A fürdővendég is turista

Holczerné Vászolyi Judit, a Danubius Hotel Annabella és Marina igazgatója elmondta, hogy Balatonfüred esetében további olyan, a vízhez kötődő attrakciók kellenek, amelyekkel be lehet vonzani a vendégeket. A tennivalókról, a fejlesztésekről tanulmányt is készítettek. „Építeni lehetne Füred kardiológiai múltjára. A wellness önmagában már kevés az elő- és utószezon megtöltésére, mindenképpen kell egy jó történet!” – emelte ki a szakember.

Semsei Sándor, a Magyar TDM Szövetség elnöke szerint a Magyar Turisztikai Szövetség megalakulása, a hazai szakmai szervezetek egymás iránti kölcsönös nyitása óriási eredmény. Semsei szerint a hazai fürdőknek és fürdővárosoknak észben kell tartaniuk, hogy a „a fürdővendég is turista”, vagyis nem csak fürödni akar. Komplex turisztikai termék kialakítására van szükség, ami túlmutat a fürdő szolgáltatásain, ezért érdemes mindenképpen desztinációban gondolkodni. Az egyik legfontosabb attrakcióhálózatot hazánkban a fürdők jelentik, de tudni kell, hogy a vendég a brandért fizet, ezért drágább a müncheni szálloda, mint a budapesti – tette hozzá.

A pódiumbeszélgetés résztvevői: Princzinger Péter, Scheitzner Beáta, Semsei Sándor és Holczerné Vászolyi Judit

Fotó: turizmus.com

Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány elnöke szerint a fürdők meghatározó kínálati elemek, de a sikeres turisztikai márkázáshoz szükségesek más élményelemek is. A 206 kilométer hosszú balatoni bringakör például igazán komplex élményt nyújthat, mivel érinti Hévízet és Balatonfüredet is, így a tekerés fürdőzéssel kombinálható. Princzinger Péter emlékeztetett, hogy a 2030-ig érvényes Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia fontos eleme a víz és a gyógyvíz.

Ugyanakkor tovább kell gondolni a régi, bevált recepteket, és új turisztikai termékeket kell létrehozni, lehetőleg valamilyen meglepő, váratlan, valószerűtlen kombinációban. „Azokkal is érdemes beszélgetni, akikkel nem gondoljuk, hogy együtt kéne dolgozni. A Sziget fesztiválról el tudtuk-e képzelni 20 évvel ezelőtt, hogy a világ vezető zenei eseménye lesz?" – tette fel a kérdést a szakember.

A beszélgetés moderátora, Scheitzner Beáta alelnök kiemelte, hogy az elmúlt 10-15 évben a hazai fürdők sokat fejlődtek, új élményelemek, szolgáltatások jelentek meg – most az a feladat, hogy ez a megújult kínálat az új országmárkában markánsabban is megjelenjen.

Semsei Sándor szerint az együttműködés terén van hová fejlődni, mivel akad olyan hazai fürdőváros, ahol a fürdő és a TDM konkurenciának tekinti a másikat, és azon vitatkoznak, hogy ki hozza a vendéget. Ausztriában ellenben jó példákat látni az összefogásra, ilyen például a Thermenland márka, amely több fürdőt és más turisztikai szolgáltatót fog össze. Összefogással, alulról építkezve lehet a megfelelő helyi turizmusstratégiát létrehozni – emelte ki Semsei.

Holczerné szerint ugyanakkor nagyon sok szállodás nem foglalkozik azzal, „mi van a kerítésen kívül”, nem lép be a TDM-egyesületbe. Pedig rengeteg haszna lehet az együttműködésnek, hiszen izgalmas szállodán kívüli élményeket is be lehet építeni a csomagajánlatokba.

A legfontosabb tennivalókkal kapcsolatban érkeztek reakciók a meghívottaktól. Princzinger Péter a szemléletformálás, a képzések szükségességét hangsúlyozta, megjegyezte, hogy az alapítvány egyebek mellett ezzel is foglalkozik. A fiatalok, diákok számára vonzóvá kell tenni a turizmust, tette hozzá.

Holczerné Vászolyi Judit szerint a jól koordinált turizmusmarketing lenne a legfontosabb a megfelelő szakmai ellenőrzéssel. Álláspontja szerint a helyi turisztikai szolgáltatók nagyon jó szolgáltatást nyújtanak, ennek meg kéne kérni az árát, igenis lehetne jobban fizető csoportokat hozni.

Semsei Sándor szerint először is egy olyan turizmustörvény kellene, amely az európai gyakorlatnak megfelelően főleg a TDM-rendszer finanszírozásáról szól. A cél továbbá egy olyan turisztikai márka megteremtése, ami véd a piac kilengéseitől, mögötte minőségbiztosított termékek sora. Mindezt a fenntartható növekedés szellemében kell megteremteni.

Boros László Attila, a fürdőszövetség elnöke végezetül azt emelte ki, hogy a fenntarthatóság és minőség a két legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni, ugyanakkor a szervezetek közötti és a vendégek felé történő kommunikáció is megkerülhetetlen. A végső cél egy egységes minőségi színvonalú desztinációkból felépülő országmárka – hangsúlyozta az elnök.