Világszínvonalú kerékpáros úti céllá fejlesztenék a Zemplént

Tarcalon csatlakoztunk a még fiatalnak számító Tour de Zemplén Kerékpáros Egyesület tagjai és szimpatizánsai alkotta mintegy 50 fős csapathoz, hogy felfedezzük, milyen lehetőségeket kínál ez a hol szelíd, békés, hol vadregényes táj a kerékpáros turistáknak. A sportteljesítmény kedvéért először inkább hagyományos túrakerékpárt választottam, második nap azonban már elektromos bringára váltottam, ami sokszor jól jön ezen a hegyekkel tarkított vidéken.

Indulás előtt még bekukkantottunk a főúri vadászkastélyból lett ötcsillagos Andrássy Kúria nemrég átalakított Bobajka éttermébe, és mint hallottuk, hamarosan befejeződik egy másik fejlesztésük, a szálláskapacitás bővítése is.

Borbár a dűlők között

Dimbes-dombos tájon vezetett az utunk, bemelegítésként az első, kisebb emelkedőt Tarcal után hosszú, boldog gurulás követte, az út két oldalán bólogató, ottjártunkkor még virágzó akácfák mézédes illatától kísérve.

Tokaj-Hegyalján alacsony forgalmú utakon kerekezhetünk

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

Néhány kilométert kell csupán tekerni a Henye Borbárig, felkapaszkodva a szőlőültetvények között kanyargó beton úton. A pincészet modern épülete tetején a 2010-es évek közepén nyitották meg a borbárt, amelynek hatalmas teraszáról egy pohár jól behűtött gyöngyöző bort kóstolgatva gyönyörködhettünk a lankák között megbúvó Bodrogkeresztúr és a szemközti Tokaj-hegy látványában. Akinek megtetszik a panoráma, akár meg is szállhat itt az öt vendégszoba egyikében.

A bringatúra első frissítőpontja a Henye Borbár teraszán

Fotó: Tour de Zemplén Kerékpáros Egyesület

Innen egy kiadós lejtmenet után gurultunk be Bodrogkeresztúrra, ahol szembetűnő a gólyafészkek számossága. A főutcán szinte mindegyik lámpaoszlopnak van „lakója", sajtóhírek szerint az elmúlt években több mint két tucat gólyapár költötte ki itt fiókáit. De nem csak a gólyákról nevezetes Bodrogkeresztúr. A falu a térség zsidó örökségét felfűző Csodarabbik útja egyik kiemelt állomása: a csodarabbiként tisztelt Reb Sájele sírja és emlékháza híres zarándokhely.

Álljunk meg pár percre a Bodrognál is, az út melletti modern Dereszla bisztrónál egészen le lehet sétálni a partig, ahonnan jól belátható a kanyarodó folyó.

Bodrogkeresztúr kikötője, ahol a folyó éles kanyarulatot vesz

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

Éppen érkezésükkor hagyta el a kikötőt egy kibérelhető nyaralóhajó, amely a Felső-Tisza és a Bodrog térségét járja.

Tokaj-Hegyalján született világszínvonalú gin

Következő állomásunk Bodrogkisfalud, egy aprócska, bájos település. Keressük meg a Petőfi utcát és itt akár tanyát is verhetünk a környéket felfedező csillagtúrákhoz, például a Kisfalucska Udvarházban; itt 12 lakrészben akár 44 embert is el tudnak szállásolni, és a helyszínen bringát is bérelhetünk. Az utcában borászat, borműhely, sőt, egy külsőre egyszerű parasztház falai között egy kis kézműves whisky- és ginfőzde is működik. A hét tokaji „hegy" közé 2020-ban Seven Hills Distillery néven letelepedett vállalkozás tulajdonosai úgy gondolták, az országban Tokaj-Hegyalján legalkalmasabbak az adottságok a whiskykészítésre. Csakhogy 5-8 évet is várni kell, míg a whisky érlelődik a hordókban, ezért mellékesen elkezdtek gint is lepárolni, amelyet aztán a világ egyik legrangosabb szeszipari megmérettetésén is díjaztak – mesélte Mészáros-Komáromy Dénes.

Mészáros-Komáromy Dénes lepárló-tulajdonos (középen) segítségével próbáltuk felismerni az illatuk alapján a fűszereket

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

Összesen 21 féle fűszerrel ízesítik a Tokaj gint, a borókától, a korienderen és az angelikagyökéren át a kassziáig, és az üzemi területen az összeset végigszagolgathattuk üvegtégelyekben, megpróbálva felismerni őket, miközben a készséges tulajdonostól gyorstalpalót kaptunk a fűszerekből és illatokból.

