Konferencia a turizmusfejlesztés gazdaságélénkítő hatásáról

Forrás: turizmus.com

 2017. december 15. 13:28

A Budapesti Corvinus Egyetem adott otthont a rendezvénynek december 14-én.

A BCE MMI Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont szervezésében, december 14-én került sor „A turizmusfejlesztések gazdaságélénkítő hatása – Hogyan éljünk a lehetőségekkel?” című szakmai konferenciára, amelyen bemutatkozott a kar új, turisztikai fejlesztési menedzser képzése is.

Telt ház előtt zajlott a rendezvény

Fotó: BCE MMI

Zoltayné Paprika Zita, a BCE Gazdaságtudományi Karának dékánja köszöntőjében a kar hazai és nemzetközi sikereiről számolt be. A dékán kiemelte: a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában foglaltak szerint 2030-ig 100 ezer új munkahely keletkezik a turizmusban, amelyből 15-20 ezer felsőfokú képzettséget igényel. Ezeknek az elvárásoknak igyekszik az egyetem elébe menni, és biztosítani az új kihívásoknak megfelelő szakemberek képzését, mind a prémium szegmensben (PHD képzés), mind a posztgraduális képzésekkel. A Turizmus Továbbképző és Kutató Központ a cél érdekében a szakma szereplőivel szoros együttműködést valósít meg.

Szalay-Bobroviczky Alexandra főpolgármester-helyettes Budapest turizmusának dinamikus növekedésével kapcsolatban felhívta a figyelmet azon veszélyekre, amelyekkel Európa legnépszerűbb turisztikai desztinációi küzdenek. A turisták és a helyi lakosok kapcsolatának kiegyensúlyozása, egy város élhető mivoltának megőrzése elsősorban a városvezetés feladata. A megoldás a minőségi és kifejezetten Budapestre jellemző turizmus támogatása, amelyhez elengedhetetlen, hogy a jövő szakemberei számára már most elinduljanak a megfelelő képzések.

Szilágyi Anna, az MTÜ szakmai és módszertani ügyekért felelős igazgatója a turisztikai fejlesztések főbb irányairól, logikájáról, a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek lehetőségeiről beszélt. Mint ismeretes, a turizmus térbeli és időbeli koncentrációjának csökkentését a szervezet elsősorban a desztinációs szemléletű fejlesztésekkel kívánja elérni. A szakember elmondta, hogy megkezdték a csatlakozás óta megvalósult EU-s fejlesztések vizsgálatát, és az eddig górcső alá vett, 2004 és 2006 között megvalósult projektek esetében elkeserítő eredményre jutottak.

Az ebben az időszakban támogatott projektek egy része mára megszűnt, másik része ugyan továbbra is turisztikai céllal funkcionál, de csak nagyjából 20%-a működik olyan módon, hogy közben térségi integráló hatást is el tudott érni, márpedig elsősorban azok a projektek tekinthetők támogatásra érdemesnek, amelyek saját magukon túlmutató, „spill over” hatást tudnak generálni és amelyek kapcsolódnak az adott térség kínálati elemeihez.

Az igazgató emlékeztetett, a tavaly év végén törvény által kiemelt térségek nem közigazgatási, hanem turisztikai szempontból értelmezendő egységek, az ezen területeken tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása zajlik. A Balaton, Sopron-Fertő, Dunakanyar, Debrecen-Hortobágy-Tisza-tó, a Felső-Tisza vidéke és Tokaj kiemelt területek mellett folyamatosan dolgoznak a többi kiemelt térség lehatárolásán. A szakember kiemelte, hogy a határ melletti kiemelt fejlesztési területek esetében határon átnyúló gondolkodás szükséges.

Princzinger Péter, az MTÜ vezérigazgató-helyettese a kiemelt fejlesztési térségeken kívül eső desztinációk lehetőségeiről beszélt. Ezeken a területeken elsősorban a hálózatba kapcsolható attrakciók, pl. Világörökségi helyszínek, vízi közlekedési útvonalak, kastélyok, kerékpáros turisztikai fejlesztések juthatnak forráshoz. Példaként említette a támogatható projektek között azokat a sporteseményeket is, amelyek turisztikai attrakciókká fejleszthetők.

A 2011-es önkormányzati törvény – amelynek alapján az állam átvette a klasszikus közhatalmi és hatósági feladatok többségét – hatására az önkormányzatok tevékenységében erősödött, illetve erősödhet a lokális szolgáltató, közösségfejlesztő karakter. Ezzel összefüggésben jelentősen módosul a településfejlesztés fogalom tartalma, hangsúlyos kérdéssé vált, illetve válik a település pozicionálásának, a stratégiaalkotásnak és a márkázásnak a képessége.

