Új utak az ausztriai turizmusban: az ember a középpontban

Mivel a linzi turisztikai szakemberek ez elmúlt évtizedben sorra szállították az innovatív és sikeres megoldásokat, így a turizmusfejlesztés terén, illetve a turizmus jövőjéről szóló diskurzusokban, sokan keresik a siker receptjét a felső-ausztriai Duna-menti városban.

Ausztria mértékadó turisztikai szaklapja - a T.A.I. - nemrég behatóan foglalkozott a jövő turizmusát meghatározó kritériumokkal, s ennek kapcsán nagy visszhangot kapott Georg Steiner, a Linz Tourismus ügyvezetőjének kijelentése, miszerint a „világot meg kell szabadítanunk a turistáktól, s attól a felfogástól, ahogyan még mindig sokan gondolkodnak az ágazatról."

A turisztikai szektor, illetve ahogy Ausztriában nevezik: a szabadidő-gazdaság forradalmi változásokon esik át. A korona-krízis ráirányította a figyelmet, hogy a megszokott kliséken alapuló turizmus-menedzsment nem járható, zsákutcába visz.

Az overtourism jelensége és a folyamatos rekordok időszaka elterelték a figyelmet az égető strukturális problémákról szerte a nagyvilágban – foglalja össze a provokatív T.A.I. cikk lényegét Kovács Balázs, Ausztriában élő turisztikai szakértő.

A jövő turizmusának optimális kialakításához új narratívák is szükségesek, amelyek a turisztikai mintalabornak tekintett Linzben már kipróbálva készen állnak. Ahogy Linz egy koszos iparvárosból, a kultúra és a természet összjátékát adó innovatív és jövőorientált várossá transzformálta magát, úgy szükséges a világot felkészíteni az új típusú elvárásokra mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalon egyaránt.

A kulcsszavak a változásra való nyitottság és a transzformáció. A turisztikai élmény akkor tökéletes, ha az azt átélő, kipróbáló embert megérinti, elgondolkodtatja, esetleg rádöbbenti valami új felfedezésre, gondolatra. Lényeg, hogy a szemlélő maga is jó értelemben változzon, az új élmény által gazdagodjon – ismerteti az idézett cikkben a siker receptjét a Linz Tourismus igazgatója.

Ezen a transzformációs folyamaton ment át Linz is az elmúlt évtizedben, s a mostani válság idején az idő őket igazolja. Minden egyes termékfejlesztési lépés előtt meg kell kérdőjelezni a korábbi gyakorlatot: mit lehet másképpen, jobban csinálni, hogy ne a múlt, hanem a jelen és a jövő kerüljön a fókuszba?

Az életminőség, életművészet, életörömök mind-mind olyan jövőorientált hívószavak és célok, amelyek nélkül nem lehet sikeres turizmusfejlesztést végezni. A jelent és jövőt pozitívan formáló gondolatok köré kell a turisztikai termékfejlesztést és élménygenerálást elvégezni.

Ennek jegyében született még tavaly év végén a döntés arról, hogy az idei tematikus turisztikai év fókuszába az embert állítják Linzben. Nem a házak, hanem az emberek jelentik a várost – tudták már Periklész korában is, s e bölcsességet az idei járványügyi helyzet is visszaigazolta.

Soha ekkora igény nem mutatkozik az emberek közötti interakcióra, mint manapság. A digitalizáció hasznos és szerencsés hajtóerő lehet, ha jól használjuk, de fontos, hogy minél inkább digitalizált egy eljárás, annál ember-közelibb is legyen.

Ezt fejlesztették tökélyre a gamifikációs eljárásokkal a linzi turisztikai szakemberek, s vezettek be számos szemléletformáló új eljárást, mint például a szellemi minibár.

A városban megfordulók színes történeteket, gazdagító sztorikat is kapnak a szállodai szobába bekészítve, így biztos, hogy a város minden vendége részese lesz a pozitív változásoknak, s gazdagodva térhetnek haza.

Egyebek mellett kultúrkártyával várják a Linzbe látogató turistákat

Fotó: Visit Linz / Susanne Einzenberger

A tematikus év jegyében idén ősszel emberközpontú élménytúrákat és többnapos programcsomagokat is szerveznek Linzben, amelyek életművészet-központú előadásokkal kiegészülve mutatják be a városban élők gondolatait, örömeit, s mindazt, ami optimistává és fitté teszi a városban és a környéken élőket.

Az idegenvezetők a jövő városban a találkozások moderátoraivá válnak – vetítik elő az új típusú programcsomagok lényegét Georg Steiner, akinek úttörő munkájáért nemrégiben az osztrák szövetségi elnök a turizmusprofesszor titulust adományozta.