A szakma bevonásával készül a Budapesti Turizmusfejlesztési Stratégia

A szervezet igazgatója, Faix Csaba bevezetőjében elmondta, nem titkolt céljuk az egyeztetéssel, hogy „ötleteket, tudást lopjanak el” a szakma meghívott képviselőitől, melyeket majd beépítenek a készülő stratégiába.

A tervek szerint ez egy olyan dokumentum lesz, amely hangsúlyozottan nem a fióknak készül, és igyekeznek gyakorlatias megközelítést alkalmazni.

Sokszínű, biztonságos, fenntartható

A fővárosi turizmusfejlesztési stratégia alapvetően 2030-ig szól majd, és összhangban lesz a szintén 2030-ig érvényes Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával, bár Faix Csaba szerint az elsődleges cél a következő öt évre szóló célok meghatározása, illetve ennek részeként egy két évre szóló poszt-Covid-stratégia megalkotása.

Száznál is többen vettek részt a Budapesti Turizmusfejlesztési Stratégiáról rendezett online egyeztetésen

Fotó: turizmus.com

Az első fázisban készül egy helyzetelemzés, melynek keretében 60-80 interjút készítenek szakemberekkel, a nagy szakmai szövetségek képviselőivel pedig heti egyeztetések zajlanak.

A stratégia három részből fog állni, az attrakciók és a jogszabályi környezet meghatározása mellett egy marketingkommunikációs stratégiát foglal magában, ezek közül főleg az utóbbi a Budapest Brand dolga. A stratégia arra a három márkapillérre épül majd, amin a főváros kommunikációja is alapul: sokszínű, biztonságos és fenntartható – emelte ki Faix Csaba. Alapelem lesz az akadálymentesség, továbbá a belföld turizmus önálló fejezetet kap a stratégiában.

Neustadtl Dániel, a Budapest Brand tavaly novemberben kinevezett turizmusfejlesztési és partnerségi divízióvezetője úgy fogalmazott, hogy "mindaz, ami a budapesti turizmusban az elmúlt 30 évben történt, a ti eredményetek, és nem valamilyen stratégia eredménye.”

A vállalkozók, szolgáltatók hozták létre, a jó és a rossz részét is. Ezt szeretnénk továbbvinni. Ez egy szolgáltatószervezet, amely a ti munkátokat tudja támogatni, figyelembe véve a lakosok igényeit és a turisták érdekeit is" – tette hozzá.

Neustadtl Dániel elmondta azt is, hogy konkrét mérőszámokat is – vendégéjszakaszám, idegenforgalmi adóbevételek, átlagos költés növekedése – meg fognak határozni, de olyan „szoft” célokat is megfogalmaznak, hogyan lehet mindezt összhangba hozni az itt élők érdekeivel.

A stratégiában meg fog jelenni célként a turisták túlzott belvárosi koncentrációjának széttolása, a külső kerületek, város környéki zöld területek bevonása a város turizmusába. Ehhez alapul veszik a Magyar Turisztikai Ügynökségnél kidolgozott Grand Budapest koncepciót.

A jelenlegi 2,6 éjszakás átlagos tartózkodási idő a város környéki kirándulásokkal, például kerékpáros túrákkal könnyen növelhető.

A bevezető gondolatok után a szakmai résztvevői kérdéseire, felvetéseire reagáltak a Budapest Brand vezetői. Mivel a közel kétórás egyeztetésen több tucat téma felmerült, az alábbiakban ezek közül csak a legérdekesebbeket emeljük ki.

Faix Csaba egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a különböző engedélyek kiadását gyorsítsák és kiszámíthatóbbá tegyék, ahogy ezt a szakmai szervezetek is kérték. A cél, hogy az engedélyeket ne fél, hanem mondjuk három évre lehessen kiadni, mert így könnyebben mernek fejlesztésekbe belevágni a vállalkozók.

A stratégiaalkotás keretében már elkezdték a főváros egyedi vonzerőinek a felmérését is, meglepő módon, mondja Neustadtl Dániel, a Budát és Pestet összekötő Duna folyó fekvésén kívül „nagy a szórás”, a kultúrától a bulivárosig, sokféle ötlet felmerül.

A jövőben a város kiemelt figyelmet fordít a fogyatékossággal élő turisták életének megkönnyítésére, a stratégiát az Access4U nevű szervezet fogja auditálni, ők konkrét ötleteket is adnak az akadálymentesítéshez.