Megmentett kúriából borturisztikai központ

Továbbkerekezve alacsony forgalmú utakon, Szegi, Szegilong, Olaszliszka és Vámosújfalu településeken át, egy óra alatt értük el Tolcsvát, és már messziről, magasan fölöttünk láttuk a célt is: az egyik dombtetőn fehérlő Kincsem Kastélyt. A combos emelkedő bizony többünkön kifogott, itt mutatkozott meg igazán az elektromos rásegítésű bicikli előnye. Fentről, a kúria teraszáról a Tokaji borvidék egyik legszebb panorámája tárul elénk: körös-körül zöldellő szőlőültetvények, fölöttük védelmező hegyvonulat karéja, a völgyben szerényen megbújó apró falvak.

Ezen a képen nem látszik, de egy magas dombtetőn áll az enyészettől megmentett kúria

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

Báró Waldbott Frigyes egykori kúriája majdnem az enyészeté lett, a második világháború után hét évtizeden át csak pusztult, mígnem Matyasovszky István borásznak sikerült megvásárolnia a francia örököstől, és új életet lehelve az épületbe 2020 nyarára egy borturisztikai központot alakított ki benne, ami adottságai alapján romantikus esküvők, baráti vagy céges elvonulások számára egyaránt pompás helyszínnek tetszik. A bálterem és a szalon megőrizte az úri világ hangulatát, itt tálalták fel csapatunknak a tájjellegű ebédet, a szarvasragulevest feltétlenül ajánlom megkóstolni!

Kilátás a Kincsem Kastély medencéjétől

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

A ház négy szobájában 14 embert tudnak elszállásolni (a nagy belmagasságú szobák érdekessége a belső galéria, tehát nem pótágyon kell aludni), a pincében lehet borozgatni, de a legjobb kiülni egy pohár borral az oszlopos teraszra, vagy az udvari medence partjára, és gyönyörködni a lábunk előtt heverő idilli tájban.

Világörökségi pincesorok és élménypont

Tolcsváról még 15 km-t kell tekerni Hercegkútig, gondozott mezőgazdasági területek, kiterjedt bodzaültetvények között. Ez az aprócska, alig 700 lelkes település két világörökségi pincesorral is büszkélkedhet: több mint 190, zöldfű-tetős, háromszög pince sorakozik egymás fölött négy szinten a két helyszínen. Rák József polgármestertől megtudtuk, ma már mintegy 20 család képes magas színvonalú borturisztikai kínálatot nyújtani, így a macskaköves utcácskákon végigsétálva jó eséllyel találunk nyitva tartó pincét, ahol megkóstolhatjuk a termelői borokat.

Egymás fölött négy szinten sorakoznak a pincék a Gombos-hegyi pincesoron Hercegkút szélén

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

Elámultunk, amikor leereszkedtünk a Gombos-hegyi pincesor legnagyobbikának, a Götz Pincének mélyére: ezt 100 méter hosszan vájták a riolittufába, s föld alatti borkóstoló termében akár 200 vendéget is le tudnak ültetni. Innen érdemes felsétálni a közadakozásból épült kálvárián a Gombos-hegyi kápolnához, hogy megcsodáljuk a zempléni hegyekre és a Bodrogközre nyíló szép panorámát.

A Götz pince hatalmas kóstolótermében akár 200 vendéget is tudnak fogadni

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

A falu másik végén található Kőporosi-pincesor újdonsága az ottjártunk óta, júliusban átadott tokaj-hegyaljai élménypont, amely hiánypótló szerepet tölt be Hercegkút életében. A Hellowood által tervezett modern, teljesen a tájba simuló épület fontos funkciója, hogy az itteni pincetulajdonosok egy reprezentatív helyszínen tarthassanak borkóstolókat, ezenkívül önkormányzati és civil rendezvények, családi események helyszíneként is szeretnék hasznosítani.

A Kőporosi-pincesor Hercegkút másik végén

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

A épületben szintén helyet kapó kiállításon pedig bemutatják majd a sváb lakosságot betelepítő Trautson János herceget és családfáját, a világörökségi címmel rendelkező borvidékeket, valamint a tokaji szőlők érését segítő nemespenész, a botritisz „életét"– sorolta a polgármester.

Hogyan fejlesszünk kerékpáros régiót?

