A munkaerőhiány és a rendezvényipari képzések a Rendezvény Restart fókuszában

Az iparágban jelenlévő munkaerőhiányra reagálva idén a hazai képzési paletta is bemutatkozott, valamint különféle workshopokkal, az elmúlt év újdonságait és sajátosságait bemutató előadásokkal, esettanulmányokkal is gazdagodott a konferencia programja.

A konferencia célja, hogy ismét összehozza a rendezvényipart, és az elmúlt év tapasztalatai alapján tovább építse az összefogást, amellyel az érintett hazai szereplők összehangoltabban, egymás iránt tanúsított több megértéssel, és hasonló szabályozási keretek között tudnak együttműködni.

Május 31-én a Magyar Turisztikai Program Alapítvány másodszor rendezte meg a Rendezvény ReStart konferenciáját a Bálnában

Fotó: Magyar Turisztikai Program Alapítvány

Ennek elősegítésére idén is döntéshozók és szakemberek segítettek megérteni a rendezvényszabályozás és a rendezvényfinanszírozás rendszerét, lekövetni annak változásait, ütköztetve a döntéshozók és a szakmában dolgozók tapasztalatait a témában.

Flash-díj, amely összeköti a rendezvényszakmát

A Rendezvény Restarton bemutatták a Flash-díjat is. A MaReSz által bevezetett megújított díjazási rendszer célja, hogy bemutassa a rendezvényszakma komplexitását, a magyar szervezők és szolgáltatók izgalmas, előremutató rendezvénymegoldásait. Emellett cél az is, hogy ez az új, hiánypótló szakmai elismerés felkerüljön az ország kreatív szakmai díjainak palettájára, nemzetközi porondra emelve ezzel a magyar rendezvényszervezési szaktudást.

A díjrendszer részleteiről, a pályázás menetéről Horváthné Zsigmond Eszter, a MaReSz főtitkára, valamint együttműködő partnerük, a Hello Agency képviseletében Urbán Luca adott tájékoztatást. 2022-ben hat különböző kategóriában várják a pályázatokat, melyeket szakmai zsűri bírál el. Ezek az Év eseménye (B2B, B2C, és belső kommunikációs rendezvények), az Év rendezvényhelyszíne, az Év catering szolgáltatása, az Év stand/event design kivitelezése (Év standja és Év event design kivitelezése), az Év technikai szolgáltatása és az Év kiegészítő rendezvényszolgáltatása. Három különdíjat is kiosztanak, a Flashbacket, mely a MaReSz életműdíja, a Fresh innovációs különdíjat, valamint a Digital Event különdíjat.

Globális rendezvények tapasztalatai

Emellett fontos szerepet kapott a konferencián a tudásmegosztás is, továbbá az elmúlt év tapasztalatainak megvitatása esettanulmányokon keresztül. Czifra Boglárka (Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Kft.) és Szántó Dávid (Magyar Úszó Szövetség) arról beszéltek például, hogyan lehet rövid idő, konkrétan fél év alatt nemzetközi sporteseményt rendezni, és bemutatták a vizes vb szervezésének kihívásait is.

Ezután a globális rendezvényformátumok kerültek előtérbe, Fiák Krisztina (Magyar Turisztikai Ügynökség), Hamvas Zoltán (Magyar Bocuse d'Or Akadémia), Holub Katalin (Magyar Kongresszusi Iroda) és Lobenwein Norbert (VOLT Produkció) Stumpf András moderálásával. beszélgettek a nagy, nemzetközi rendezvényekről amelyeket az utóbbi időben hazánkban rendeztek.

Először az MTV EMA gála szervezése és lebonyolítása került szóba. Fiák Krisztina elmondta, hogy a szervezést 2-3 évnyi tervezés, egyeztetés előzte meg, de Lobenwein Norbert, aki szintén részt vett a rendezvény lebonyolításában, már évekkel korábban részt vett az EMA-díjátadókon és gyűjtötte a tapasztalatokat. A koronavírus-járvány átírta a terveket, így a 2020-as évben digitálisan rendezték meg, 2021-ben azonban már élőben vehettek részt a magyarok és az EMA miatt ide utazó külföldiek a gálaműsoron és a kapcsolódó rendezvényeken. Elhangzott, hogy az ilyen globális rendezvények vonzzák az embereket, a hatásukra sokkal többen érkeznek az országba, olyanok is, akik egyébként nem Magyarországot választanák turisztikai desztinációként.

A programok között fontos szerepet kapott a tudásmegosztás és az elmúlt év tapasztalatainak megvitatása esettanulmányokon keresztül

Fotó: Magyar Turisztikai Program Alapítvány

Fiák Krisztina hozzátette, hogy a rendezvényben több vidéki nagyváros is részt vett, ott is látványosan, 20-30 százalékkal nőtt a turisták száma és a közösségi médiás utóélete is nagyon élénk volt. Arra a kérdésre, hogy mennyire szólhattak bele a rendezvény szervezésébe, elmondta, hogy a műsorpontokon, fellépőkön nem változtathattak, de a helyszíneket javasolhatták, így például a Hősök terén felépített World Stage-t is, melynek kifejezetten nagy sikere volt.

