhelő látogatók.”

Egyébként Budapesten semmi olyasmi nem történik, amit más európai városokban korábban nem láttunk volna – teszi hozzá. „Éveken át azt kommunikálták a fő diszkont légitársaságok, hogy Budapest olcsó, és ez a legkülönfélébb szegmensekből vonzotta a turistákat. Ezek után hiú ábránd, hogy egyik pillanatról a másikra átforgassuk a bulituristákat magaskultúra-fogyasztó vendégekké. Ma már arról beszélgetnek a szakmabeliek, hogy egyre több az olyan turista, aki három napra jön, de egyetlen éjszakát sem foglal. Partitól partira jár, és napközben relaxál a Széchenyiben.”

A helyzet megoldása tudatos turizmusmenedzsmentet igényel, amely magában foglalja az érdekkoordináción is alapuló tervezést mind a termékekre, mind a szolgáltatásokra, mind a területekre vonatkozóan, valamint az ehhez szükséges kommunikációt és hatásmenedzsmentet – javasolja Puczkó. „Kerületeken átnyúló, érdekkoordinált, a gyakorlatba átültethető és ellenőrzött tervekre, valamint az azokat kivitelező felhatalmazott szervezetre van szükség. A szegmenskoordináció, a tematizált kommunikáció, a forrásokkal megtámogatott tervezés és a fővárosi szintű turizmusmenedzsment mind olyan témák, amelyeket a szakma számtalanszor javasolt már. A jelenlegi felállásban a BFTK mindezeknek csak töredékét tudja megvalósítani források, felhatalmazás és tervek hiányában. Nemcsak a bécsi statisztikákat érdemes megnézni és a hazaiakkal összevetni, hanem azt is, hogy mindezt milyen stábbal és forrásból támogatja az osztrák főváros. Pontosan ezt teszik, illetve tennék a szisztematikus kutatások és elemzések” – állítja a turisztikai szakember.

Egy Budapest

Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezető igazgatója fontosnak tartja megemlíteni, hogy a buliturizmus alulról jövő kezdeményezésként indult nagyjából két évtizeddel ezelőtt, azokban a negyedekben, ahol ezt bizonyos adottságok – foghíjtelkek vagy lakhatatlan, kiürített bérházak – lehetővé tették. Ezek a használaton kívüli ingatlanok kaptak új funkciót új típusú szolgáltatásokkal, egyre több kreativitással, főként a fiatalok szórakozását célozva.

„Egyszer csak kialakult egy olyan brand, ami jellemzően Budapesthez kapcsolódik – mondja Bán Teodóra. – Ezt én pozitívumnak tartom, ugyanakkor az ennek nyomán fellépő konfliktusok mindenképpen beavatkozást igényelnek. Két oldalról figyelem a jelenséget: egyrészt az ide érkező fiatal, szórakozni vágyó külföldiek részéről, akik nem a kulturális értékeket keresik, de ettől függetlenül belakják a várost. Azt gondolom, ha itt jól érzik magukat, akkor jó hírét viszik Budapestnek, és felnőttként vélhetően vissza is fognak térni. A másik oldalon pedig ott vannak azok a budapestiek, akik ezekben a negyedekben élve vagy asszimilálódtak – mert például munkát kaptak, vagy lehetőséget a vállalkozásuk fellendítésére –, vagy menekülnének, mert nem bírják a városrész egész éven át tartó túlterheltségét. Ezen a ponton nem csak a közterek tisztasága vagy a túlzsúfoltság a kérdés. Ahol sok ember megfordul, és nincs megfelelő rend, ott megjelenik a drog, a lányok futtatása és az illegális kereskedelem. Az illegális, nem adózó szolgáltatásokat pedig mindenképpen fel kell térképezni, ebben fontos szerepe van Budapest Főváros Önkormányzatának.”

