A virtuális valóságban sétáltunk a római villagazdaságban Balácán
Korábban történt
„Egyszer csak ugatni kezdett mellettem egy kutya, és úgy megijedtem, hogy lekaptam a szemüveget” – hangzott el a bemutatás során, jelezve, mennyire élethű az új interaktív rendszer, amelynek segítségével bárki sétálhat az egykori római villagazdaságban, megismerheti annak hétköznapjait, lakóit.
Ám az is előfordulhat, hogy a virtuális séta során a látogató "lever egy vázát" az asztalról.
A Villa Romana Baláca fejlesztése során megújult a tetőszerkezet, a közművek, és az egykori római épület minden belső tere tető alá került. A mostani beruházás összértéke az eddiginél sokkal nagyobb élményt nyújtó virtuálisséta-rendszerével együtt 500 millió forint.
 |
|
Virtuális sétára indulhatunk a villagazdaságban |
|
Fotó: turizmus.com |
A rövid sajtótájékoztatón elsőként Kovács Lóránd Olivér, az MNM Nemzeti Régészeti Intézetének újonnan kinevezett tudományos igazgatója elmondta, hogy több pályázatot már lezártak, de újakat is elkezdtek.
Pusztai Tamás, a múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának főigazgató-helyettese többek között elmondta, hogy Baláca is kapcsolódik a római birodalom villagazdaságainak hálózatához, amelyekből számtalan megmaradt a mai napig. „Itt nem a történelmi eseményeket elevenítjük fel, hanem a rómaiak életmódját akarjuk szemléltetni” – mutatott rá a célra, de azt is megjegyezte, hogy azért Balácán is tartanak az úgynevezett túlturizmustól, hisz ez a jelenség annyi történelmi helyet veszélyeztet.
Végül Mike Friderika, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. programfejlesztésért felelős igazgatója beszélt arról, hogy a megkapott kulturális főváros cím visszafordíthatatlan változásokat hoz majd a régióban. „Szeretném, ha az apró fejlesztések 2023-ban összerakódnának, így legyen a régió kreatív” – mondta.
 |
|
Ókori lakomákat idéző "konyha" a villagazdaságban |
|
Fotó: turizmus.com |
Az egykori villagazdaság fogadótermében tartott tájékoztatást követően Kovács Lóránd Olivér vezetett körül bennünket a megújult épületben, és elmesélte, miként szervezte a fogadásokat annak idején a dúsgazdag tulajdonos, aki a római elithez tartozott. A lakomákra úgy hozták be a szolgák az előre megterített, telepakolt asztalokat.
De láthattuk a magánhasználatú ebédlőt és fürdőt is, megtudtuk, hogy a rómaiak nem szerették a fehér falakat, ezért minden helyiség rikító színekben pompázott, és kifestésükhöz a közelben bányászott földfestékeket használták.
 |
|
Kovács Lóránd Olivér eredeti padlómozaikot is mutatott |
|
Fotó: turizmus.com |
Az épületben őriznek eredeti padlómozaikot – ez 62 négyzetméter alapterületű és 1925-ben tárták fel –, falfestménymaradványokat, és a látogató megismerheti a korabeli falazási technikákat is.
Baláca egyébként a legnagyobb ismert pannóniai villagazdaság. A már feltárt területen láthatjuk a gazdaság 2000 négyzetméteres központi épületét, három részlegesen felfalazott épületet, valamint a Veszprém megye római kori kőemlékeinek helyet adó lapidáriumot. A majorságban látható még többek között egy kertszerűen kialakított, a mediterrán környezetet és a római kori fűszer- és gyógynövényeket bemutató kert, valamint egy korhű napóra is.
