52 milliárd adategységgel vizsgálták a turizmust

A jubileumi eseményen hét szekcióban rekordot jelentő 51 előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Az alábbiakban az uni.sze.hu tudósítását idézzük.

„Multidiszciplinaritás a turizmusban" címmel rendezte meg a X. Nemzetközi Turizmus Konferenciát a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának Turizmus Tanszéke a napokban.

Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes nyitóbeszéde után Papp Ilona, a kar dékánja összegezte turizmussal kapcsolatos gondolatait. Happ Éva tanszékvezető hatalmas fejlődésként értékelte, hogy az első konferencián 29 előadás hangzott el, most pedig ez a szám már hét szekcióban 51, emellett pedig az elmúlt tíz évben 223 publikáció jelent meg szakmai kiadványaikban.

X. Nemzetközi Turizmus Konferencia Győrben

Fotó: Májer Csaba József

Adatvezérelt döntéshozatalra van szükség

Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese előadásában arról beszélt, hogy noha az átlag magyar 3,8 óra, a Z és Y generáció tagjai pedig 5,5 óra digitális tartalmat fogyasztanak naponta, a turisztikai szolgáltatók digitális felkészültsége messze van az optimálistól, s ez különösen igaz a kisvállalkozásokra, valamint a magánszálláshelyek nagy hányadára.

Eközben, megszólítva a jelenlévő egyetemi hallgatók sokaságát, elmondta, hogy egyetlen perc alatt 55 ezer poszt születik az Instagramon, 23 ezerszer bukkan fel a #love, 4,5 millió Google keresést indítanak, valamint 700 ezer percnek megfelelő tartalmat indítanak a Netflixen.

Könnyid László szerint a digitális világban a felhasználók által „hagyott lábnyomok” alkalmasak arra, hogy felhasználásukkal adatvezérelt döntést lehessen hozni

Fotó: Májer Csaba József

Magyarországon a lakosság 75, az Európai Unióban pedig 83 százalékának van internet-hozzáférése, a magyarok 82 százaléka az online térben tájékozódva hozza meg a hosszú hétvége eltöltéséről szóló döntését, illetve világszerte az utazók 44 százaléka szállásközvetítő oldalt vesz igénybe a foglaláshoz, és csak 17 százalékuk fordul utazási irodához.

Könnyid László szerint a digitális világban a felhasználók által „hagyott lábnyomok” alkalmasak arra, hogy felhasználásukkal adatvezérelt döntést lehessen hozni.

Beszámolt arról, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség kutatási folyamat keretében külföldi mobiltelefonok országon belüli mozgását elemezte 2018 második félévének adatmennyisége alapján. Ez 52 milliárd adategységet, 600 millió utazási rekordot jelent.

A vezérigazgató-helyettes egy konkrét példával érzékeltette, mi mindenre használható ez a rendkívüli adatmennyiség: elemzéséből kiderült, hogy a Bükön pihenő csehek alig-alig indulnak útnak, hogy megismerkedjenek a környék látnivalóival, legfeljebb a sárvári vagy a zalakarosi fürdőt keresik fel, míg a fertődi Eszterházy-kastélyt kevésbé.

Ezen információra alapozva már hozható hatékonyabb marketingtevékenységet, forgalomélénkítést célzó döntés, például cseh nyelvű kastélyhonlap készítése. Könnyid László korábban a Turizmus Summiton beszélt hosszabban arról, mi mindent látunk az adatokból.

Részben erre az előadásra rímelt Steigervald Krisztiáné, a Parkway 5521 alapítójáé, aki szellemes prezentációjában azt fejtette ki, mennyire másként kell megszólítani az egyes generációk tagjait akár vendégként, akár a vendéglátóiparban dolgozó munkavállalóként. Szerinte a lojalitás és a tisztelet a mai fiatal korosztályok esetében is élő fogalom, csupán a tartalma változott meg a XX. századhoz képest, amit muszáj figyelembe venni.

Uniós szinten is téma a foglalkoztatás

Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége elnöke az ágazatban jellemző munkaerőhiányról és annak kezelési lehetőségeiről beszélt.

Elöljáróban kijelentette: nem Magyarország-specifikus problémáról, hanem általános tendenciáról van szó. Ezt mutatja az is, hogy a hazai munkaerőhiány az ágazatban 2,8 százalékos, miközben például Ausztriában 3, Csehországban 6 százalékos.

Gál Pál Zoltán elmondta: a fiatalok nem látják elég vonzónak az ágazatot, ami ellen szakmai képzési programokkal, karrierutak kidolgozásával próbálnak uniós szinten is fellépni

Fotó: Májer Csaba József

További nehézséget jelent szerinte, hogy egyidejűleg magas a túlképzett és az alulképzett munkavállalók aránya, s nem könnyíti meg a helyzetet, hogy hazánkban folyamatosan csökken a munkaerőpiacra belépő fiatalabb generációk létszáma. Mindennek következtében a beruházók fejlesztéseket halasztanak el, mert attól tartanak, hogy nem találnak elegendő számú munkaerőt.

Az előadó leszögezte: megoldásként a rugalmasság lehet az egyetlen kiút. Az elnök pozitívumként értékelte, hogy az Országgyűlés döntése nyomán 18-ról 5 százalékra csökken a szálláshelyadás áfakulcsa 2020. január 1-jétől.

Gál Pál Zoltán megjegyezte, ugyancsak gondot jelent, hogy az ágazat egész Európában reputációs veszteséget szenvedett el: korábban presztízst jelentett a vendéglátásban dolgozni, ma már nem annyira.

Mindezt az EU is érzékeli, s ezért jelentős összeggel támogatja a „Next Tourism Generation” projektet, amelyben nyolc ország – köztünk hazánk – intézményei, szervezetei vesznek részt. A cél a munkaerőválság megoldása.

A résztvevők felismerték: alapvető gondot jelent, hogy a fiatalok nem látják elég vonzónak az ágazatot, ami ellen szakmai képzési programokkal, karrierutak kidolgozásával próbálnak fellépni, de az egyes országok meg tudják osztani egymással jó gyakorlataikat is. „A kis- és középvállalkozásokban operációs gondok vannak, de a képzéseket így sem lehet megspórolni. Ez a projekt ezen is próbál segíteni” – mondta, hozzáfűzve, hogy 2020-ra oktatási mintaanyagok készülnek.