30 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál a turisztikai mentőcsomag
A múlt héten bejelentett turisztikai akcióterv részleteiről sajtótájékoztatón számolt be Horváth Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) tiszteletbeli elnöke és Ruprecht László, a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) elnöke. A turizmust segítő kormánydöntések egy része a hétfői Magyar Közlönyben megjelent.
Horváth Péter, az MTÜ vezérigazgatója „történelmi jelentőségű” ágazati támogatásnak nevezte a segélycsomagot, amelynek leghatékonyabb eleme a bevétel utáni 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésének 2022. október 1. és 2023. március 31. közötti felfüggesztése. Ez 30 milliárd forintot hagy közel 100 ezer hazai szolgáltató zsebében.
2022-ben elérhető a 37 millió vendégéjszaka
A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a turizmus továbbra is a gazdasági növekedés egyik húzóágazata. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján 2022 első tíz hónapjában 13 millió vendég 33 millió vendégéjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken, ami 34 százalékkal magasabb, mint a tavalyi érték. A belföldi vendégéjszakák száma 20 millió volt, a külföldiek pedig kétszer annyi vendégéjszakát töltöttek el nálunk október végéig, mint tavaly, meghaladva ezzel a 13 millió éjszakát. A szálláshelyek 2022. január és október között 555 milliárd forintnyi bevételt könyvelhettek el, a vendéglátás árbevétele pedig az első tíz hónapban meghaladta az 1200 milliárd forintot.Az NTAK adataiból az előfoglalások is látszanak, ez alapján év végére reálisnak tűnik a 37 millió vendégéjszaka elérése, ami nem sokkal marad el a 2019-es rekordév 42 milliós vendégéjszaka-számától. Az ágazat GDP-hozzájárulása is közelíti a 2019-es évit: az akkori 13 százalékhoz képest idén több mint 10 százalékos GDP-hozzájárulással számolnak.
Ezt tartalmazza a turizmust segítő csomag
A 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás fél éves felfüggesztésének jelentőségét Horváth Péter egy példán is szemléltette: egy átlagos 50 szobás vidéki szálláshely kasszájában mintegy havi 5 millió forint, azaz a felfüggesztés időszakára vetítve közel 30 millió forint maradhat.
A turizmust segítő csomag része továbbá, hogy 2023. január 1-jéről 2023. július 1-re módosul a vendéglátóhelyek és turisztikai attrakciók adatszolgáltatási kötelezettségének bevezetése az NTAK felé. A szolgáltatók csatlakozását az MTÜ felkészítéssel és ingyenes szoftvercsaláddal segíti.
Változnak a Széchenyi Pihenőkártya szabályai is: eltörlik a zsebeket, így a kártyán lévő összeget ugyanazokra a célokra (szállás, vendéglátás, szabadidős szolgáltatások), de belső korlátozás nélkül lehet felhasználni. Könnyebbséget jelent, hogy 2023. december 31-éig a szállásadóknak nem kell a 14 év alatti szállóvendégek okmányainak adatait beolvasni..
Szintén változás, hogy a turisztikai ágazatban bevezetik a pandémia alatt alkalmazott 24 havi munkaidőkeret-szabályozást is. Ennek lényege, hogy a törvényben rögzítettnél jóval hosszabb időre, 24 hónapra oszthatók el a munkavállalók munkaórái, ami a kisebb forgalmú hónapok és az átmeneti bezárások miatt segítség.
S végül a hatodik intézkedés, hogy a 2021. december 31-ig nyilvántartásban szereplő és működő magán- és egyéb szálláshelyek esetében az első szálláshely-minősítés regisztrációjának határideje 2024. január 1-re módosul, így a már működési engedéllyel rendelkező magán és egyéb szálláshelyek további egy év felkészülési időt kapnak.
 |
|
Balról jobbra: Flesch Tamás, az MSZÉSZ tiszteletbeli elnöke, Horváth Péter, az MTÜ vezérigazgatója és Ruprecht László, a SVÉT elnöke |
|
Fotó: MTÜ |
„A turizmus szektor három éve folyamatosan sír és szenved. Hosszú ideje dolgozom a szakmában, úgyhogy elmondhatom: a drasztikus energiadrágulás olyan nehéz helyzetbe hozott minket, amit még sosem éltünk át. Ehhez képest a Covid-időszak csak bemelegítés volt” – kezdte beszámolóját Flesch Tamás. Az MSZÉSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy a szakmai szervezetek és a kormányzat között több tárgyalás zajlott az ágazat megsegítéséről, és a kormány megértette a szakma kéréseit. A szakember a legfontosabb döntésnek a turizmusfejlesztési hozzájárulás fél éves felfüggesztését nevezte. Ez a szállodáknak életmentő lehet: sokan ezzel a segítséggel tudják megtartani a dolgozóikat, ma pedig a foglalkoztatás védelménél nincs fontosabb a turizmusban.
Flesch Tamás kitért arra is, hogy a tárgyalások során megállapodtak a kormánnyal, hogy folyamatosan monitorozzák az ágazat helyzetét, és ha szükséges, akár további, elsősorban a foglalkoztatást érintő döntések születhetnek az ágazat megsegítéséről. Ezzel együtt biztosan lesznek, akik a támogatások ellenére sem vészelik át az előttünk álló nehéz időszakot, tette hozzá az MSZÉSZ elnöke.
A kiadáscsökkentés a szolgáltatók feladata is
A vendéglátó szektor is komoly segítségként üdvözölte a turizmust célzó csomagot – mondta el Ruprecht László. Az ágazat eredményessége szempontjából kiemelte a SZÉP-kártya alszámláinak átjárhatóvá tételét, ugyanakkor hozzátette: számolni kell azzal, hogy az intézkedések nem mentenek meg mindenkit, hiszen rendkívül heterogén szektorról van szó sokféle profillal, vendégkörrel és más-más lehetőségekkel.
A SVÉT elnöke úgy vélekedett, hogy nem lehet csupán a kormányzati támogatásra hagyatkozni, a szolgáltatóknak is ki kell venni a részüket a megnövekedett energia- és élelmiszerárak okozta kihívások kezeléséből. A tárgyalásokkal párhuzamosan végzett piackutatásból kiderült, hogy az éttermek többsége átgondolt nyersanyaggazdálkodással, rezsicsökkentéssel, esetleg a nyitvatartási idő módosításával mérsékelni tudja a kiadásait.
