A jövőbiztos turizmusért és vendéglátásért

Szerző: Babik Edit

Forrás: turizmus.com

 2019. április 06. 15:35

A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), a Soproni Egyetem, valamint a Next Tourism Generation Alliance (NTG) nemzetközi projektjük bemutatására disszeminációs rendezvényt szerveztek április 5-én a Danubius Hotel Flamencóban.

Az eseményen a kormányzat is ismertette a digitális készségekre és szakképzésre vonatkozó koncepcióját.

A projekt a munkáltatók körében végzett nagyszabású kutatás volt 2019. első negyedévében, annak érdekében, hogy felmérjék, milyen a munkavállalók jelenlegi készségszintje és mik a munkaadók jövőbeli (2030-ig terjedő) igényei a zöld, a digitális és a szociális készségek terén a turizmus-vendéglátásban.

A turizmus az Európai Unió öt nagy stratégiai ágazata között szerepel

Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy 2018-ban nagyon sikeres évet zárt a hazai turisztikai szektor, ám ezzel együtt a munkaerőpiaci problémák is fokozottan jelentkeztek. 90.000 fő hiányzik a turisztikai ágazatból 2030-ig, akiket képzéssel lehet alkalmassá tenni, másokat vissza kell csábítani külföldről a hazai munkaerőpiacra. Kiemelte, hogy nagy a szakadék az elvárások és a hozzáállás tekintetében a munkáltatók, valamint a munkavállalók gondolkodásában. Kihívást jelent az is, hogy a jelenlegi Z generáció számára majdan elérhető álláslehetőségek 65%-a ma még nem is ismert. Az NTG közös Európai Uniós programja a kutatások alapján egy olyan képzési tervet fog kidolgozni, amely egy folyamatosan idomuló, változó rendszer lesz, ezzel biztosítva a tanulók és munkavállalók számára, hogy az egyre gyorsabban változó világban piacképesek maradhassanak. Gál Pál Zoltán fontosnak tartja, hogy ismét vonzó legyen a szakképzés, és támogatja a kormány „Szakképzés 4.0” programját.

Gál Pál Zoltán

 

Digitális képességek a turizmusban: trendek, partnerség és akcióterv

Javítani kell az iparág imázsát, professzionálisabbá kell tenni, hogy vonzó legyen a tehetséges fiatalok számára – sorolta az EU-s projektekért felelős vezető, Silvia Barbone. Az NTG első kutatási eredményei Magyarország mellett Hollandia, Olaszország, Németország, Spanyolország, Írország, Bulgária, valamint az Egyesült Királyság helyzetét is tükrözik. Ezek feltárták, hogy milyen készségekkel kell, hogy rendelkezzen a szakma új generációja annak érdekében, hogy a turizmus-vendéglátás „jövő-biztos” legyen. Mindez a turisztikai ipar szereplői, a kormányok és a képzési szolgáltatók együttműködésével, összefogásával valósulhat meg. Sheena Carlisle, a Cardiff Metropolitan Egyetem professzora részeredményeket mutatott be a kutatásból. Kiemelte a felsőfokú képzések fontosságát, amely mellett egyre nagyobb szerepet kap a folyamatos önképzés is. Ma már nélkülözhetetlen a digitális innovációk ismerete, az adatelemzés alkalmazása. Egyre nagyobb szükség van a szakmai kreativitásra, hiszen a turisták személyre szabott élményekre vágynak. Az alkalmazkodó képesség különösen fontos a rendkívül színes, a világ minden tájáról érkező vendégkör miatt, és elengedhetetlen a problémamegoldó és vállalkozói készségek megléte. Felméréseik alapján a környezetvédelmi szemléletben is nagy kihívásokra találtak.

Jandala Csilla, a Soproni Egyetem docense és Böröcz Lajos, a VIMOSZ főtitkára előadásában a hazai kutatásokról számolt be, amellyel megmozgatták az egész turisztikai szektort. A környezetvédelem a visszajelzések alapján egyelőre a szelektív hulladékgyűjtésben merül ki, de már nagy sikere van a hazai Zöld Szálloda programnak is. Gyakoriak a papírmentes irodák, kevesen figyelnek azonban a helyi termékek használatára, és a fenntartható közlekedésre. A szociális készségek közül a nyelvtudás, a fejlődésvágy és a kreativitás a legnagyobb hiányosság. A digitális területen végzett kutatások a felszínre hozták, hogy elmaradásunk van többek között az üzleti elemzések, a honlapfejlesztések, a közösségi média kihasználtsága, a mesterséges intelligencia alkalmazásának területén. Jó gyakorlatokat találtak a hazai duális és online képzésre.

A kutatásban részt vevő előadók

 

Digitális kompetenciafejlesztés – a digitális tudás terjesztése

„A legfontosabb az elérhetőség: Magyarországon 3200 település számára biztosítjuk a nagy sávszélességű internet elérését” – kezdte előadását Both Vilmos, a Digitális Jóllét Program (DJP) szakértője, aki hangsúlyozta, hogy céljuk többek között, a magyar versenyképesség támogatása, valamint, hogy a 2020-as évek elejére Magyarország digitális téren az EU tíz legfejlettebb tagállamához tartozzon. A DJP a digitális gazdaság minden összetevőjét fejleszteni kívánja: az infrastruktúrától a kompetenciáig. A turizmus területén javaslatokat tesznek a megosztott eszközökre épülő közlekedés (pl. car sharing) és az elektronikus kereskedelem területén is. Hazánkban 2,5 millió digitális írástudatlan van, így rengeteg a tennivaló. A térítésmentes Digitális Munkaerő Program nemcsak az életminőségüket, hanem a munkaerőpiaci versenyképességüket is erősíti.

 

Digitális trendek a turizmusban

Szabó Áron, a Magyar Turisztikai Ügynökség szálláshelyekért és vendéglátásért felelős igazgatója többek között arról beszélt, hogy korunkban az információs technológia, az adatelemzés és a mobiltechnológia alkalmazása nélkülözhetetlen. Ez a trend a turizmusban is igaz.  A bevezetés előtt álló Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központról elmondta, hogy az NTAK statisztikai adatgyűjtésre és az információ „visszaadására”, elemzésére készül, és a rendszer automatikusan generálja majd a riportokat a digitális technológiának köszönhetően. Ezzel csökkenthető lesz az adminisztráció, növekszik a szektor átláthatósága és az ágazat versenyképessége is erősödik.

2018-ban nagyon sikeres évet zárt a hazai turisztikai szektor, ám ezzel együtt a munkaerőpiaci problémák is fokozottan jelentkeztek – hangzott el a rendezvényen

Fotók: turizmus.com

 

A szakképzés a gazdasági fejlődés motorja

A programot Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára zárta. A vendéglátás, turizmus területén közel 30.000 diák van jelenleg a képzési rendszerben. A szakképzés megújításának stratégiája, a Szakképzés 4.0 a piaci kereslet igényeihez alakítja a képzést, és biztosítja a gazdasági elvárások kiszolgálását. A jelenlegi „kínálat vezérelt” képzési rendszer helyett a jövőben „keresletközpontú” rendszert vezetnek be, amelynek három nagy pillér lesz az alapja: a vonzó környezet, a karrierlehetőség és a naprakész tudás. Mindez a gazdaság szereplőivel együtt érhető el, egy átjárható rendszerben. Sokkal több pályaorientációs lehetőséget biztosítanak a jövőben és egy új ösztöndíjrendszer is segíti majd a hátrányos helyzetű gyerekeket. A rendszerszintű fejlesztés része lesz a digitális tartalmakon túl a pedagógusok digitális képzése is.