A fenti megállapítással indul a Marton Zsuzsanna – Birkner Zoltán – Keller Krisztina – Berkesné Rodek Nóra szerzők által jegyzett tanulmány, mely a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai és tudományos folyóirata XVIII. évfolyamának 2. számában jelent meg.

A kutatás kifejti: a turisztikai desztinációkat sújtó katasztrófákra, krízishelyzetekre történő felkészülésben, és az azokat követő válságkezelésben a megfelelő menedzsment- és marketingszemlélet alkalmazása a szektor további „sérülésének” megakadályozását, illetve mielőbbi helyreállítását célozza.

Az évezredes múltra visszatekintő iparág, a turizmus, az idők folyamán egy olyan globális jelenséggé nőtte ki magát, mely a világpiaci export 7%-át, a GDP 10%-át tette ki 2016-ban. A gazdasági mutatók az előrejelzések szerint a következő években még kedvezőbb képet mutatnak majd (UNWTO 2017, WTTC 2017, UNWTO 2018).

Számos régió gazdaságában a turizmusipar jelenti az egyetlen fő bevételi forrást, így egyértelműen kijelenthető, hogy a turisták biztonságának és védelmének garantálása stratégiai fontosságú célként kell, hogy megjelenjen a turisztikai desztinációk stratégiájában, és a szolgáltatók üzletpolitikájában.

Számos régió gazdaságában a turizmusipar jelenti az egyetlen fő bevételi forrást

Fotó: pixabay

A tanulmány a turizmusbiztonság szemszögéből ismerteti a szakirodalom releváns elméleti megközelítéseit és modelljeit, melyek hozzájárulnak a turizmusbiztonság fenntartásához vagy megteremtéséhez. A katasztrófák – akár természeti eredetűek, akár emberi beavatkozás eredményezi őket (például terrortámadások) – minden felkészülés ellenére váratlanul érik a turisztikai desztinációkat, és fenyegetik a turizmusbiztonságot.

A turisták biztonságán túl a desztinációk élővilágát és infrastruktúráját ért pusztítások, illetve a turistaforgalom visszaesése olyan negatív következményei a katasztrófáknak, melyek helyreállítása rengeteg terhet (pénzügyi és idő ráfordítás) ró a desztinációkra.

A krízist és negatív hatásait a turisztikai döntéshozók, turisztikai szervezetek kríziskommunikációs modellek alkalmazásával és tervek előkészítésével tudják mérsékelni. Egy-egy súlyos katasztrófahelyzet olyan kitörési pontként szolgálhat a desztinációknak, mely innovatív megoldásokat, újrapozicionálási stratégiákat, új partnerkapcsolatokat és együttműködéseket vonhat maga után.

A tanulmányt és a teljes lapszámot letöltheti IDE kattintva.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!