A magyarországi zarándokutak turisztikai kapcsolódásai és üzemeltetési modelljei

Mártonné Máthé Kinga és Simonyi Norbert szerzőpáros tanulmánya ­– mely a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai és tudományos folyóirata XVIII. évfolyamának 2. számában jelent meg – többek között annak a kérdésnek a megválaszolására tesz kísérletet, hogy a fent leírt nemzetközi tendencia Magyarországon miért nem figyelhető meg.

A szerzők emellett teljes körűen feltérképezték a turisztikai szolgáltatásokkal kiegészített hazai zarándokút-hálózatot, definiálták a zarándoklatok turisztikai szerepét, valamint lehatárolták a zarándok és a turista közös jellemzőit.

A Magyar Turisztikai Ügynökség számára „A magyarországi zarándokutak turisztikai kapcsolódásai és üzemeltetési modelljei” kutatást a Századvég Alapítvány 2017 decemberében készítette el szoros együttműködésben az Aktív és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgatóság kollégáival.

A zarándokturizmus a turisztikai ágazaton belül évek óta ismert, érdeklődéssel vegyes, ám kissé fenntartásokkal kezelt altermék, melyet a kutatások terén sem támasztott alá semmilyen egzakt adatbázis vagy gazdaságossági számítás. Jellemzően a kulturális turizmus altermékeként, niche termékként kezeli a szakma a zarándokturizmust, annak keresleti és/vagy kínálati elemei és igényei azonban mindezidáig nem kerültek feltárásra.

Nem került felmérésre az sem, vajon ki a hazai zarándokturista, milyen fogyasztói profillal rendelkezik, és mekkora volument képvisel a teljes turisztikai palettán. Az is hiányosságként volt értelmezhető, hogy a szolgáltatói oldalt kik képviselik, áll-e üzleti megfontolás a vállalkozások mögött vagy csupán karitatív cél vezérli a zarándokturisztikai szolgáltatót.

Felmerül a fenntarthatóság kérdése, és az is, hogy az utakat működtető nagyrészt társadalmi célú szervezetek képesek-e a professzionális üzemeltetésre önköltségen, illetve életben maradnának-e az utak és a szervezetek tisztán piaci körülmények között?

A zarándokutak pontos, településszintű helyszínei sem kerültek eddig meghatározásra, a tanulmány erre is kísérletet tesz.

Komoly dilemma a szakmában a zarándokturista valós motivációjának felmérése. Ennek kettős oka van. Egyrészt a turisztikai utazások vallási/világi jellegét nem kizárólag a helyszín határozza meg, hanem inkább az utazó indíttatása (motivációja). Így a komoly vallásos utazó számára az adott hely „szent”, ahol teljesülhetnek lelki/hitéleti elvárásai. Ezek a helyek lehetnek évezredes történelmi célpontok, de szolgálhat vallási turizmus céljául olyan célpont is, melyet a megfelelő közösség „szentesít”. Másrészt a motivációs kutatások jellemző módszertana a zarándokturizmus esetén csak részlegesen használható, hiszen a zarándok ritkán posztol a közösségi oldalakon, lelki indíttatását inkább magában tartja, mintsem kibeszélje. A célcsoport introvertáltabb, mint az átlagos turista.

A teljes tanulmány és Turizmus Bulletin 2018/2-es száma letölthető INNEN.