A rendezvényszervezés jövőjéről tartott konferenciát a MaReSz

Az Event Touch az egyetlen – csak rendezvényszervezéssel és annak minden területével foglalkozó – konferencia és kiállítás Magyarországon, melyet a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) két évente rendez meg. Az eredetileg 2021-re tervezett eseményt a pandémia okán elhalasztották, de így az elmúlt két év tapasztalataival felvértezve találkozhatott ismét személyesen a rendezvényszakma. A konferencia fő fókusza a MICE szakma jövője volt és annak adaptálódása a megváltozott körülményekhez.

A szakmai konferenciát Ganczer Gábor, a MaReSz elnöke, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg. Beszédében elmondta, nagy öröm számára, hogy a rendezvényszakma két év után újraéled és hogy kibírta az elmúlt, nehézségekkel tűzdelt időszakot. A Hungexpo sem tétlenkedett a kényszerszünet alatt, az utóbbi 20 év legnagyobb üzleti turisztikai beruházásával várta vissza a szakmát: megépült az új kongresszusi központ, ami európai színvonalon képes kiszolgálni a szakmát.

Az Event Touch konferenciát a Hungexpo új kongresszusi központjában tartották

Fotó: MaReSz

A konferencia plenáris előadásokkal folytatódott Zsigmond Eszternek, a MaReSz főtitkárának moderálásával.

A hazai MICE szektor helyzete és perspektívái

Első előadóként Békefi Anna, a Magyar Kongresszusi Iroda vezetője a MICE szektor helyzetéről, átalakításáról és perspektíváiról beszélt, bemutatva a két éve alakult Kongresszusi Iroda munkáját, terveit is. Szavai szerint legfőbb szerepük, hogy hidat képezzenek a szakmai szereplők, a szolgáltatók és a megrendelők között, és hogy szakmaiságon alapuló párbeszédeket indítsanak. Szóba kerültek az elmúlt időszak nehézségei: a piac leállása, az első újra befutó ajánlatokig eltelt idő, a krízishelyzet, a munkaerőhiány és a személyes kapcsolat elvesztése is.

Békefi Anna a MICE szektor helyzetéről, átalakításáról és perspektíváiról beszélt

Fotó: turizmus.com

Az ügyvezető kitért arra is, hogyan lehetne átalakítani és kibővíteni a szakmai lehetőségeket, hogy minél hatékonyabban működhessen a MICE szektor Magyarországon. Első pontnak jelölte meg MICE szó átértelmezését, hogy ne csak az incentive-re koncentráljon, hanem komplexen a meetings industryra, vagyis a nemzetközi konferencia- és üzleti rendezvények iparára. A könnyebb tervezhetőség, kiszámíthatóság érdekében pedig érdemes hosszabb időszakokban, négy években gondolkozni, nem pedig gyors eredményeket várni – jegyezte meg.

Restart a nemzetközi piacon

Ivo J. Franschitz (ENITED Business Events) a MICE szektor nemzetközi újraindításának lépéseiről, nehézségeiről beszélt. Tapasztalatai szerint minden országban egy “hullámvasúttal” ért fel az újraindulás, hiszen újra kellett kalibrálni az egész rendezvényszakmát az állandóan változó kapacitás és források miatt. Ebben a még ma is folytatódó folyamatban segít, ha megosztják egymással tapasztalataikat a szakmai résztvevők, párbeszédeket kezdeményeznek és ahelyett hogy megpróbálnák megváltoztatni a szakma irányát, próbálnak adaptálódni. Hozzá kell szokni a rendezvények új formátumokban, új platformokon történő megrendezéséhez is, a jövőben ugyanis minden bizonnyal velünk marad majd mind az online, mind a személyes és a hibrid rendezvényforma is. A legfontosabb, hogy a keresetet és a kínálatot is figyelembe véve próbálják a rendezvényszervezők megtalálni a legjobb formátumot.

A rendezvényszervezés jövője – lehetséges forgatókönyvek

Rab Árpád jövőkutató a rendezvényszakma fejlődésének lehetséges forgatókönyveiről és az ehhez igazítható tervekről tartott előadást. Hangsúlyozta: ahogy változik körülöttünk a világ az újabb és újabb technológiák mentén, úgy mi magunk is változunk, ezért a rendezvényszervezés jövője is olyan lesz, amilyenné mi alakítjuk.

A digitális megoldások mellett fontos a környezetet és az aktuális kihívásokat is figyelni, és azt, hogy mi a leghatékonyabb megoldás egy-egy rendezvény megszervezésére. Bármerre indul is azonban a szektor, minden szakértő szerint nő, bővül és megváltozik majd, így egyre okosabban kell szervezni a jövő rendezvényeit. A hallgatóságot ma már aktív szereplővé kell tenni, akár egy applikációval, akár azzal, hogy bevonjuk őket az esemény elő- és utóéletébe. Hangsúlyozta, hogy a befektetett idő, a személyes részvétel a hallgatóság részéről bizalmi kérdés lesz, így fontos, hogy élményt, vagy többletértéket adjon egy-egy rendezvény: egyfajta jutalomként, bónuszként tekintsenek rá a vendégek.

Generációk együttműködése a munkában

Steigervald Krisztián (SteiGen) a különböző generációk közötti különbségekről és a munkában történő együttműködésükről tartott előadást. Hangsúlyozta, attól függően, hogy ki mikor született, milyen élményekkel, technológiával nőtt fel, más-más képességekkel rendelkezik. A fiatalabb generációk nehezebben tudnak a korábbi generációk élményeivel azonosulni, így fontos, hogy a veteránok, illetve a baby boomerek ne összehasonlítsák az élményeiket, hanem próbálják elmondani, ők milyen megoldással oldottak meg valamit, ötleteljenek együtt.

Steigervald Krisztián a különböző generációk munkahelyi együttműködéséről tartott előadást

Fotó: turizmus.com

Ez munkáltató–munkavállaló szinten is fontos, hiszen a 20. században született vezetők nehezen találják meg a hangot a 21. században született munkavállalóikkal a közös élmények hiánya miatt. Ha rendezvényekről beszélünk, a legfontosabb, hogy a rendezvény kommunikációjában megtaláljuk az egy-egy generációra jellemző hívószót: a veteránoknak ez például a biztonságos rendezvény.

Az Event Touch konferencia az előadások után kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódott, majd a délután folyamán szekcióülésekkel fejeződött be, ahol gasztronómiai, technológiai, értékesítési, jogi és gazdasági, ügynökségi, és HR szekciókban tudhattak meg többet a rendezvényszakma jelenéről, jövőjéről, kihívásairól és megoldásairól a résztvevők.