Lehet-e a graffiti turisztikai termék? Spanyolországban igen!
Korábban történt
Spanyolország és Portugália a streetart rajongók kincsesbányája. Történelmi gyökerei is vannak a házak díszítésének – elég, ha csak a kék-fehér mintás azulejo csempékkel kirakott templomokra gondolunk –, ugyanakkor az underground művészek is találtak maguknak szabad falfelületeket.
Kicsit elfogult vagyok a témában, mivel nagyra értékelem a minőségi graffitiket. Elsősorban azért, mert azonnali tükröt mutatnak a társadalomnak, kortárs módon bemutatva az aktuális témákat. Szemléletesen bemutatják a néplélek rezdüléseit. Éppen ezért képes vagyok csak egy jó graffiti miatt is felkeresni egy települést. Így bukkantunk Spanyolországban Esteponára.
Estepona tengerparti üdülőváros, ahol a szezonálisan és területileg is erősen koncentrált forgalom kiterjesztésére streetart programot indított a város. Ennek keretében a külváros tömbházain művészi kivitelezésben szponzorálták kortárs falfestmények megalkotását éveken keresztül. Az eredmény önmagáért beszél, a korábban jellegtelen kerületek élettel teltek meg és attrakciókká fejlődtek. Az alkotásokhoz online és offline térkép készült, ami alapján könnyedén felfedezhetők, mint egy szabadtéri kiállítás.
Külvárosi tömbházak Esteponában |
Fotó: H. Horváth Orsolya |
Málaga művésznegyedében – a Sohóban – más volt az indíttatás, az eredmény azonban hasonló lett. Itt a graffitik már a város számos felületén megjelentek illegálisan, így ennek az alkotó energiának adtak teret, szabadon festhető falfelületek kijelölésével és graffitiművész-program meghirdetésével. (Az alkotók védelmében megjegyezném, hogy műemlékeken sehol nem találtunk falfirkákat, a jelek szerint tiszteletben tartják a történelmi értékeket.) A program hatására itt is önálló turisztikai termékké fejlődött a graffiti művészet, önállóan vagy vezetett túrák keretében is láthatóan sokan keresik a kortárs alkotásokat a falakon.
Kortárs alkotások Málaga művésznegyedében |
Fotó: H. Horváth Orsolya |
A szerző desztinációs turisztikai és marketingszakemberként idén januárban digitális nomád életformára váltott. Az útközben tapasztalt jó gyakorlatokról időről időre beszámol a Turizmus.com-on. Korábbi cikkei itt olvashatók.