100 ezernél több diák ismerheti meg a Kárpát-medencét

Száz évvel ezelőtt, az ország feldarabolásakor területének több mint kétharmadát elveszítette Magyarország, a nemzet egyharmada került a határokon túlra. Ezért minden magyar kormánynak foglalkoznia kell azzal, hogy a határokon belül és kívül élő magyarok kapcsolatai erősödjenek, megerősödjenek – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az MTI beszámolója szerint.

A Határtalanul! program keretében a 2019/2020-s tanévben csaknem 101 ezer iskolás ismerheti meg a Kárpát-medencét, akik 450 ezer vendégéjszakát töltenek a határon túli területeken.

Az évente 6 milliárd forint keretű program valóban több, mint turizmus, hiszen amellett, hogy hozzájárul a magyar–magyar kapcsolatok építéséhez, a személyes kapcsolatok létrejöttéhez, jelentősen segíti a határon túli magyar gazdaságok életben tartását, növekedését is, főleg a turizmus területén.

Ungvári városkép

Fotó: Wikimedia Commons

Potápi Árpád János kiemelte, hogy a Határtalanul! programban idén rekordszámú – 2200, az előző évinél 30 százalékkal több – pályázat érkezett. A kirándulások időtartama 3,5-ről 4,5 napra nőtt. A rengeteg jelentkezőre tekintettel a kormány 590 millió forinttal kiegészítette a pályázati keretet, így minden érvényes pályázatot benyújtó hetedikes diákcsoport utazhat.

A hetedikesek mellett egyre inkább a középiskolások felé fordulnak, hogy ismereteiket el tudják mélyíteni.

Erdélyi Rudolf Zalán, a program lebonyolítását végző Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, az alap célja a magyarországi diákok határon túli utazásainak támogatása, de a turizmusnál sokkal többről, a nemzeti összetartozásról szól.

Nagyvárad látképe

Fotó: Wikimedia Commons

A program három pillére a hetedikesek és a középiskolások tanulmányi kirándulásainak, valamint a középiskolások közötti együttműködés támogatása. Kiemelte, nagyon fontos volt, hogy a külhoni magyar diákok közötti kapcsolatot is erősítsék, ennek érdekében indult 300 millió forintos keretösszeggel egy új pályázati kiírás.

Igyekeznek a pályázati folyamatot egyszerűsíteni. Újdonság, hogy az elbírálásnál figyelembe vették a kirándulás hosszát és a távolságot, kisebb létszámú iskolák esetén két-három iskola közösen is szervezhet utazást, bővítették a kísérők körét, továbbá a kirándulásokon túl vetélkedőkkel, szakmai konferenciákkal, tematikus túrára, valamint a Magyarság Háza szervezésében rendhagyó irodalom- és történelemórákkal várják az iskolásokat.

Könnyid László: A turizmus eszköz a nemzeti összetartozás erősítésére

Fotó: Határtalanul! program

Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusstratégiai vezérigazgató-helyettese egyebek mellett arról beszélt, hogy a program nagyon fontos a hazai turizmus szempontjából, de a turizmus nem cél, hanem eszköz ebben a programban a nemzeti összetartozás erősítésére. Az anyaországi magyaroknak hatalmas felelősségük van abban, hogy a határon túl élő nemzettársaikat támogassák saját kultúrájuk megtartásában. A turizmus ennek nagyon fontos és hasznos eszköze – mondta.

Az iskolák forduljanak utazásszervezőhöz!

Az utazási irodák képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy egyértelműbb szerepet kellene kapniuk a pályázatok kiírásában, hisz ez egy szakma – az utak szervezését és bonyolítását sokkal színvonalasabban tudják az irodák végezni, mint a pedagógusok. Erről Budai Zoltán, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének képviselője beszélt.

Vadkerti László, a Kárpáteurópa Utazási Iroda irodavezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázatok figyelésétől a pályázatíráson, a kalkuláción, a program- és utazásszervezésen keresztül a testvériskolák felkutatásáig vagy az idegenvezető biztosításáig száz százalékig le tudják venni a terhet a pedagógusok válláról az utazási irodák.

Egyetértett ezzel Jáky Gábor, a HonTours ügyvezetője is. Szerinte négy napnál rövidebb útra senkinek nem érdemes a programban elindulnia, és jó határokon átívelő utakban is gondolkodni – például a délvidéki, bácskai út jól kiegészíthető a Vaskapuval.