A Tour de Zemplén Kerékpár Egyesület céljairól éppen itt, a Kőporosi-pincesor új élménypontjánál hallhattunk részleteket Egyed Péter elnöktől és az egyesület alighanem lelkesebb tagjától, a kétnapos bringatúrát is szervező Sasi Róberttől. A szervezet célkitűzése nem kevesebb, minthogy fiatal vállalkozók bevonásával létrehozzon egy megtartó erejű életteret, felépítse a Zemlén brandet és ennek égisze alatt világszínvonalú kerékpáros turisztikai úti céllá fejlődjön a térség, ahol „az ember ki tud szakadni az urbanizált világból és önmaga tud lenni" – fogalmazott Sasi Róbert. A vízión túl a konkrét terveik között szerepel egy kerékpáros akadémia létrehozása a Zemplénben, amit a környező és a skandináv országok felé is szeretnének népszerűsíteni, emellett nagy álmuk, hogy 2026-ra ide csalogassák a Tour De France-t, a világ legismertebb országúti kerékpáros versenyét. Az egyesület ehhez a kétségtelenül ambiciózus célkitűzéséhez helyi, regionális és országos szinten igyekszik támogatókat találni különféle szakmai és civil szervezetek, a térség fejlődése mellett elkötelezett vállalkozók és prominens személyiségek megnyerésével.

Sasi Róbert, a bringatúra főszervezője (b) és Egyed Péter, a Tour de Zemplén Kerékpáros Egyesület elnöke (j) céljaikról is beszéltek

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

A Zemplénben rejlő potenciális kerékpáros lehetőségek kiaknázáshoz adott szakmai muníciót a bringatúra résztvevőinek Deák Attila, a Felső-Tisza vidékén kialakított tematikus útvonal, a Középkori templomok útját kidolgozó egyesület alapító tagja, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnökségi tagja. Deák Attila három pontban fogalmazta meg a célhoz vezető feladatokat: 1. jól kitáblázott kerékpáros útvonalak, 2. kerékpáros túraközpontok létesítése a nyomvonalak mentén, a fő látványosságok közelében, 3. kerékpárosbarát fogadó hálózat kialakítása. Ezenfelül – mint hangsúlyozta – szükség van egy üzemeltető szervezetre, amely mozgatja az egész rendszert, túrákat, versenyeket szervez, ráirányítja a figyelmet a térségre, feltárja és bevonja a kerékpáros turizmus iránt érdeklődő vállalkozásokat (szálláshelyeket, vendéglátósokat stb.), valamint edukálja is őket, hogy megfeleljenek a bringás turisták komoly szolgáltatási elvárásainak.

Tengerszem és vasalt út

Zempléni kerékpártúránk utolsó állomásaként feltekertünk a Sárospataktól néhány kilométerre fekvő Megyer-hegyre, amely 300 méter magasságban egy sziklafalak közé zárt „tengerszemet" rejt. Ezt a gyöngyszemet valójában annak köszönhetjük, hogy az évszázadokig itt űzött malomkőbányászat felhagyása után a természet visszahódította magának a területet. A bátrabbak nem csupán a sziklafalakat mászhatják meg az ország egyik legizgalmasabb via ferrata pályáján, hanem drótkötélen magasan a víztükör felett csüngve is átérezhetik a hely varázsát.

A Megyer-hegyi tengerszem, a víztükör felett jobbra látható a via ferrata pálya

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

A tengerszemhez a legbiztonságosabb felgyalogolni a Megyer-hegy aljában lévő Ciróka Pihenőparktól – az autóval és kerékpárral érkezők itt tudnak parkolni –, a hozzánk hasonlóan rutintalan e-bike-ozóknak nem ajánljunk, hogy elektromos bringával próbálják meghódítani a hegyet, mert a meredek kaptató – mint azt saját bőrünkön megtapasztaltuk – lefelé könnyen szülhet akár komoly bukást is.

Kiterjedt bodzaültetvények mellett vitt az utunk

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka

A túra után a pihenőpark Vándorkantinjában frissítőt és zsírosdeszkát vételezhetünk, de komolyabb falatokért és borokért érdemes néhány kilométerrel tovább tekerni, a dűlők ölelésében megbújó, tavaly ősszel megnyílt Harsányi Dűlőbisztróig – a pincészet panorámaterasza, vagy a színes babzsákokkal felszerelt lazulós kertje egyaránt tökéletes pihenőhely a megfáradt, éhes és szomjas túrázóknak.

A Harsányi Dűlőbisztrót a pincészet feldolgozó üzemének tetejére építették

Fotó: turizmus.com / Fucskó Hajnalka