Aktív részvétel az Utazás a tudományban című konferencián

Az aktuális járványhelyzethez igazodva a konferencia - sok más eseményhez hasonlóan - az online térben zajlott. Ettől függetlenül az idei alkalom is rendkívül sokszínű és aktuális volt, hiszen témája a fenntarthatóság és a reziliencia köré szerveződött. A konferenciát nagy érdeklődés övezte: több mint 200 résztvevő érdeklődött az előadások iránt.

Az egész napos konferenciát Dr. Vastag Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos rektorhelyettese nyitotta meg. A plenáris ülést Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős kormánybiztos folytatta. Előadásában az aktív mobilitás és az aktív turizmus új stratégia irányait ismertette, melynek alapja az Aktív Magyarországért program.

Ennek fő célkitűzése, hogy Magyarország 7 éven belül a legélhetőbb európai országok egyike legyen. Az Aktív Magyarországért program négy szempontból is kiemelkedő jelentőségű: hozzájárul az egészségi állapot javításához, pozitív nemzetgazdasági hatásai vannak, továbbá fontos szerepe van a vidékfejlesztéseben, illetve a helyi és a nemzeti identitás megerősítésében is - hangzott el a konferencián.

A cél, hogy Magyarországon is növekedjen az elektromos kerékpárt használók száma

Fotó: 123rf.com

A stratégia az aktivitást két fő irányból közelíti meg. Az egyik a mindennapjainkban, lakóhelyünkön végzett aktivitásra vonatkozik, amely kapcsán Révész Máriusz jó példaként emelte ki a brit kerékpáros és gyalogos stratégiát, illetve Jeff Speck: 101 szabály az élhető városért című könyvét.

A cél, hogy Magyarországon is növekedjen az elektromos kerékpárt használók száma. További kiemelendő program az Aktív Városok program, melynek célja, hogy 7 éven belül minden nagyvárosban legyenek futókörök, bringa- és görparkok, műanyag sípálya, illetve boulder termek.

A lakóhelyen végzett aktivitás növeléséhez járul hozzá a Nyitott tornatermek program is, amely például Székesfehérváron már bevett gyakorlattá vált. A stratégia másik főiránya az aktív időtöltés lehetőségei a szabadságok, hétvégék alkalmával. Ennek javítása érdekében hét éven belül felújításra kell, hogy kerüljenek a turistaházak, illetve új egységekkel is bővíteni kívánják a kínálatot. Az erdészeti házakon kívül a stratégia része az ifjúsági táborok felújítása is.

Révész Máriusz kiemelte a kerékpáros turizmus fontosságát, amely fejlesztése révén a cél a kerékpáros túrázók számának a többszörözése. A kormánybiztos előadásában rávilágított arra is, hogy a víziturizmus javítása esetében a korábbiakkal ellentétben nem megállóhelyekben kell gondolkozni, hanem útvonalfejlesztésben. A szabadidő aktív eltöltése során Magyarország esetében kiemelendő továbbá a lovas turizmus. Tavaszra elkészül a Közép-Magyarország útvonal 12 állomással, illetve az Észak-Magyarország és az Észak-Alföld útvonalak 31 megállóval, ami új távlatokat nyit ebben a szegmensben. A stratégia ezen területén Révész Máriusz említette még a síturizmust, a sziklamászást, a nyaraló hajózást, illetve az erdei kisvasutak felújítását is. Egy új kezdeményezés is megjelent hazánkban osztrák példára: a hajtányozás, amit a jövő évben a Csaj-tó mentén szeretnének létrehozni.

Fontos cél a gyermekek szabadidejének aktív eltöltése is

Fotó: 123rf.com

A stratégia részeként Magyarországon már ötödik éve rendszeresen megrendezésre kerülnek gyermekek számára a különféle vándortáborok, amelyek kiváló lehetőséget biztosítanak a gyermekek aktív szabadidő eltöltésére. Révész Máriusz előadását azzal zárta, hogy a mozgás nemcsak fárasztó, hanem büszkeséggel és jó érzéssel is tölti el az embereket.

A plenáris ülés másik előadásán az I-Shou Egyetem (Tajvan) oktatójának, Dr. Kiss Róbertnek az előadására került sor, aki a nemzetközi mobilitás helyzetét mutatta be Ázsia példáján keresztül a COVID-19 idején. Az előadásban elhangzott, hogy a zavart követő időszakban az ázsiai hozzáállást elsősorban a megújulás, a regeneráció és a reorganizáció jellemzi. Ennek ellenére a nemzetközi turizmus újraindulását Ázsiában pesszimistábban látják, mint a világon általában. Dr. Kiss Róbert előadásában külön kitért Tajvan helyzetére, ahol a 2019-es rekordév (11,84 millió külföldi látogató) után 2020 rég nem tapasztalt mélypontot hozott, csupán 1,35 millió külföldi látogatóval. Azonban a kezdeti tanácstalanság után a vírust nem katasztrófaként kezdték megélni az ott élők, sokkal inkább a lehetőséget látták meg benne. Dr. Kiss Róbert szerint a COVID-19 utáni időszak a keresletben nem fog jelentős változást hozni a korábbiakhoz képest: meglátása szerint a bezártságtól szenvedő emberek nem fogják visszafogni az utazási hajlandóságukat. Azonban a kínálati oldalnak továbbra is alkalmazkodnia kell a megváltozott fogyasztói magatartáshoz és saját működésére kritikus szemmel kell tekintenie, például a célszegmensek esetében.

Hét éven belül felújításra kell, hogy kerüljenek a turistaházak, illetve új egységekkel kívánják bővíteni a kínálatot

Fotó: 123rf.com

A plenáris ülést követően a konferencia további tíz szekcióüléssel folytatódott, amelyek a legváltozatosabb témákban zajlottak: önvezető technológia hatásai, térségi kérdések, mobilitási szolgáltatások, COVID-19 – alágazatok, Challenges in Transport and Tourism (angol nyelvű szekció), gazdasági kérdések, COVID-hatások, aktív turizmus, város-gazdaság-ember, közlekedés és turizmus.

A rendezvény végén Dr. Jászberényi Melinda, a BCE Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont vezetője és a konferencia szervezője záróbeszédében elmondta, hogy a kollégák nagyfokú érdeklődése mellett a 10 szekcióban elhangzott mintegy 40 prezentáció tanulmánykötetben is meg fog jelenni, így széles körben elérhető lesz az érdeklődők számára.

A BCE Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont közelgő eseményeivel kapcsolatos információk hamarosan az egyetem weboldalán, valamint az intézet Facebook-oldalán érhetők el.