828 milliárd turisztikai fejlesztésekre

A rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök elmondta többek között, hogy a kormány 2030-ig 828 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít, továbbá 100 ezer új álláshelyet lát a növekedési pályára álló magyar turizmusban. A rendezvényen stratégiai együttműködési megállapodást kötött 11 szakmai szervezet és az MTÜ.

A Müpában megtartott eseményen elsőként Guller Zoltán köszöntötte a megjelenteket. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója kiemelte, hogy hagyományteremtő szándékkal rendezték meg az első Turizmus Summitot.

Guller Zoltán

Fotó: MTÜ

Guller Zoltán emlékeztetett, hogy másfél éve jött létre az MTÜ, egy paradigmaváltás részeként. Első lépésként elkezdték egy 2030-ig érvényes turizmusfejlesztési stratégia kidolgozását. Az anyag társadalmi egyeztetése során a szakmai véleményeket beledolgozták, a kormány is elfogadta, így hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben. Ennek a stratégiának a megvalósítása lesz a legfőbb feladat a következő évek során. „A stratégia végrehajtásában számítok a szakma mind a 400 ezer képviselőjére" – zárta gondolatait Guller Zoltán.

Három stratégiai terület

A csúcstalálkozón beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint Magyarország szép, élhető és biztonságos hely vendégszerető emberekkel. Mindezt megfelelő módon kell megmutassuk a világnak: Orbán Viktor hasonlata szerint ezüsttálcára kell helyezzük az aranyalmánkat. A turizmus nem pusztán pénzkereseti forrás, ráadásul kiválóan, saját erején felül teljesítő ágazat, hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy a turizmusfejlesztési stratégia célja, hogy elmesélje Magyarország történetét, biztosítsa az ország gyarapodását a turizmus által.

Orbán Viktor szerint a magyar turizmus két évtized után most kapja meg a megfelelő tiszteletet. Véleménye szerint az ágazat mostohagyermek volt a gazdaságban a vasfüggöny leomlása óta. Ennek ellenére sok pozitívum is történt: kialakult egy sikeres fesztiválkultúra, világszínvonalú szállodák épültek, gasztrómiai sikerek jöttek. Ezeket a szigetszerű sikereket köti össze az országos stratégia.

Másfél éve jött létre az MTÜ azzal a céllal, hogy vegye kézbe az ágazat koordinálását. 2016 végén egy ágazati törvényt is elfogadott országgyűlés, amely nevesítette a kiemelt térségeket és a fejlesztendő területeket. A kormány forrásokról is döntött, a tőkehiányos ágazatba 2016-ban 7 milliárd, idén 21, jövőre pedig 53 milliárd forint jut. Konkrét fejlesztési programok indultak, például a Kisfaludy program vidéki szálláshelyek számára. Cél a családbarát szolgáltatások fejlesztése is, hogy egy helyen minden generáció megtalálja a megfelelő programokat. Öt kiemelt térség fejlesztése indult meg eddig, de a programba az ország minden szegletét bevonjuk – nyugtatta meg a Baranya, Csongrád és Békés megyei hallgatóságot a miniszterelnök, aki szerint a 2016-os után az idei is rekordév lesz.

A magyar turizmus szárnyalását jelzi, hogy a vendégéjszakák száma 2010 és 2016 között 50%-kal nőtt az országban. Magyarországon jelenleg 360 ezer munkavállaló él a turizmusból, az ágazat adja a GDP 10%-át. Egyik legfőbb vonzerőnk, hogy hazánk és szűkebb térségünk, azaz a V4-es országok biztonságosak.

Ez nagyon fontos tényező, mivel Kínából, Indiából és Délkelet-Ázsiából több millió turistára számíthatunk a jövőben. Orbán Viktor kiemelte, hogy az új stratégia számszerű célokat határoz meg: 2030-ig az ágazat GDP-hozzájárulása 10-ről 16%-ra nőjön, a foglalkoztatottak száma pedig 450 ezer legyen. Ez 100 ezer új munkahelyet jelent. A fejlesztésekre 828 milliárd fejlesztési forrást ad a kormány 2030-ig. Fejlesztések három stratégiai területen – sport és sportrendezvények, kultúra és egészségturizmus - valósulnak meg. A belföldi turizmust is fejleszteni kell, hangsúlyozta. Orbán Viktor végezetül kiemelte a visegrádi négyek sikeres turisztikai együttműködését a távoli piacokon.

Négy nagyrendezvény hat év alatt

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa előadásában úgy fogalmazott, hogy „kultúra minden"- a repülőtér érkezési oldalán található mellékhelyiségtől a koncertekig. Európában10 turistából 4  kulturális céllal utazik, tudtuk meg. Hat év alatt négy világszintű rendezvénynek ad otthon hazánk, ami fontos a turizmus számára is. 2018 a Kína és az Európai Unió közötti turizmus hivatalos éve, 2019-ben Budapest lesz a sport európai fővárosa. 2020-ban nálunk rendezik az eucharisztikus világkongresszust, 2023-ban pedig Európa egyik kulturális fővárosai között újra szerepel majd egy magyar település is.

Alacsonyabb áfakulcs, kevesebb bürokrácia

A csúcstalálkozón felszólalt az európai szállodai és éttermi szövetségek ernyőszervezete, a HOTREC elnöke, Susanne Kraus-Winkler. A 41 nemzeti tagszervezetet tömörítő szövetség biztató jövőt festett a hallgatóság elé: az európai turizmus kétszer olyan gyorsan fejlődik, mint a gazdaság más ágazatai, és a mai fiatalok inkább élményekre költenek, mint tárgyakra. Ugyanakkor vannak kihívások is, például a technológia átalakulás, a túlzott turizmus és a hiány képzett dolgozóból. A szövetség alacsonyabb áfakulcsokért, rugalmasabb munkaügyi szabályokért és kevesebb bürokráciáért harcol.

