A turizmusos hallgatók fele BGE-s

Többek között ez is elhangzott azon a beszélgetésen, amelyre Lugasi Andrea dékán és Jancsik András, a Turizmus Tanszék tanszékvezetője, oktatási rektorhelyettes invitálták a sajtó képviselőit annak apropóján, hogy a BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara 2019-ben ünnepli jogelődje, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola megalapításának 50. évfordulóját.

1969 nemcsak az első holdra szállás vagy a woodstocki fesztiválok nyitányának éve. Ötven évvel ezelőtt az első szakirányú, diplomás képzést nyújtó intézmény, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola megalapításával a hazai felsőoktatás is mérföldkőhöz érkezett – mondta bevezetőjében Lugasi Andrea.

Az utóbbi két évtizedben több szervezeti átalakuláson és felsőoktatási reformon átesett intézmény, a jelenlegi Budapesti Gazdasági Egyetem 2016-ban érdemelte ki az alkalmazott tudományok egyeteme rangot. Vagyis ugyanazoknak a tudományos követelményeknek kell megfelelnie, mint a többi hasonló felsőoktatási intézménynek.

Lugasi Andrea dékán és Jancsik András tanszékvezető

Fotó: turizmus.com

Ezzel együtt továbbra is kiemelten fontosnak tartják a képzések sokszínűségét és gyakorlatorientáltságát, illetve a mai generáció igényeihez igazított folyamatos módszertani és tananyagbeli innovációt.

A kor aktuális kihívásaira adott válaszként a BGE 2017-ben megalkotta saját fenntarthatósági stratégiáját is, amely az oktatásban, az oktatásszervezésben és a tananyagban egyaránt megjelenik. Ezzel párhuzamosan az egyetem létrehozta a Fenntartható Vendéglátás Kiválósági Központot, amely sokat tesz azért, hogy kutatásaival bővítse a szakterület tudományos ismeretanyagát – emelte ki a dékán.

Nyitottság és sokszínűség

Csak a számokat tekintve a BGE KVIK mára a turizmus-vendéglátás alapképzés legnépszerűbb képzőhelye, a magyarországi hallgatók több mint fele a BGE-re jár.

2019-ben – nappali és levelező tagozaton, magyar, angol és német nyelven – összesen mintegy 900 diák kezdte meg tanulmányait az egyetem turizmus-vendéglátás alapszakán, ahol a hallgatók 56 százaléka államilag finanszírozott képzésben vesz részt – mondta Jancsik András.

A rektorhelyettes hozzátette, hogy nem elitista oktatásra törekszenek, céljuk szélesre tárni a kaput, hogy minél többek számára megnyissák a fejlődés útját. Sokszínű képzést igyekeznek nyújtani, a vendéglátáson belül három-, a turizmuson belül négyféle szakosodási lehetőséget kínálnak.

A jó kapcsolatrendszernek köszönhetően szakmai partnereket, volt hallgatókat is bevonnak az oktatásba – akár óraadóként, akár a szakmai tanácsadás vagy a szponzoráció területén.

Ezzel párhuzamosan a nemzetközi erősödére is nagy hangsúlyt fektetnek, egyre több külföldi hallgatót fogadnak, és a magyar diákoknak is minél több külföldi tanulási lehetőséget igyekeznek biztosítani – emelte ki Jancsik András.

Az egyetem innovációs készségét mutatja az is, hogy szeptemberben elindult az unikálisnak számító doktori képzés a kis- és közepes vállalkozások (kkv) üzleti téma területén, először magyar nyelven, majd 2020-tól angolul is elérhető lesz.

Ez a BGE oktatói utánpótlás-nevelésében is fontos szerepet játszik – mondta Lugasi Andrea. Emellett akkreditáció alatt áll egy gasztronómiai menedzsment szak és a vezetésszervezés mesterszak is. A mesterképzés kapcsán Jancsik András elmondta, hogy szerencsés lenne, ha az eddigi négy félévről kettőre lehetne csökkenteni a képzés idejét, mert különben elmaradnak a hallgatók, ráadásul a vállalatoknak is mielőbb jól képzett munkavállalókra van szükségük.

Két féléves lesz a gyakorlati képzés

A sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy 2020-tól újra két féléves szakmai gyakorlatot kell majd teljesíteniük a turizmus-vendéglátás alapképzések hallgatóinak, képzési idejük ezzel 7 félévről 8 félévre nő.

A képzés korábban két féléves szakmai gyakorlata a bolognai folyamathoz történő csatlakozás eredményeként feleződött meg. Ez a felsőoktatási intézmények és a szakmai szervezetek véleménye szerint is csökkentette a nagy gyakorlatigényű képzésen kiadott diploma értékét – jegyezte meg Jancsik András.

A két gyakorlati félévből egyet a magyar és külföldi felsőoktatási intézmény közötti megállapodás keretében gyakorlatorientált külföldi részképzésre lehet majd váltani.

Arról még zajlanak az egyeztetések, hogy a gyakorlati képzés hol helyezkedjen el a képzés teljes folyamatában: szervezési szempontból az első és a nyolcadik félév a lenne a legkézenfekvőbb, a szakmai érvek azonban az ötödik és nyolcadik félév mellett szólnak – tette hozzá a rektorhelyettes.