Így hatott a Covid-járvány az európai fürdőkultúrára

Szerző: Szántó Zoltán

Forrás: turizmus.com

 2022. május 24. 19:22

A koronavírus-járvány nehéz időszaknak bizonyult az európai gyógyfürdők számára is, ugyanakkor volt, ahol innovációval, digitalizációval és a szolgáltatási kör kibővítésével, például poszt-Covid kezelések bevezetésével alkalmazkodtak az új helyzethez.

A Magyar Fürdőszövetség közgyűlésén egy kerekasztal-beszélgetés is zajlott Mezősi Csilla, az Európai Fürdőszövetség (ESPA) főtitkára moderálásával. Somogyi Gábor, a Szlovákiai Élményfürdők, Strandfürdők és Uszodák Szövetségének elnöke, Scheitzner Beáta, a Brüsszeli Fürdők Nonprofit Kft. igazgatója és Czeiszing Miklós, a Német Turisztikai Hivatal Magyarországi Képviseletének vezetője azt a kérdést járta körül, hogy milyen hatással volt a járvány az európai fürdőkultúrára.

Scheitzner Beáta elmondta, hogy a Covid miatti lezárások ideje alatt új digitalizált vendégfogadó rendszert vezettek be, így pontosan tudják, egy adott pillanatban kik vannak a fürdőben, ugyanakkor az online fizetés és bejelentkezés is általánossá vált. A változó vendégigényekhez alkalmazkodva a nyitva tartási időt is jelentősen meghosszabbították.

Somogyi Gábor azt emelte ki, hogy állami támogatással Szlovákia mintaországgá fejlődött a poszt-Covid kezelések terén. Czeiszing Miklós Németország évszázados fürdőkultúrájára, a patinás fürdővárosok mellett a kétszáz évvel ezelőtt született Kneipp nevű szerzetesre hívta fel a figyelmet. „Neki köszönhetjük a termálfürdők megszületését. Ő felismerte a víz és a test kapcsolatát, az egészséges életmód és a sóinhaláció fontosságát."

furdszov

Scheitzner Beáta (Brüsszeli Fürdők Nonprofit Kft.), Somogyi Gábor (Szlovákiai Élményfürdők, Strandfürdők és Uszodák Szövetsége), Mezősi Csilla (Európai Fürdőszövetség), Czeiszing Miklós (Német Turisztikai Hivatal Magyarországi Képviselete) a kerekasztal-beszélgetésen

Fotó: Magyar Fürdőszövetség

Az is elhangzott, hogy több mint 7 millió vendégéjszaka származott 2019-ben Németországban az egészségturizmusból, a vendégek több mint 40%-a valamilyen orvosi kezelést vett igénybe, 20%-uk prevenciós céllal érkezett.

Mezősi Csilla egy fontos változásra hívta fel a figyelmet: a németek újra szabadon igénybe vehetnek prevenciós gyógykúrákat otthon és külföldön, így hazánkban is, ezt érdemes tudatni a potenciális vendégekkel – mondta. Ugyanakkor hozzátette, hogy az ügyfeleket a német biztosítók nem küldik akárhova, hanem csak olyan helyre, amellyel van szerződésük.

Az ESPA főtitkára arról is beszélt, hogy a régió egészségturisztikai kínálata rohamtempóban fejlődik, Litvániában ötcsillagos ellátást kínáló gyógyüdülők vannak, amelyek napi 60 euróért ötszöri étkezést, kezelést és színvonalas elhelyezést kínálnak, Romániában pedig a közeljövőben indulnak nagyon komoly egészségturisztikai fejlesztések.

Arra a felvetésre, hogy mivel nyerhetnénk meg újra a lassan elfogyó klasszikus német gyógyvendégeket, Czeiszing Miklós azt javasolta: mivel a németek számára nagyon fontos a fenntarthatóság, ez lehet külön vonzerő, ha benne van az ajánlatban. Az is fontos, hogy az időskorú német vendég háztól házig szolgáltatást kapjon, vagyis a gyógycsomag az otthonától a gyógyhotelig való eljutást teljes mértékben lefedje. Ezen felül újszerű termékekkel – pl. alvás friss szénában – meg kell szólítani a fiatalabb generációt – hangsúlyozta.

Végezetül Mezősi Csilla elmondta, hogy készül egy európai kutatás a poszt- és a long-Covid tünetegyüttesek gyógyfürdőkben való kezeléséről. 16 országból kaptak visszajelzést. Szlovákiában már több mint egy éve működik ez a program. Az anyagot az ESTA éves kongresszusán, Pöstyénben szeptemberben mutatják be.