A rendezvény első kerekasztal-beszélgetésében Simon András moderálásával Nagy Júlia a Bükki Nemzeti Parktól, Horváth Orsolya a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft-től, Hirschberg Attila a Magyar Limes Szövetségtől és Náray Vilmos a Magyar Dragon Szövetségtől beszélgetett az önkormányzatok, szakmai- és non-profit szervezetek és az NTS kapcsolódási pontjairól, az állam és a turisztikai szolgáltatók szerepvállalásának megosztásáról.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy az állami szerepvállalást az ország turisztikai pozicionálásában és a humánerőforrás-problémák megoldásában kiemelten fontosnak tartják. A desztinációs szint és az állam együttgondolkodásához mindkét fél részéről nyitottság szükséges, adta meg a beszélgetés végszavát Horváth Orsolya.

Berta Zsolt, Mórahalom turisztikai menedzsere bemutatta egy húsz évvel ezelőtt turisztikailag érdektelen település nagy ívű, s fenntartható fejlesztésének folyamatát. Bemutatta a város attrakcióit és beszámolt turizmusának sikereiről.

A konferencia második felében Sváby András megosztotta tapasztalatait egy új vendéglátó egység indításáról, vendéglátói tapasztalat nélkül, illetve annak kommunikációs kihívásairól.

Fiáth Attila, a BCE docense a bor és a turizmus értékalapú kapcsolatrendszeréről tartott előadást. Elmondta, hogy mivel Magyarországnak nincsen vezető szőlőfajtája, ezért a kommunikáció középpontjába a rendezett sokszínűséget kell helyezni. Bemutatta a magyar bor értékpiramisát, amelynek csúcsán a Tokaji Aszú áll, s amely keretet ad a hazai borkínálat struktúrába rendezéséhez.

Hegedűs Attila, a BDO Magyarország ügyvezető igazgatója Szállodafejlesztés vs. termékfejlesztés címmel tartott előadásából a közönség képet kaphatott a szállodafejlesztési trendekről, illetve a magyarországi szállodafejlesztések volumenéről.

A konferencia második kerekasztal-beszélgetésén Boros László (Büki Gyógyfürdő Zrt.), Csapodi Balázs (Pannon Gasztronómia Akadémia, Kistücsök Étterem), Erdei Bálint (MUISZ, Cityrama) és Flesch Tamás (Continental Group, MSZÉSZ) vitatták meg, hogy mit várnak a komplex desztinációfejlesztésektől, illetve mit gondolnak a fokozott állami szerepvállalásról.

Az első témakörben a szakemberek kívánatos célként említették a szezonalitás és a térbeli koncentráció csökkentését. Az állami szerepvállalással kapcsolatban a beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jogszabályi környezet több ponton változtatásra szorul és ezek a változtatások csak a szakma bevonásával lehetnek sikeresek. Az államtól ezen kívül még az alábbi területeken várnak megoldásokat a szakemberek: Boros László az gyógyfürdők áfacsökkentésének kérdését, az adatszolgáltatási szabályok optimalizálását és a turisztikai pozicionálást említette, Csapodi Balázs a szakirányú közép- és felsőfokú oktatás minőségének javítását emelte ki.

Erdei Bálint kifejtette, hogy közös gondolkodást várnak a marketingirányok meghatározásában is, illetve fontosnak tartják, hogy az utazásszervező szakma jó előre értesülhessen, s így alkalmazkodhasson a nemzeti marketingtervezetekhez. Az utazásszervezők számára a hiányzó statisztikai rendszer és az ellenőrzési eljárások és felelősségi körök pontos meghatározása is probléma. A MUISZ-elnök felvetette a konferencia-központ hiányának problematikáját is, amely évtizedek óta szerepel az állami ígéretek palettáján.

Flesch Tamás is a konferenciaközpontot és a ferihegyi gyorsvasutat emelte ki a szükséges állami fejlesztések közül. Habár az állami szálloda-beruházások ötletét nem üdvözli, a Kisfaludy-programot igen, hiszen a budapesti szállodafejlesztésekkel ellentétben, amelyek megállnak a lábukon, a vidékiekhez szükséges a támogatás.

Jászberényi Melinda, a BCE docense, a konferencia szervezője a tanácskozás végén felhívta a figyelmet az egyetem szakirányú továbbképzéseire. Ősszel elindult az egy éves, posztgraduális kulturális turisztikai menedzser képzés, amely a nem gazdasági/turisztikai területen végzettek számára jelenthet átképzési lehetőséget. A jó nyelvismerettel rendelkező hallgatók jó bázist jelenthetnek a turisztikai munkaerőpiac számára, fejtette ki a szakember.

A konferencia aktualitását az NST szakmai körben történő megvitatása mellett a turisztikai fejlesztési menedzser képzés indulása adta, amelynek fő célja a turizmus új kihívásainak megfelelő, aktuális – a konferencia tematikájára rímelő – ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése. A februárban induló képzésre január 15-ig lehet jelentkezni.

Kapcsolódó cikkek