Lengyel - magyar, két jóbarát

És hogy az európai és a V4-es együttműködésről a gyakorlatban is lássunk valamit, a LOT igazgatótanácsának elnöke, Maciej Wilk ismertette a lengyel légitársaság Magyarországgal kapcsolatos terveit. Mint arról korábban már beszámoltunk, jövő tavasszal két új járatot indít a LOT Budapestről az USÁ-ba. A LOT, amely jövőre lesz 90 éves, a régió legnagyobb hálózati légitársasága, amely sikeres szerkezetátalakítási program végén dinamikus növekedésnek indult. Idén 6,8 millió utasra számítanak, 2020-ra 10,5 millió a cél. Jelenleg 100 úti célba repülnek, flottájuk büszkesége a nyolc darab Boeing 787 Dreamliner, amelyek mellé jön még négy jövőre. Jelenleg 8 hosszú távú járatuk van, Észak-Amerika, illetve Ázsia nagyvárosaiba.

2018 májusától Budapestről New Yorkba heti négy, Chicagóba pedig heti kettő járatot indítanak, ugyanis számításaik szerint 668 utas repül Ferihegyről naponta Amerikába. A legnagyobb európai piac a magyar, ahonnan nincs közvetlen járat New Yorkba és Chicagóba. A járatok sikerében bizakodnak, mivel 8 millió potenciális utas él a régióban. 60 utaskísérőt keresnek most Magyarországról.

Jön a családbarát védjegy

Beneda Attila, család és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár a családbarát értékrend fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte a szálláshelyeknek és más turisztikai szolgáltatóknak is érdemes alkalmazni a családbarát személetet. Definíciója szerint az a családbarát turisztikai szolgáltató, ahol legalább két generáció közösen és együtt tud élményeket szerezni. Családbarát védjegyet szeretnének elterjeszteni, az akkreditáció megfelelő kritériumrendszer alapján történne.

Pozitív élménylánc

A turizmusfejlesztés új alapjairól Gajda Tibor, az MTÜ vezérigazgató-helyettese tartott előadást. Véleménye szerint minden turizmus, amivel a vendég kapcsolatba kerül az utazása során, a döntéstől a hazaérkezésig. A fejlesztésekkel a cél az, hogy az élménylánc minden eleme pozitív legyen. Ennek érdekében az attrakciókat összekapcsolják – adott esetben a határon túl magyarlakta területek látnivalóit is ideértve. A teendők között említette a családbarát megközelítés bevezetését, az üdülőhelyeken a küldőpiacoknak megfelelő többnyelvűség elterjesztését és az akadálymentesítést. valamint a szezonális különbségek enyhítését.

Gajda Tibor emlékeztetett a tavaly év végén törvény által kiemelt térségekről. Ezek a következők: Balaton, Sopron-Fertő, Dunakanyar, Debrecen-Hortobágy, a Felső-Tisza vidéke és Tokaj. Idén várhatóan nevesíteni fogják hatodikként Budapestet, és dolgoznak a többi lehatárolásán. A cél, hogy jól megkülönböztethető desztinációk épüljenek. Gajda Tibor felhívta a figyelmet, hogy az egyszeri fejlesztések után a magasabb szolgáltatási színvonalat fenn is kell tartani, ehhez az állam mellett az összes piaci szereplő aktív részvétele is szükséges. A lakosság körében jövőre indul egy szemléletformáló, ún.. turizmus nagyköveti program.

Elmesélni Magyarország történetét

Bánhegyi Zsófia, az MTÜ marketing vezérigazgató-helyettese a megújuló turisztikai márkázásról és a marketingről beszélt. Feladatuk, hogy a globális trendek és az ágazati működés megváltozásának figyelembe vételével Közép-Európa leghatékonyabb turizmusmarketingjén keresztül elmeséli Magyarország történetét. Az eszközrendszer megújítása már elkezdődött egy többszintű márkarendszer felépítésével. Reklámjaikban hiteles és érzéseket kiváltó történetmeséléssel találkozhatnak a nézők, elsősorban a digitális platformokon és a közösségi csatornákon. A nemzetközi marketing egyik fókusza Budapest, a másik az egészségturizmus.

Cél a prémium szegmens megszólítása, a hosszabb tartózkodási idő, magasabb költés elérése, a kampányokhoz várják a szolgáltatók kapcsolódását. Belföldön céljuk a hazai üdülések presztízsét növelni, ennek érdekében megmutatják a magyaroknak hazánk rejtett kincseit. Október 17-től el is indul őszi kampányuk, melynek során elsősorban hazai borvidékekre invitálnak. A cél Bánhegyi Zsófia szerint, hogy létrehozzák Középkelet-Európa leghatékonyabb marketingbrendjét.

11 szakmai szervezet kötött stratégiai megállapodást

A konferencia zárásaként bejelentették, hogy 11 szakmai szervezet képviselői létrehozzák a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványt. Képviselőik aláírtak egy stratégiai keretmegállapodást, melyben partnerségre lépnek a Magyar Turisztikai Ügynökséggel. Az alapítvány 2018. januárjában kezdi meg működését. Az együttműködés résztvevői: Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, Stílusos Vidéki Éttermiség, Magyar Bocuse d'Or Akadémia, Pannon Gasztronómiai Akadémia, Magyar Utazási Irodák Szövetsége, Magyar Kerékpáros Szövetség, Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, Magyar Fürdőszövetség, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége, Magyar Szabadidősport Szövetség. Az alapítók várják további szervezetek csatlakozását.