A kerékpáros turizmus és a városnéző buszok kihívásai

A Busexpo 2019 részeként immár huszonötödik alkalommal rendezték meg az Országos Személyszállítási Szakmai Konferenciát május 8-án a zsámbéki Drivingcamp Hungary-n. Az esemény plenáris ülésén a közlekedésfejlesztéssel és az autóbuszos személyszállítással összefüggő újdonságok és kormányzati intézkedések mellett a turizmusfejlesztés és a turisztikai mobilitás kérdései is terítékre kerültek.

Több előadás is foglalkozott turisztikai kérdésekkel a „Rögös úton" nevű különjárati szekcióban is, amelynek házigazdája a Magyar Turisztikai Szövetség és a Magyar Utazási Irodák Szövetsége volt. A moderátori feladatot itt Erdei Bálint, a MUISZ alelnöke látta el.

Mitől működik egy márka?

„Akinek kalapács van a kezében, mindent szögnek lát” – ezzel a mondással kezdte előadását Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség, valamint a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke, hozzátéve, hogy az ő „kalapácsa” a kerékpáros turizmus, mindent ebből a szempontból néz. Felidézte a turizmusnak azokat a remek számait és a perspektívákat, amiket délelőtti előadásában Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója is említett. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia pontosan leírja a további fejlődés irányait. Priczinger Péter prezentációjában a kerékpáros turizmus néhány speciális kihívására hívta fel a figyelmet.

Elsőnek azt a kérdést tette fel, mitől működik egy márka? Kevés ember tudna arra a kérdésre válaszolni, hány lakosa van Toszkánának, vagy mekkora a területe. Ha viszont arról érdeklődnénk, ki gondolja úgy, hogy kellemesen ki tudna ott kapcsolódni, valószínűleg tízből kilenc ember jelentkezne. Mit mond egy olasznak az, hogy Tisza-tó? Valószínűleg semmit, és ezen – legalább a kitüntetett desztinációink esetében – változtatni kellene.

Princzinger Péter „kalapácsa” a kerékpáros turizmus

Fotó: Busexpo

A márkaépítésnek több fontos lépése is van: a desztinációnak elérhetőnek kell lennie, abban az értelemben is, hogy megközelíthető legyen légi úton vagy vasúton, és abban az értelemben is, hogy online megtalálható legyen. Ugyanilyen fontos, hogy a desztináció vonzó legyen. A pozitív és a negatív vélemények is azonnal felkerülnek az internetre, és ha sok van az előbbiből, az kialakíthat egy öngerjesztő folyamatot: még jobban látható lesz a márka, még többen jönnek és így tovább. Jó gyakorlatként Alsó-Ausztria és Belgium online jelenlétét említette.

Princzinger Péter felhívta a figyelmet a 2020-ban Magyarországról induló kerékpáros körverseny, a Giro d’Italiára, amit várhatóan 850 millió (!) ember néz majd az Eurosporton. Mivel Budapest turisztikai szempontból is jelentős helyszínein fognak végigtekerni a résztvevők, országimázs szempontjából is nagyon fontos lesz, nem „csak” amiatt az 50-60 ezer vendégéjszaka miatt, amit generálni fog. Ráadásul, a kerékpáros turista – és itt nem csak a nézőkről beszélünk – jó turista, hiszen az átlagnál tovább marad, többet költ, nem csak Budapest érdekli és nem csak nyáron, tehát nagyon jól ellensúlyozza a turizmus területi és időbeli koncentrációját.

Célunk, hogy minél több kerékpáros turistát hozzunk Magyarországra. A németek évente 70 milliárd eurót költenek utazásra, és mi nem árulunk nekik olyan terméket, hogy jöjjenek kerékpározni hozzánk. Megszólíthatóak lennének pedig a családok és az 50+-os „fiatal öregek”, akik lehet, hogy elektromos kerékpárral, de szívesen kirándulnak két keréken. Ehhez sok minden szükséges: szervizpontok, helyek, ahol kerékpárt lehet bérelni, szálláshelyek, transzfer, programok, applikációk. Azok a desztinációk, ahol ez kiemelkedő jelentőségű lehet: a Balaton, a Fertő-tó, a Tisza-tó, a Felső-Tisza, a Velencei-tó (esetleg Budapesttel), és az Eurovelo úthálózat.

Minderre van, és a következő években is lesz forrás, de fontos, hogy az utazási irodák fejlesszenek ilyen csomagokat, „össze kell rakni”, meg kell fogalmazni, mi a Balaton, össze kell hangolni a vasúti és a balatoni hajós menetrendeket. Kerékpáros útvonallal kell összekötni a pontszerű látványosságokat, hiszen egy 30 kilométeres élménytúra kedvéért már távolabbról is érdemes útra kelni.

Szeneczey Balázs szerint jó irányba halad a főváros fejlesztése

Fotó: Busexpo

A főváros új reneszánsza a turistáknak is köszönhető

Szeneczey Balázs, a Főpolgármesteri Hivatal városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettese az autóbuszos városnéző utakkal összefüggő jelenkori kihívásokról és Budapest jövőképéről beszélt. Mint mondta, az elmúlt 8 évet „reneszánszként” emlegetik a főváros életében, ami nem utolsósorban a turistáknak köszönhető. A tömegközlekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy a hálózati lefedettség jó, a járműpark pedig nagyon komoly minőségi javuláson esett át 2010 óta. „Ki lehet jelenteni, hogy a reneszánsz folytatódik, hiszen ebben a pillanatban is több mint száz projekt vár engedélyre” – tette hozzá.

Ami a városnéző buszokat illeti, jelenleg hat üzemeltető 60-90 busza jár a városban. A helyiek nem szeretik, a turisták miatt viszont meg kell tartani ezeket. Viszont, az cél, hogy szabályozottabbá, rendezettebbé váljon a piac, a járműparkra vonatkozó, szigorodó előírásokat tartsák be akár azon az áron is, hogy kevesebb busz jár majd. A személyszállítási törvényt módosították, ősszel írják ki a harmadik koncessziós eljárást a városnéző buszokra.

Szeneczey Balázs szerint jó irányba halad a város fejlesztése, ami nagyrészt a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának köszönhető. Ez elé a testület elé kerül az összes fejlesztés, és így elkerülhetőek lesznek a kétszintű közigazgatási rendszerből adódó átfedések és párhuzamok. Mindezzel főleg a budapesti lakosok járnak majd jól.