Ágazatonként és régiónként is eltérő a minimálbér-emelés hatása

A béremelésből fakadó munkáltatói terhek növekedésének kompenzálására ugyanakkor a kormányzat számos adókedvezményt is bevezetett januártól. A munkáltatóknak 2022-től 2,5 százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, eltörölték az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, a kisvállalati adó mértéke pedig 10 százalékra mérséklődött, a kis- és középvállalkozásoknak továbbra is csak a helyi iparűzési adó felét kell befizetniük az önkormányzatoknak.

A bevezetőben jelzett összeget azok kapják meg, akik főállásban, azaz heti 36 óránál többet dolgoznak. A havi minimálbérrel együtt a heti minimálbér is nő: 2022-ben a havi munkabér 30%-a, azaz 60 000 forint lesz, míg a napi minimálbér a havi munkabér 1/30-a, azaz 6 667 forint.

A minimálbért, hivatalos nevén a kötelező legkisebb munkabért minden munkavállaló számára ki kell fizetni annak, aki főállású dolgozóként van bejelentve.

„A minimálbér és garantált bérminimum emelésének ügyében társszövetségeink segítségével felmérést végeztünk azok lehetséges hatásáról. A megkérdezettek 9%-a értékelte úgy, hogy ez neki nem fog nehézséget okozni, 71% megfelelő szintű járulékcsökkentés mellett elképzelhetőnek tartotta az emelés végrehajtását, míg 20% járulékcsökkentés mellett sem tartotta megvalósíthatónak ezt a mértékű emelést. Ágazatonként is voltak eltérések, a szálláshely-szolgáltatók 37,8%-a, a kereskedelmi vendéglátók 52,4%-a, a közétkeztetők 50%-a, a rendezvényszervezők 42%-a és az utazásszervezők 57%-a vélte úgy, hogy nem tudja kigazdálkodni ezeket az emeléseket" – osztotta meg lapunkkal az első visszajelzéseket Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) főtitkára.

A felmérés szerint különösen nagy különbségek mutatkoznak földrajzi tekintetben, Budapest és a központi régió esetében a válaszadók 30%-a vélte úgy, hogy nem fogja tudni kezelni ezt a mértékű emelést, az egyéb kiemelt turisztikai térségekben 45% gondolja így, míg a többi régióban 60% az emelésekkel boldogulni nem tudók aránya.

A főtitkár kifejtette, hogy a jelenlegi átlag ágazati bruttó bér 259 600 forint, ami 60,5%-a a nemzetgazdasági átlagbérnek, így a 4%-os szociális hozzájárulás-kedvezmény mellett is 8% körüli költségnövekedést okoz csak a minimumfeltételek elérése az ágazatban működő vállalkozások számára. Akik a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást saját képzési tevékenységük során felhasználják, azoknál ez a többletteher minimálisan 10%-ra emelkedik. Ugyanakkor a turizmus-vendéglátás átlagbéreinek 2,5-szeresét fizető pénzügyi ágazatban a fizetések változatlanul hagyása mellett is 4%-kal több nettó bére marad az alkalmazottaknak.

A főtitkár azt is elmondta, hogy az ágazat a bértorlódás miatt komoly belső nyomás alá kerül, a pályaelhagyók miatti munkaerőhiány mellett. Ezenfelül az egyéb költségek óriási növekedése is szorítja az ágazatot: az energiaköltség 2-4-szeresére emelkedett, az alapanyagárak 20-30%-kal növekedtek, és a hitelkamatok is drágultak.„Mindezek kigazdálkodására komoly fedezetnövelésre van szüksége az ágazatnak, ez jöhetne költségcsökkentésből – de a fentiek épp ez ellen hatnak –, jöhetne hatékonyságnövelésből, melynek gátja, hogy a válsághelyzet miatt a beruházások nehezen finanszírozhatóak, a mikro- és kisvállalkozások dominanciája miatt pedig a rendelkezésre álló menedzsmentismeretek is korlátozottak. Így valószínűsíthető az áremelések bevezetése, de ennek a lehetősége is korlátozott, tekintettel egyes földrajzi térségek jelentősen behatárolt keresletére, a magyar általános jövedelemszintre" – vetítette előre a VIMOSZ főtitkára, mire számíthat a munkáltató és a vendég 2022-ben.

A munkaerőért folytatott éles versenyben egyre kevesebben dolgoznak már minimálbérért, ugyanakkor a fejletlenebb térségekben gondot okozhat a munkáltatóknak a megemelt bér kitermelése

Fotó: 123rf.com

Általános a költségnövekedés

„Nem a minimálbér növekedése miatt lesznek áremelések, hanem sok minden másért, hisz a bér csupán egy eleme az árképzésnek" – nyilatkozta lapunknak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke, utalva többek között az energiaárak elszabadulására. Elmondta még, hogy a vendéglátásban nagy a munkaerőhiány, ürülnek a rendezvénynaptárak. Ebben az ágazatban minimálbérért már nem nagyon dolgoznak, ugyanakkor sok alkalmazottnak rendkívül fontos, hogy amennyi a bére, az legyen bejelentve – hangsúlyozta.Az MVI elnöke megjegyezte, a minimálbér csak a piac mozgását követi, ugyanakkor a mostani emelésnél nem vették figyelembe a „piacképesen belőtt" szervízdíjat, amely tulajdonképpen „nem plusz díj, hanem része az eladási árnak". Úgy véli, a vendégnek viszont az a lényeg, hogy mennyit fizet a végén, megéri-e visszatérni az adott vendéglátóhelyre.

Csapdahelyzet

Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke szerint az ágazatban tapasztalható foglalkoztatási gondok túlmutatnak a minimálbér-emelésen. Kérdésünkre elmondta, hogy az irodák kettős présbe kerültek, mivel a lezárások ideje alatt eltávozott munkatársakat csak versenyképes bérekkel tudnák visszacsábítani. Ugyanakkor a jelenleg is naponta változó globális járványhelyzet miatt bevételeik nem érik el azt a szintet, amiből a versenyképes fizetéseket ki tudnák gazdálkodni.

A tisztességes vállalkozóknak segítség

A vendéglátás-szállodaipar jelenlegi legfőbb problémájának Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke sem a minimálbér emelése okozta plusz terheket jelölte meg lapunknak. „Meg kell nyugodjanak a vállalkozók, mert a munkaerőpiac már amúgy is kikényszerítette a béremeléseket, és az, hogy erre most már van jogszabály, a tisztességes vállalkozókat segíti, felélénkíti a versenyt. Ami most már a kreatív munkaadóknál is meg kell, hogy jelenjen, habár részmunkaidős foglalkoztatással még kijátszható, de mindenképpen szűkülnek a szürke mezőben járók lehetőségei" – magyarázta.

Elismerte, minden vállalkozónak mélyebben kell már a zsebébe nyúlnia, hisz a bérköltség 30-35% körüli, de emelkedni fog, ráadásul a három-négyszeresére emelkedő energiaárak, a szolgáltatók, beszállítók drágításai gyakorlatilag üzemeltetési veszteséget kreálnak.

Baldauf Csaba szerint kormányzati támogatás kellene az energiaárak kompenzálására – ennek érdekében már tettek lépéseket. A költségek növekedése miatt jövőre a vendégeknek két számjegyű áremelésekre kell készülniük meglátása szerint.

(Írásunk eredetileg a Turizmus.com Magazin 2021. decemberi számában jelent meg.)