Egy felvetésre válaszul Faix Csaba elmondta, hogy nem fogják felszámolni a Vörösmarty téri vásár évtizedes hagyományát. Eseménystratégiájuk arra épül, hogy a különböző kerületi rendezvényekbe be tudnak szállni társrendezőként, hogy az adott esemény szintet tudjon lépni.

Szeretnénk a belvárosból kimozdítani súlypontot – erősítette meg Faix Csaba.

A decentralizációt segítheti az az elképzelés, miszerint a várostervezés során a különböző turizmusformák – pl. buliturizmus, bevásárlóturizmus – számára külön zónákat hozna létre a főváros.

Neustadtl Dániel megerősítette, hogy piaci igényekre reagálva össze fogják újra állítani a fővárosi rendezvénynaptárat a Budapesti Kongresszusi Irodával és az MTÜ-vel közösen.

A Budapest Brand nZrt-vel kapcsolatban Faix Csaba kiemelte, hogy a turisztikai divíziót egy sales alapú szervezetté alakítják, a bevételek egyik fontos eleme a turisztikai városkártya, amelynek folyik a digitális továbbfejlesztése. A digitális változat többnyelvű lesz, egyik célja a turisták teljes körű tájékoztatása, másik célja minél több szolgáltatás értékesítése. Igyekeznek majd kiszűrni a nem tisztességes szolgáltatókat.

Megújul a kártyarendszer, mire jönnek a turisták

Faix Csaba azt is elmondta, hogy nem számítanak arra, hogy ezen a nyáron túl sok turista tűnne fel a városban, de őszre, mire jönnek a turisták, addigra kész lesz a kártyarendszer, addigra a budapestinfo.hu oldal is megújul, sokkal szolgáltatóközpontúbb tartalommal.

Az eddigi interjúkból az derült ki, hogy a szakemberek szerint 2022-2026 között érheti utol magát a budapesti turizmus.

Ha a járványhelyzet kedvezően alakul, akkor készen állnak arra, hogy 2-3 hónappal a turizmus feléledése előtt elindítsanak egy intenzív kampányt az MTÜ-vel közösen.

A 30 közterületi információs pulttal kapcsolatban Faix Csaba elmondta, hogy a korábbi külsős üzemeltetői szerződés lejár, ezért új tendert írnak majd ki, amelyen bárki indulhat. A Budapest Brand nem tudja saját erőforrásaiból üzemeltetni ezeket, hangzott el.

Szóba került még a lakosság turizmussal kapcsolatos érzékenyítésének kérdése, erre a célra évi 1-2 rendezvényt terveznek, amire a szolgáltatók meghívják a lakosokat.

A segwayekkel kapcsolatban elhangzott, hogy a Budapesti Közlekedési Központban készül egy koncepció, egy ún. mikromobilitási ponthálózat létrehozása lehet a megoldás.

A mennyiségi vagy minőségi turizmus felvetésre Neustadtl Dániel azt válaszolta, hogy nem kell éles határvonalat húzni a kettő közé, ráadásul alapvetően a szolgáltatók színvonala hozza magával a megfelelő vendégkört.

Faix Csaba szerint természetesen stratégiai cél a magas költésű vendégek számának növelése, de a következő 2-3 évben bárki, csak jöjjön.

„Most nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne jöjjenek a legénybúcsús vendégek.” A forintgyengülés miatt ez most nem is várható.

A belföldi turizmusról szólva Faix Csaba elismerte, hogy a tavaly nyáron bevetett Restart kártya kudarc volt. Ugyanakkor nem vetették el, megújítják, most egyeztetnek a szállodákkal az igénybe vezető kedvezményekről, a korábbi Winter Invitation kampány konstrukciót igyekeznek újjáéleszteni.

A szakmai kommunikáció élénkítése céljából legkésőbb áprilistól heti turisztikai törzsasztalt terveznek, mindig más ágazatok képviselőinek részvételével.

Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ha pünkösd környékén nyitás lesz a turizmusban, akkor addigra elő kellene készíteni gyors, hatásos akciókat bel- és külföldön.

Faix elmondta, hogy a stratégiával párhuzamosan készülnek ezek az ajánlatok, és emlékeztetett, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen tervezik ezt akciót, amely a főváros üzeneteivel fog indulni.