Bán Teodóra: pozitív, hogy kialakult egy olyan brand, ami jellemzően Budapesthez kapcsolódik, de az ennek nyomán fellépő konfliktusok mindenképpen beavatkozást igényelnek

Fotó: turizmus.com

A BFTK igazgatója több más szakemberrel együtt úgy véli, hogy Budapest turisztikai és városfejlesztési stratégiájának egy kézben, a fővárosi önkormányzatnál kell lennie, nem pedig szétbontva, az egyes kerületek hatáskörében. „Az »Egy Budapest« koncepciónk is erről szól: az ide érkező külföldi számára Budapest nem 23 kerületből áll, tehát nonszensz, hogy például a Bajcsy-Zsilinszky út két oldalán kétféle szabályozás legyen érvényben. Jelenleg a közterület-használat, az üzletek bérbeadása, a lakáskiadás stb. terén kerületenként eltérőek lehetnek a szabályozások. A városvezetésnek privilegizált feladatai vannak, és ezek minden szereplő érdekét kell hogy szolgálják. A fővárosi önkormányzat a különböző szakterületek bevonásával, felmérések készítésével és elemzésével tudja majd megalkotni azt a turizmusfejlesztési stratégiát és szabályozási rendszert, ami a városba érkezők és a városban élők – egyébként azonos – érdekeit szolgálja” – teszi hozzá.

Bán Teodóra szerint a 2017-es FINA világbajnokság óta a városról alkotott kép sokat változott, nemzetközi összehasonlításban már nem olcsó desztinációként említik Budapestet, hanem ár-érték arányban a legjobbnak. „Ez fontos előrelépés, és bizonyítja, hogy az eseményturizmus, a tartalomfejlesztés ugyanolyan értéket jelent egy országban, mint a szállodaépítés vagy az úthálózat fejlesztése. A BFTK kifejezetten ennek szellemében működik: Budapestet a kultúra négy évszakos városaként hirdetjük szerte a világban. Komoly a felelősségünk abban, hogy mindig kínáljunk vonzó kulturális programokat, és az erről szóló híreket a megfelelő csatornákon juttassuk el az emberekhez. A város hardverje, az épített örökség és a történelem, kiegészülve a szoftverrel, vagyis az itt történő eseményekkel, valamint a marketing- és kommunikációs tevékenységgel – ezek hozzák ide a hosszabb ideig maradó, többet költő, klasszikus városlátogató vendéget.”

A varázsszó: edukáció

Kollin Gergely, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének budapesti régióvezetője eltúlzottnak tartja a vészharangok kongatását Budapest túlturistásodásával kapcsolatban, véleménye szerint a magyar fővárosban a lakószámra vetített turistaérkezések száma nem említhető egy lapon a barcelonai, amszterdami vagy párizsi adatokkal. „Budapest turizmusának kérdése nem szűkíthető le a bulinegyedre és az ezt a területet érintő problémákra, amelyekkel egyébként valóban foglalkozni kell – szögezi le.  Budapest valójában tipikus városlátogató célpont, a világ egyik legszebb és legbiztonságosabb desztinációja több világörökségi helyszínnel, remek programokkal. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az elmúlt évek fővárosi turizmusfelfutása a buliturizmusnak is köszönhető. A romkocsmák, vendéglátóhelyek ár-érték aránya igenis hozzátartozik Budapest vonzerejéhez, és hozzájárult ahhoz, hogy felkerültünk a turizmus világtérképére.”

Kollin Gergely: a romkocsmák, vendéglátóhelyek ár-érték aránya hozzátartozik Budapest vonzerejéhez, és hozzájárult ahhoz, hogy felkerültünk a turizmus világtérképére

Fotó: turizmus.com

Kollin Gergely úgy véli, a bulinegyedben elindultak azok a kezdeményezések, amelyek a konfliktusok megoldását szolgálják, ezek mellé az MSZÉSZ teljes mellszélességgel odaáll. „Vannak minőségi szolgáltatók, akik összefognak azért, hogy kivessék maguk közül azokat, akik nem tudnak garantálni egy bizonyos színvonalat – mondja. – Ezek az egységek sokat invesztáltak abba, hogy a környezetük tiszta és biztonságos legyen, és készek a hatóságokkal való együttműködésre. A varázsszó az edukáció, a vendégek következetes tájékoztatása arról, hogy mit lehet, és mit nem; az erre vonatkozó civil kezdeményezéseket központi forrásból is érdemes támogatni. A meglévő törvényeket pedig be kell tartatni, amihez sokkal nagyobb rendőri jelenlétre van szükség a konfliktusos zónákban.”

Az MSZÉSZ egyetért a kormányzatnak azzal a szándékával, amely a minőségi turizmus erősödését célozza. A szövetség budapesti régióvezetője szerint ehhez további infrastruktúra-fejlesztésekre van szükség, például a közvetlen, kötöttpályás összeköttetés kiépítésére a repülőtér és a város között, vagy a nagy kapacitású konferenciaközpont létrehozására.

A cikk eredetileg a Turizmus.com magazin 2019. júniusi számában jelent meg.