A fürdők áfájának csökkentése mellett érvel a Magyar Fürdőszövetség

Információink szerint a szövetség elnöke a napokban kétoldalú megbeszélést tartott a kérdésről Bienerth Gusztáv kormánybiztossal, aki nem zárkózott el a felvetéstől, de részletes hatástanulmányt kér a szövetségtől, hogy megalapozott, felelős kormányzati döntés születhessen.

A Magyar Fürdőszövetség közgyűlésén is téma volt az áfacsökkentés, amelyről ott elhangzott: 2006-ban ez a tevékenység egy tollvonással kikerült a kedvezményes áfakörből, ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatás 2009-től 18 százalékos áfakulcsot élvez, és a jövő évtől már a vendéglátás is.

Mint arról korábban tudósításunkban is olvashattak, a szövetség szerint indokolatlan ez a megkülönböztetés, a fürdőipar méltó lenne arra, hogy visszakerüljön a 18 százalékos besorolásba.

Az MF gazdasági bizottsága készített egy prezentációt, amely két modell felvázolásával azt mutatja be, hogy a kért átsorolás esetén minimális lenne az állam költségvetési kockázata; a reálisan elérhető forgalomnövekedés kompenzálná a kieső adóbevételt.

Ebben kiemelik: a 10 leglátogatottabb turisztikai célpontjából Budapest és 6 település hagyományos fürdőváros és Sopron kivételével valamennyiben meghatározó a fürdőturizmus. Budapesten és valamennyi turisztikai régióban meghatározó vonzerőt jelentenek a fürdők, s a fürdővel rendelkező településeken legmagasabb a regisztrált vendégéjszakák száma, továbbá a fürdővárosokban a legmagasabb a vendégek tartózkodási ideje.

Mindeközben a kiugróan magas áfakulcs alacsony jövedelmezőséget eredményez mely veszélyezteti az elmúlt másfél évtized fejlesztései révén létrejött kapacitások fenntarthatóságát, műszaki színvonalának megőrzését.

Mint fogalmaznak, a részleges áfakulcs csökkentés aszimmetriát okozott az adórendszerben, mely ezáltal sérti a verseny és szektor semlegesség elvét: A szállásdíjban vagy utazási csomagban értékesített fürdőszolgáltatás kedvezményes kulccsal adózik, emiatt az önálló fürdőszolgáltatók, illetve az önállóan fürdőszolgáltatást értékesítők versenyhátrányt szenvednek.

Kiemelik, hogy a fürdőszolgáltatások áfatartalmának csökkenése lehetőséget teremt a fürdőszolgáltatások árának befagyasztására, a munkavállalók bérfejlesztése (a turisztikai és az egészségügyi szektorokban legalacsonyabb az átlagbér), Európai Uniós források hiányában a meglevő fürdők szolgáltatásainak szinten tartására, fejlesztésére.

A csökkentésre kidolgozott modellek szerint az áfacsökkentés csekély negatív hatással járna a költségvetésre. Íme, néhány adat.

1) Az Áfa 9 %-os csökkentése miatti költségvetési bevétel csökkenés: A fürdőszolgáltatások összes bevétele (KSH): 35.343 millió forint. A fürdőszolgáltatások Áfa bevétele a költségvetésben (Számításaink szerint 15 %-a (szálláshellyel értékesített) 18 %-os, míg 85 %-a 27 %-os kulccsal adózik). Amennyiben a  további 85 %-a is 18 %-os kulccsal adózik, úgy a költségvetésből kieső bevétel: -2.704 millió Ft

2) Amennyiben az Áfa csökkentés teljes mértékben bérfejlesztésre fordítódik, annak 48,2 %-a azonnal a költségvetésben jelentkezik: +1.303 millió Ft.

3) Iparűzési adó bevételek +636 millió Ft (Helyi adó: az árbevétel emelkedés 2 %-a)4)

4) Nettó bérnövekmény fogyasztásra fordításából adódó többlet Áfa bevétel: +298 millió Ft (A legalacsonyabb átlagbérrel rendelkező ágazat, a béremelés azonnal az elmaradt fogyasztásra fordítódik.)

A Magyar Fürdőszövetség szakmai álláspontja tehát egyértelmű. Mint fogalmaznak, a fentiek realitását erősíti, hogy az áfakulcs csökkentése piaci szemléletű forrásallokációt jelent, s ennek révén a leglátogatottabb, sikeres vonzerők jutnak többletforrásokhoz, s ez részben ellentételezheti az Uniós fejlesztési források  jelen tervezési ciklusban előre vetíthető hiányát az ágazatban.