Hamvas Zoltán a Bocuse d’Or szervezéséről elmondta, hogy már a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején álmodoztak róla, de a 2010-es évekig nem kerültek a közelébe, hogy megrendezhessék az eseményt. Azóta Budapesten kétszer sikerült a kontinentális döntőjét megrendezni a versenynek, utoljára tavaly. Sokat számított az is, hogy a Hungexpo volt a rendezvény helyszíne. Hozzátette, hogy egy hasonló rendezvény jó lehetőség arra, hogy bemutassuk Magyarországot a világnak és átfogó képet adjuk hazánkról a médián keresztül, ösztönözve arra az embereket, hogy meglátogassák. Külön kiemelte pozitívumként, hogy egy francia stílusú rendezvénybe is sikerült egyedi jegyeket belevinni, a magyar csapat pedig a lehető legjobb körülmények között versenyezhetett, hazai pályán. Hamvas Zoltán álma, hogy az idei Michelin Guide átadóját (melyben már vidéki éttermek is szerepelnek majd), egy gála kísérné majd az ősszel.

A Rendezvény ReStart konferencia a szakmai beszámolókkal kezdődött, majd szekcióbeszélgetések következtek

Fotó: Magyar Turisztikai Program Alapítvány

Holub Katalin a konferenciák és üzleti rendezvények szervezéséről számolt be, melyeket a két éve újjáéledő Magyar Kongresszusi Iroda hozott Magyarországra. Elmondta, hogy egy sikeres rendezvénypályázat nagyon pozitív hatással van a vendégéjszaka számokra és a turisztikai bevételekre is, így egy-egy rendezvény kiadása többszörösen is megtérülhet. Az MKI-nál nemzetközi szinten figyelik a trendeket a rendezvényszervezés területén: ahhoz, hogy sikeres legyen egy pályázat, manapság például elengedhetetlen a fenntarthatóság, de fontos pont, hogy újszerű, trendi rendezvényeket szervezzenek, akár a hagyományosabb, szövetségi világban is. Beszélt még a digitális, hibrid és személyes rendezvények pro és kontra érveiről is és arról, hogy legnagyobb álma, hogy egy nagyszabású, dedikált tudományos eseményt hozzanak az országba, ahol a fellelhető legfrissebb tudást mutatnák be.

Oktatási térkép a munkaerőhiány ellen

A munkaerőhiány okozta problémákra reagálva idén először a hazai képzési paletta is bemutatkozott a Rendezvény Restarton – a középiskoláktól a felnőttoktatáson át a felsőoktatásig –, hogy ezek megismertetésével hosszú távon elősegítsék a munkaerőhiány csökkentését.

Szőnyi Eszter, a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ munkatársa elmondta, az MTPA felkérésére idén tavasszal kezdték el elkészíteni az “oktatási-képzési térképet”, ami feltárja a rendezvényipar számára releváns közép-, felnőtt- és felsőoktatási képzéseket Magyarországon. Az előadás során az iparági szereplők – a potenciális munkáltatók – információt szerezhettek arról, hogy itthon milyen képzéstípusok léteznek és ezek milyen képzést nyújtanak. Emellett az előadás bemutatta a képzésen résztvevőkre, a szakmában való elhelyezkedés tendenciáira és a képzések során átadott kompetenciákra fókuszáló kvalitatív kutatás előzetes eredményeit is.

A munkaerőhiány okozta problémákra reagálva idén először a hazai képzési paletta is bemutatkozott a Rendezvény Restarton

Fotó: Magyar Turisztikai Program Alapítvány

Szőnyi Eszter elmondta, hogy összesen 97 képzést azonosítottak 54 intézményben és 22 településen. Ezeknek több min 80 százaléka ad rendezvényszervezés képzést, leginkább azért, mert a felsőoktatás 59 százalékban képviselteti magát (57 képzés), ahol a rendezvényszervezés oktatása az általános, míg a szakképzés és a felnőttképzés területén inkább a színház- és rendezvénytechnikát oktatják. Szakképzésből 5 található az országban, míg felnőttképzésből 35. Utóbbinak 66 százaléka ad rendezvényszervezési képesítést. Összesen 7 rendezvényszakmát tanulhatunk ki az országban, a képzések között pedig 19 szakképesítést ad, 3 részszakma, 4 pedig tanúsítvánnyal fejeződik be.

Szőnyi Eszter kitért a kvalitatív kutatás előzetes eredményeire is. Eddig öt interjút készítettek, így ezek leginkább jelzésértékű, nem általános megállapítások. A válaszadók elmondták, hogy a képzéseken fontos a szakmával a kapcsolat, a gyakorlatorientáltság és hogy a szakmában dolgozó akár (vendég)oktatóként is részt vegyenek az oktatásban. A legtöbb embernek, aki ezeket a képzéseket választja, a papír megszerzése a fontos, sokan rendelkeznek már szakmai tapasztalattal, ez egy pluszt ad nekik. Hozzátette azonban, hogy a munkáltatók szempontjából a szakmai tapasztalat és az alapképzések a legfontosabbak, a végzettség kevésbé. A rendezvényszervezésben amúgy is az on-the-job learning, vagyis a munka során megszerzett tudás, tapasztalat a jellemzőbb.

A szakember azt is elmondta, hogy sajnos nincs rendszerszintű utánkövetés, így nem tudják, hányan helyezkednek el a szakmában és mennyien maradnak később benne. Az általános nézőpont azonban jelenleg az, hogy aki akar, el tud helyezkedni a rendezvényszakmában.

A szakmai képzések legnagyobb kihívásaiként azt említették a válaszadók, hogy a legtöbb képzés nem elég gyakorlatias, sok nehézség van az akkreditációval és a követelmények is korlátokat jelentenek. Azonban lehetőségeket is adnak az előrelépésre: új képzésekkel továbbképzik a már a szakmában dolgozókat, akiknek igényük van a folyamatos tudásfrissítésre és képzett pályakezdőkkel látják el az iparágat, akik ugyan nem tudják teljesen megoldani a munkaerőhiányt, de fontos pontjai a helyzet javításának.